már beszéltem is velük, remélem felveszik Gergőt. Ez azonban azt is jelenti, hogy az óvoda-zeneiskola-Gergő fejlesztése körben Kolos jó időt tölt majd az autósülésben… ami jó sok kivételt és betuszkolást jelent majd.

Nagyon sokat.

Ez az én csípőmmel és gerincemmel bizony nagyon nehéz feladat lesz, így már most elkezdtem nézegetni, milyen gyerekülést vegyünk neki, a BeSafe ugyanis,ami a 9-18-as gyerekülés és anno nagyon drágán vettük egy kalap szarnak bizonyult számunkra. Először is kicsi volt, a gyerekek csak kucorogva-görnyedve fértek el benne.Másodszor rendkívül fura kialakítású volt, nehezen lehetett tisztítani, és az egyik kivétel-visszatétel során apósom sajnos úgy fogta meg, hogy eltört a fejrésze. Igen. Attól, hogy megfogta. Utáltuk.

Most olyat keresek, ami előre és háttal is beköthető, és -ami a lényeg- kifordítható, tehák szemből kell belekötnöm napjában harmincnyolcezerszer a gyereket, és nem kitekerve-csavarodva behajolni a kocsiba. A 9-18-as kategóriában keresek, ha van valami jó tippetek/tapasztalatotok, örömmel fogadom.

Tegnap egyébként kirándultam. Nagyon jó volt – az utolsó 15perc. Addig tizenötször akartam megfordulni: a gyerekek kocsiba tuszkolásánál, a gumicsizmám nem megtalálásánál, a lovardánál, az ajtó kinyitása utáni lószarszagnál, a zsibongó gyerekeimnél, az első sárkupacnál, a másodiknál is… Aztán mikor megláttam Adri gumicsizmáját (és rádöbbentem, hogy mennyire nem viccel), mikor a hátamra tettük Kolost, mikor egy pillanatra elment a térerő… Aztán valahogy megszűnt az a zsigeri ellenkezés, az ólmos lustaság, a nyűgösség. Jó lett. És egy egészen kicsit elfelejtettem, hogy mennyire fáj a csípőm, megtudtam, hogy a piros háromszög felé kell menni a csúcsra, Barnus szedett egy csomó őzlábgombát, és mivel Adrienn is ott volt, biztosak lehettünk benne, hogy az az. Senkibe nem ment kullancs, nem estem hanyatt, szerencsésen visszaértünk a kocsihoz és nagyon-nagyon elfáradtam.

de elég jó volt. Jó volt, tartalmas volt, és ahogy nézem a naptáram, nem lesz ez másképp most októberben sem.

Remélem Gergőnek tetszik majd az óvoda és sikerül beszoknia. Holnap megyünk először, kíváncsi vagyok, mi lesz a legislegelső benyomásom az óvodáról, az óvónénikről. A levélváltásnál nagyon rokonszenvesek voltak, ami azért baj, mert óriási csalódás lenne, ha végül mégsem lennének jó fejek. De miért ne lennének azok?

Az októbert saját mixelésű müzlivel, mosógép fertőtlenítéssel és egy csokor másodikos felmérővel kezdjük: elég jól megy neki,nem sokat felejtett (amit meg nem tud, azt eddig sem tudta, mert még nem tanultunk). Aztán pedig nekiállok főzni.

Elkezdjük csepegtetni magunkba az erőt, a Nellitől vásárolt rügykivonattal ez gyerekjáték lesz. Hármat választottunk: kökényt, csipkerózsát és feketeribizlit szedünk majd, egy hónap múlva beszámolok a tapasztalatokról. A cuccoknak egyébként itt tudtok utánaolvasni, szuperjók, Nellit pedig személyesen is ismerem és egy csoda a nő.

Egész hétvégén nagyon rossz dolgom volt, ugyanis szombat délután Adri adott egy elképesztően nagy adag gombát, így sajnos rántott őzlábgombát és konyakos-rizstejszínes őzlábgombát kellett ennünk, ami gyógyír volt a péntek éjjeli cirkuszra. Egy ideje már noszogat, hogy menjek vele gombát szedni, lassan beadom a derekam…

Szombaton Szent Mihály napra mentünk, én leginkább ismerősökkel dumáltam meg vártam, hogy mikorra kovácsolják/másszák/pörgettyűzik/szarakodják ki magukat a gyerekeim,mert semmi másra nem vágytam,mint elnyúlni itthon és megnézni a Strike könyvekből készült sorozat első három részét (hiába, na Rowling nagy kedvenc, ha Harry Potter, ha Cormoran Strike).

Ennyi. Megérkezett Barnus chipje, ebben a hónapban folytatjuk a lelkigyakorlatot minden csütörtökön, Medve elutazik 3 napra, nekem is lesz 2 tanfolyamom, megyek egy Vekerdy előadásraés egy olyan worshopra, ahol magyar népművészeti motívumokról lesz szó. Szeretnénk még a skanzenbe is eljutni, és ebben a hónapban nem lesz a tanárunk, nem lesznek rajzművészeti óráink, úgyhogy itthon rajzolgatunk csak, amihez épp kedvünk lesz, hogy ne essünk ki a gyakorlatból.