Itt is megtalálsz:
All Posts By:

Ági

    Uncategorized

    No akkor kezdjük szép sorjában,

    • Csodás padlizsánlekvárt készítettem.. Vettem 12 kiló padlizsánt – óriási szerencsém volt, 100 forintért kaptam a helyi zöldségesnél – megsütöttem, megpucoltam, a padlizsánhúst összepirítottam hagymával. Leturmixoltam, ment bele só, bors, quittin és üvegekbe töltöttem. Volt, amelyikbe még paradicsom és kakukkfű is került – isteni lesz télen egy kis vajas pirítósra vagy bagelre.

    • Hosszú hosszú idő után újra mezítlábas diák voltam, romkocsma túráztunk egy nagyon kedves barátommal, színes lampionok alatt táncoltam mezítláb, és annyi cidert ittam, hogy nem is emlékszem már, mennyit. Annyira csodás volt, hogy elhatároztam, hogy lesz egy ilyen kis olvasókuckóm a terasz alatt:

    • Vettem egy pár puha lepedőt, most száradnak a tűző napon, estére napsugár, mandulatej és narancs illatuk lesz. Napsugaras mandulatejben alszunk ma egy narancsliget közepén. 
    • Felkerültek a hálóba az antik, márványtetős éjjeliszekrények. Nagyon hiányzott, hogy legyen hova letenni a könyveimet: most épp Garves-től olvasom az Én, Claudius-t. 
    • Érik a paradicsom, a fekete szeder, és már van egy szép sárga dísztökünk is: mutatja, hogy hamarosan jön az ősz.
    Megosztás:
    Egyéb

    Szakad rólam a víz,

    szörnyen melegem van.

    Vége a nyárnak és mégis: perzselőbb a meleg, mint eddig bármikor.

    Írnék Balcsiról, Tihanyról, strandpapucsról. Fürdő gyerekről és hajvágásról, munkáról és barackos csigáról. Függönyről, szőnyegről, serpenyőről és tervekről.

    De nem megy.

    Melegem van.

    Megosztás:
    Egyéb

    Azt mondják, a semmittevés jót tesz,

    jelentem, nálam ez nem működik. Egész hétvégén tettünk-vettük: szombat délelőtt vásárolni mentünk. Az eredmény örvendetes: kaptam végre 44-es méretben (hurrá, én a 44-nek örülök) olyan farmert, ami jó derékban, popsin és nagyon-nagyon szűk a szára, úgyhogy télen tökéletes lesz nadrágba. C&A, én így szeretlek:

    Vettünk függönyöket az Ikea-ban, és ha már ott voltunk, megejtettük az ebédet is, Barnus meg játszott egy jó nagyot. Fogalmam sincs, hogy csináltuk, de megint csak a függönyökért ugrottunk be és hát rengeteg dolgot vetünk: Barnusnak széket, játékot, jaj, nem is emlékszem már még mit.

    Szombat délután el is ment a karnisozással-függönyözéssel, de nagyon megérte: csodaszép lett a nagy nappali-étkező-konyha rész.

    Annyira örültünk, hogy nekiálltunk csokidarabos muffit sütni: isteni lett. Olyan édes a gyerek, simán bekeveri a tésztát, kiadagolja a muffinpapírba, és közben folyamatosan magyaráz: betesszük a szütőbe, oké, jóva…

    Ma pedig Medve festett, én pedig pakolásztam, dolgoztam sokat és összeállítom az internetes rendeléseket.
    Szeretnék sminket, spéci ecsetet, szivacsot rendelni, és hát kinéztem két kabátot, a gyereknek sapkát, egy-egy szett ágyneműt, karácsonyfadíszeket (nem röhögni!), és rendeltem pár tekercs washi tape-et is. Még szeretnék elmenni Tihanyba ezen a nyáron, szeretnék nyaralni egy keveset Füreden, de azért lassan-lassan már készülünk az őszre.
    Remélem az ősz változást hoz nagyon sok téren: egészséget, új kihívásokat, sikereket és azt, hogy végre otthonunknak tudjuk hívni a házunkat.

