A következő hétre ultrafostaliga időt mondanak, de valahogy ez egyáltalán nem keserít el: annyi de annyi látnivaló van a Balatonnál, hogy az csak csuda!
Elmehetünk Zircre az arborétumba. Vagy Veszprémbe az állatkertbe. Tihany önmagában élmény, de Tapolca is remek a (barlang! csónakázás! mi kell még?), vagy vártúrára is mehetünk (Szigliget, Sümeg), de Salföld is érdekes lehet.
Mondjam tovább? Oké! Keszthely úgy ahogy van, kalandparkok (több van, a füredit és a tihanyit tavaly már megnéztük), Bakonybél – Pannon Csillagda, és persze Füreden a minden…
… és remek, remek a programkínálat! Ha jógázni akarunk, van rá mód. Ha Niára vágynék, arra is. Ha agyagozni, gyöngyöt fűzni, hajókázni, mozizni szeretnénk, az is oké.
Találtam mindenmentes fagyit (nagyon találni nem kellett, már majdnem mindenhol van “mentes” fagyi), itt is elkértem az allergén listát, se glutén, se tej, se színezék, se szója, se.. se… se….. – szóval ehetjük. És esszük is 🙂 Van mentás citrom, sima citrom, eper, málna, erdei gyümölcs és nagyon finom!
A fiúk szobájára is van már ötlet (na jó, az eddig is volt, de most a megoldás: Móni barátnőm a csuda gépével vág nekünk indiános stencileket, és a mintákat szivaccsal visszük fel a Nagy Ágytakaróra… amit még meg kell varrni.
Valószínű, hogy egy hullahopp harikára (baszki, ez milyen leírva :)) de a hula-hoop se jobb) varrom majd fel a lepedőket, vagy nem tudom, vagy valami, vagy bármi. Valami lesz.
—————————–
A következő hét napban még rengeteg dolgom lesz: előkészítem Apukáméknak a házat (ide jönnek, amíg mi nem leszünk), nyomtatnom kell képeket, le kell ellenőriznem a koncertjegy foglalásunkat. Ki kell találnom, melyik nap menjünk Kapolcsra (ó, micsoda gondok!), mert aztán időközben nekem van egy negyedéves kontroll (hasi ultrahang, mellkasröntgen).
Valami természetes szúnyogriasztó olajkeverék is kell, mert el-ké-pesz-tő mennyiségű szúnyog van a Balcsinál, továbbá össze kellene állítanom jó pár listát (ami tök jó, én listázós vagyok!), hogy mi az, amit érdemes utaztatni (serpenyők, mert inkább itthonra veszünk újat; kenyérsütő, mert nem kell kettő; porszívó, mert anélkül meg vagyok lőve) és mi az, amit nem. Sok dolgot egyébként nem érdemes, mert van Tesco, Aldi, Lidl, Penny, piac, szóval van minden, amit itthonra venni szoktam, ami meg nincs, azt úgyis webshopból rendelem itthonra is. Az étkezés természetesen horror, mert nem vehetünk semmilyen gm kenyeret sem (kukorica van benne, azt meg nekünk nem lehet), szóval marad a sütés, szendvicsgyártás, lángospakolás.
Egyébként mára eljutottunk odáig, hogy egyáltalán nem jelent gondot. Persze, macera, és nagyon-nagyon fárasztó, de megszoktam, megszoktuk, ez a rend, nincs belőle kikacsintás. Nem, egy napra sem (vagy legalábbis nem fordul elő). Meg is van az eredménye: Ádámnak csodálatos lett a legutolsó laborja, úgyhogy szuper, szuper, éljen, éljen, én pedig 28-án megyek vérvételre, de nagyon meg lennék lepve, ha nem lennének jók az eredmények. (Viszont a tüdőröntgentől parázom. Nem attól, hogy van ott valami, hanem a múltkori kálvária után attól, hogy látnak ott valamit, és akkor megint lesz egy kurva rossz hetem). El kell menni még háziorvoshoz is, már csak bejelentkezésre is, mert 4 hónapja be sem dugtam az orrom a rendelőjébe, de kell néhány beutaló, meg recept (őrület, hogy receptre van az algopyrin. Megértem, persze, de így nem annyira könnyű, én meg ilyen-olyan gluténtartalmú szirupokat nem szedhetek be mondjuk lázra).
Sok a dolog, na. Vasárnap wampra szeretnék menni, remélem semmi nem jön közbe, szerdán pedig Niára, mert múlt héten az a borzalmas vihar elmosta a jó kis programomat. És persze munka van, rengeteg, sokszor éjjel is, mert boltnyitás/bemutató/2 sajtótájékoztató van a héten, és ilyenkor őrültek háza van, szóval örülök, hogy most majd újra mennek a gyerekek óvodába-bölcsibe, mert ezt most nem tudnám másképp megoldani.
Vissza a programokhoz: ha van még ötletetek, hogy hova érdemes menni, akkor hajrá, nekem még a Paloznaki Jazzpiknik jutott eszembe, no meg a DumaFüred, de írjátok meg, mit érdemes még talonban tartani.
