Itt is megtalálsz:
Diéta, mindennapok

Hahaha. 87/57

szusib

Olyan vicces,hogy hasraütésre beírtam múltkor, hogy “és a vérnyomásom rendben”, mert eddig nekem soha de soha nem volt semmi gondom vele: ha esett, ha fújt, ha kisbabát vártam, ha kemoterápiát kaptam, ha műtét után voltam, nekem mindig 120/80 volt a vérnyomásom. Mindig.

Na, most nem. Egész múlt héten az alacs
onynál is alacsonyabb értékeket mértem, a kórházban a rutin vérnyomás mérésnél egyenesen benn akart tartani Hajnika, amíg nem lát a doktornő, de aztán meglógtam-gyorsan át kellett mennem a Culinarisba 🙂 Átszédelegtem, bevásároltam, gyorsan megállapítottam, hogy vannak nagyon szép és nagyon tiszta, minőségi holmik, de a java olyan, hogy inkább csak drága ritkaság, és ugyanúgy tele van ízfokozóval, mesterséges aromával, színezékkel és persze nem annyira májbarát tartósítóval.

Vettem hibátlan algalapot, gluténmentes szójaszószt (ez bio, tehát a szóját nem vegykezelik és nem nem módosítják genetikailag, ami nagyon nagy szó: a szója ugyanis a legjobban elkurvítható élelmiszerek egyike). Betettem még a csomagba bio szálas teát, és egy csodás teaválogatást, amit az óvodának adunk majd Karácsonyra. Megvettem a The English Teashop másik karácsonyi párnás teáját is, azt itthonra, de sajnos nem ízlik 🙁

Na mindegy, a szusi fantasztikus lett. Az utolsó kis nyomottakat tudtam lefotózni, jellemző, hogy a csodaszép, kerek, guszta szépségeket faltuk fel elsőnek.

Rengeteg lett: 7 nagy rúd szusit tekertem, tonhal, avokádó, marinált gombák, bio wasabi, saláta, kel levél, csíra, szardínia volt benne változó összetételben. Ami nagyon durva, hogy kiderült, hogy igazi fast food nálunk a szusi, ugyanis pikk-pakk elkészült, az egész vacsora megvolt 40 perc alatt, ebben pedig a reszelt-ízesített gyömbér és a tálalás is benne volt… Friss-ropogós fehérbort ittunk hozzá, megbeszéltük az élet nagy dolgait, majd leájultam a székről, szóval hamar vége lett a lázasan is megtartott dínom-dánomnak.

A hétvége az állandósult rosszullétektől eltekintve jól sikerült, elkészült a karácsonyi gyapjúangyal, felhoztuk a fát, rengeteg gyömbéres teát ittam (attól jobb egy kicsit) sütivel (Évi, attól nem kicsit jobb), összeraktam az adventi koszorút is és vettem mindkét gyereknek hótaposót.

Anyukámék elvitték a gyerekeket szombaton és csak vasárnap hozták haza, ők is hoztak isteni almás-diós pitét, úgyhogy ennyi, csendben, szédelegve, de boldog majszolásban telt ez a pár nap…

Megosztás:
Previous Post Next Post

No Comments

Leave a Reply