Itt is megtalálsz:
mindennapok

Hétvége

Gergő köhög, Barnus bágyadt és mi is a végét járjuk – nagyjából így lehet összefoglalni ezt a hétvégét. Elfogyott a szusz, alig pislákol a lelkierő és a kitartásunk is megkopóban van.

Ha minden igaz (bár már el se merem hinni) ma a helyére kerül a magas és az alacsony tálalószekrény is. Medve megtisztította a mosogatógép valamijét, most újra csodásan mosogat a rövid programon is, úgyhogy a szennyes edény hegy végére értem, sőt, betettem a hűtő polcait, a fiókjait és az oldalsó kis akármijeit is. Még a fagyasztó nincs teljesen kész, de a hűtő oldal már csillog-villog, így bekerülhetnek majd öblítésre mindazok a szegény, hányatott sorsú porcelánok, sütis tálak, szószos edények és sültes kínálók, amik eddig egy kupacban vagy épp szanaszét várták jobb sorsukat. Úgy három hónapja…

Mosogat, töröl, pakol – így néz ma ki a délutánom, ha minden jól megy, no és persze FŐZ, mert nem hétvége a hétvége valamiféle finom falat nélkül. Ebédre az egyik kedvenc levesünket készítettem, ehhez 4 nagy petrezselyem gyökeret, 4 gerezd fokhagymát és 4 szem közepes krumplit megfőztem, fűszereztem (só, petrezselyem), majd leturmixoltam így egy sűrű püré lett. Ezt felöntöttem vízzel és tettem bele levesfűszert (nem leveskockát, bár már abból is vannak nagyon jók!), majd egy jó kiló répát megpucoltam, felkarikáztam és belefőztem. Mennyei. Gergő 2 nagy tányérral evett, Medvét nem is számoltam, én pedig csészéből iszom ha kell ha nem 🙂

Vacsorára zöldséges pita lesz, jól megrakom mindenféle színes, ropogós, pirított finomsággal, és… ennyi. Kész. Na jó, lehet, hogy a pita reggelire lesz, estére meg nokedlik kapnak fokhagymás-spenótos szósszal és száraz serpenyőbe n pirított dióval, de csak azért vagyok ilyen nagyon engedékeny,mert most spenótot ennék. Minden áron. Azért jönnek a cifránál cifrább ötleteikkel, és valami azt súgja, hogy nem kicsit vannak elkapatva:

  • Gergő pálcikás falatkát (szusi. Mióta kér szusit egy 3 éves taknyos??), tavaszi tekercset (komoly!) vagy gumicukrot enne (agar-agart kell összefőzni valami gyümölcslével)
  • Barnabás bejglit, pöttyös csirkehusit (szezámmagos kínai bunda) és diótortát szeretne
  • Medvének mindegy, mindent, most, sokat
  • a Nagyi meg kelkáposzta főzeléket egy kis fasírozottal, és háromezerszer elmondta, hogy hogy csinálja a káposztafőzeléket, amiben legalább 3x hangzott el a dinDsztelni szó. Így. DinDsztelni. Ezt nagyon szereti, még valami házi, kézzel írott receptes könyvében lehetett így szerintem 🙂 Ja, és a másik jó kis kifejezése (mikor maga sem tudja eldönteni, mit enne) az az Imbisztál. Beszarsz.

Kisikáltam a sütőt is, megpucoltam egy ablakot (nem bírok egyszerre többet), és úgy általában minden lószarral lefoglalom magam, hogy ne kérdezzem meg 3 percenként a férjemtől, hogy kész van-e már, hozhatjuk-e a bútort. Keserves ez a várakozás. Komolyan azt érzem, hogy ha végre a helyére kerülne legalább egy szekrény, átszakadna valami gát, megindulna valami, ami eddig nagyon nyöszörögve ment, pont úgy, amikor egyszercsak elkezdtem használni az új konyhát, mert már nem bírtam tovább a pincében.

Basszus,Medve, siess már!

Megosztás:
Previous Post Next Post

3 Comments

  • Reply Livia

    (Elszallt az elso kommentem, aaa!)
    A fiaid kajafronton (is) nagyon jol vannak tartva! Irto buszke lehetsz rajuk, hogy ilyen inyencek! Es imadom, ahogy etelekrol irsz! Legszivesebben az osszesrol szeretnek receptet, fotot, kostolot! Legutobb direkt a fozocske tagre kattintotta , es olvasgattam az archivumot a blogodon.

    A mi hetvegenk: Koszegen vagyunk, a szulovarosomban, ahol epp szureti fesztival van, az emberek fuvoszenekarokra orjongenek. Ez az en privat Stars Hollow-m. Az ikreknek vettunk heliumos lufit. Elore gratulalok magunknak, holnap elmeny lesz hellokittys oriaslufival utazni a vonaton.

    2016-09-24 at 17:01
    • Reply Ági

      Óriási 😀

      2016-09-24 at 18:58
  • Reply Judyt

    Ohhh most leginkabb a nagy vagyat tudom aterezni… kelkaposzta fozi nyamm 🙂

    2016-09-29 at 14:55
  • Leave a Reply