Pont azt teszed, amit gondolok: az anyáddal szórakozol!

Hogy a büdös, retkes búbánatban tudsz 5 hete a nyakamon lógni? Hogy a jó nyomorult életbe fertőzöd vissza magad újra és újra, hogy zöld takony jöjjön az orrodból? És mindennek ellenére hogy nem fekszed végig a napot? Miért rohansz, üvöltesz, kellemetlenkedsz, nyígsz, kácsongsz, cucorogsz és rosszalkodsz folyton?

Miért??? 

Jó, rendben, odaülök melléd az ablakba, ha már bábozni nem akarsz, csak előszedetted velem és otthagytál. Okés, megválaszolom ezt a mailt, aztán felülök az ablakba.

Te ne, te ne, te ne röhögj… 

Mit nézel? Igen, ez az eső. Hallod? Kopog. Kipp-kopp, pliccs-placcs, tiszta víz minden. Oké, már mindegy, dugjuk ki a kezünket. Majd legfeljebb megint éjszaka dolgozom…

Dugjuk csak ki: látod? Eső.

Ilyen az eső illata. Ilyenkor a szomjas virágok inni kapnak, a szőke kisgyerekek orra pedig nedves lesz, mint a kutyáké.

Gyere, na, ide tesszük a párnát, hajtsd ide a fejed. Szeretlek. Nagyon-nagyon szeretlek. Szeretem a meleg kis testedet, szeretem a párnás kis kezedet, szeretem a gyönyörű szempilláidat, végig is puszmákolom őket. 

Bocs, ezt fel kell vennem, de közben simogatlak, simogatlak, csak maradj csendben.

Nna, ez jól ment, ügyes voltál.

Almát kérsz? Várj, hátha elérek az asztalig a lábammal, és valahogy meg tudom markolni a kis műanyag edényt, amiben az alma van. Vicces, ugye? Na próbáld te is, így, igen, mozgasd azokat a kis hurkás görcs lábujjaidat.

Gyere, na.

Hát beszéljünk komolyan: itt ragadsz velem? Ezt akarod? Mert én… én… én… 

… én is.

Ne félj, nem bánatomban sírok, csak nagyon nehéz a szívem. Zsákutcába futottam veled, és ennek véget kell vetni.

Köszönöm a zsepit. Kifújjuk, így ni. Na. Látod? Már vége is.

Na figyelj, Rumcájsz, kössünk alkut: legyen 3 nap. Muszáj, Gerusz, és még így is nehéz lesz: éjszakába nyúló gépelések, zsúfolt, munkával teli gyerekmentes napok, találkozók és átvirrasztott-szerkesztett-szövegírós hajnalok.

Hát idefigyelj, te tűzrőlpattant, vehemens, borzalmas, erőszakos kis emberi lény! Segíts nekem, hogy  jó legyen, hogy jó lehessen, hogy jó lehessek neked. 

Segíts, hogy jó anyukád lehessek.

Na gyere, adj egy puszit és hallgassuk tovább az esőt, szagolgassuk egymást és hajoljunk olyan közel, hogy összekuszálódjanak a szempilláink. Gyere, Kismackó, szórakozz az anyáddal.

És ne haragudj, hogy kitúrtalak itthonról akkor, amikor még nem voltál készen rá.