Itt is megtalálsz:
Uncategorized

Mudroom-nak,

vagyis sárszobának hívják ámerikában, de tulajdonképpen egy nagyobb (jóval nagyobb) előszoba. Mikor először láttam ilyet, már akkor tudtam, hogy nekem is ilyen kell, ugyanis most semmiféle előszobánk nincs (egyből a hallba jutunk), ahol pedig van előszoba, ott általában olyan kicsi, hogy két ember mér nem tudja kényelmesen felvenni a kabátját, a cipőjét, így marad az “aki kész, az várjon a gangon” koreográfia.

Ami elég aggályos, na.

Ugyanis már egy gyerekkel is macera: ráadni a cipőt, összejárkálja  a lakást, te futsz utána kabátban, hogy ne rá melegedjen rá a hacuka, már szakad rólad a víz, nem tudod, hol a kulcsod, a táskád, az ernyőd, közben a férj vár az ajtó előtt, didereg, miért nem indulunk már.

Kabát a gyerekre, sapka, hol a gyerek mesekönyve, nem, anélkül nem megy egy lépést sem, megvan a mesekönyv, de a gyereknek becsúszott a barna mackó a nadrágba.

Férj be, micsináltokmár, rólam kabát le, gyerek átpelenkáz, öltöztet, férjről is kabát le. Rám fel, majd én várok a kocsinál, csak gyertek. Megfagyok. Visszamegyek: keresik a kiscsizmát.

Egy gyerekkel extrém sport, két gyerekkel fakír VB.

De ha van egy ilyen mudroom-od?

Ugye, hogy egész más reményekkel indul a nap?

Megosztás:
Previous Post Next Post

No Comments

Leave a Reply