    Megosztás:
    Egyéb

    Szívfájdalomra, igazán komoly szívfájdalomra

    semmi más nem jó csak az egész napos agyégetés: azt hittük (nem hittük, úgy volt), hogy hamarosan négyen leszünk, de mégsem. Ide limonádé kell, túrós süti és valami vámpíros sorozat: semmi olyan, amiben normális emberek normális élethelyzetekkel birkóznak.
    Jelzem, eddig vámpírszűz voltam, de most ez elmúlt: igen, vámpírosat néztem és nem is volt jó. Fura, de nem jött be igazán a Trónok harca sem.
    Elromlott a mosogatógép, és ablakot is kell pucolni.
    Találtam egy még soha nem hordott övet egy táska alján, amikor a gardróbot pakoltam.
    Nincs itthon liszt, pedig úgy ennék egy kis káposztás lángost, bár újra felszedtem egy pár kilót és most pontosan ugyanott tartok, mint mielőtt elkezdtem a diétát.
    Drazsét be kell jelenteni állatorvoshoz.
    Ki kellene porszívózni a kocsit, de inkább pattogtatok kukoricát.
    Pattanásaim vannak – sosem szoktak megjelenni, de mindegy, majd helyreáll a hormonszint és elmúlik.
    és akárhogy űzöm és hajszolom a gondolatokat, ott a gombóc a torkomban. Tudom, hogy annak kell örülni, hogy egyáltalán sikerülhet – tavaly, a rák után nem gondoltam volna.


    felszakadt a gombóc. Már sós az arcom.

    Megosztás:
    Egyéb

    Galamb és egyéb állatságok

    I.

    Egy hangos csattanás és egy tompa puffanás, ennyi volt az egész. Laptopot leteszem, ablakhoz rohanok (ólálkodok, kutyával a sarkamban merészkedek, ha egész pontos akarok lenni). Egy galamb a teraszunkon. Fekszik.
    Tátog a csőrével, mintha fuldokolna, olyan, mint egy partra vetett hal.
    Valamit tenni kellene, de hát papírnyúl vagyok, én ugyan meg nem fogom, az ajtót se nyitom ki. Először guglizok (galamb a teraszon – WTF????)Telefonálok, és nem mondanám, hogy okosabban/elégedettebben teszem le a telefont, mint ahogy tárcsáztam.
    (*mentsem meg; *hagyjam ott(!), * engedjem ki a kutyát, az majd elintézi(!!!)).

    Tubi menthetetlen, haldoklik. Kicsi szeme lecsukódik, de nem, nincs elég vér a pucámban, hogy kimenjek, megfogjam, satöbbi. Haldoklik. Dráma a szemem előtt, a boldogság kicsiny madara, én pedig nézem a haláltusáját (ablak mögül, ofkorsz, amilyen bátor vagyok). Kimegyek, megpiszkálom a vonalzóval – nem mozdul.

    Hát nem. Nem és nem és nem. Nem hagyom, hogy itt pusztuljon el a teraszon!

    Magamra húzok valami elfogadható hacukát, átslattyogok a szomszéd házba, nekik vannak galambjaik, talán ez egy közülük.

    Kicsöngetem a hajberakásból a szomszédasszonyt, és előadom a bánatomat: a drága tenyészgalambjuk MENTHETETLENÜL HALDOKLIK a teraszon. vagy meglőtték, vagy agyvérzést kapott. Vagy galambszívinfarktust. (Hirtelen állatorvos lettem.)

    Csavarókkal, hálóval, sebbel-lobbal, hévvel-csatakiáltással érkezünk át hozzánk,ahol szomszédasszony megállapítja, hogy

    1. ez nem az övéké
    2. nem galamb, hanem vadgerle (???)
    3. agyon kell csapni a lapáttal, majd a kutya megeszi (ehh, viszlát, urbánus lét)
    … és ekkor tubi odakanyarint egy hatalmas galambkakát és elrepül.
    II.
    Kiheverem tubikát, de nem pihenhetek sokáig, a gyerekem a karjára csavarta a ragasztós légyfogó papírt. Legyekkel. Döglött legyeket sikáltam egy órán keresztül a visító gyerekem karjáról.
    III.

    Az Olimpia tiszteletére fish&chips az ebéd. “Edd meg a halacskát” mondtam a gyereknek, majd roppant elítélhető módon nekiláttunk dévédézni. Nekem nem esett le, neki igen és keserves sírásra fakadt: a Némót néztük.

    Megosztás:
    Egyéb

    Augusztusi tervek

    Te jó ég, szinte még csak most kezdődött a nyár és máris vége… de addig még:

    • úsznom kell a Balcsiban. Idén még nem voltunk a Balatonon.
    • annyi görögdinnyét kell ennem, amennyit csak tudok
    • fodrász és pedikűr
    • olimpia, olimpia, olimpia
    • egy randi est mozival
    • olvasni és olvasni, továbbá kitalálni, milyen olvasólámpát szeretnék a hálóba.
    Régi nagy vágyam, hogy legyen egy igazán szép Tiffany lámpám, bár még nem tudom, hogy a hálóba tegyem a fésülködőasztalra, vagy a dolgozóba az öreg varrógépre, amit íróasztalnak neveztem ki, de sosem ott dolgozom.
    Megosztás: