- első körben egy nagy pórét feldaraboltam és jó sok (olyan 1dl) kókuszzsíron megpirítottam
- rádobtam az olajos halat (olajjal) és tettem hozzá sót (parajdi) meg mustárt (olyan 2 evőkanálnyit, Univert)
- színtelennek ítéltem meg, ezért ment hozzá úgy egy deci paradicsompüré is
- és egy egész alma (én nem szórakoztam a pucolással, egy nagy jonagoldot daraboltam bele)
- majd főztem még egy kicsit, aztán elzártam a gázt és hagytam, hogy egy kicsit hűljön
- botmixerrel pürésítettem és betettem a hűtőbe. A kókuszzsír ugye betonkeményre tud dermedni, de lazítja a sok minden más, úgyhogy összefogja rendesen a krémet, tehát nem lesz csöpögős meg olyan plittypluttylófasz.
diéta
- Biztos a kollégája próbálta ki összeszerelés után, azért meg nem tud felelősséget vállalni
- Miért, KÉRTE külön a felesége, hogy ÚJ legyen??
- a bionomnál úgysem őrölnek vele gluténtartalmút, vagy legalábbis nem hiszi, de ha igen, az biztos bio
- végülis ugyanúgy őröl, nem érti, mi a baj
- Barnabás csak azt eszi, amit én csomagolok. Ennek az lett a következménye, hogy 1., mindenki az ő kajáját akarja 2., apró cetlikre írom az előző napi recepteket, és dugdosom be az azt kérő anyukákhoz tartozó gyerek öltözőszekrényébe: a kiflinek, a ceruzának, a pöttyös labdának…
- Tejfölt nem lehet. Nem rosszabb, mint a többi tejtermék, és nem, nekünk nem a tejcukor az elsődleges ellenségünk, hanem a tejfehérje. És persze a tejcukor. Szóval ez nem vagy-vagy, inkább olyan Sztálin-Hitler páros.
- Nyírfacukor: mű cucc. Mű, ezért nem tesz jót a májnak pl. A sima cukrot megfelelő mennyiségű savval közömbösíteni lehet úgy, hogy ne emelje egyáltalán az inzulin szintet. Én is azt hittem, hogy jó, de nem. Az összes nyírfacukor, eritritol, méz, stb. nem használható. Sztévia lehet, de nagyon (!!!!) kevés.
- A legjobb barátom a konyhában a késes robotgép. Volt. Amíg el nem távozott az örök vadászmezőkre. Sürgősen pótolnom kell:)
- Legjobban a… hm. Nem is tudom, mi hiányzik. Csináltunk már pacalízű gombát (babbal, Ádámnak) és kamu Nutellát (nekem).
- Igen, iszunk alkoholt, jobbára fehér bort és pezsgőt.
- Barnesznak negyedannyi gyógyszer kell, mint egy éve, rendeződött a cukra, nem hord szemüveget (mert. nem. lát. benne)
vallom, hogy a betegség nagyon összetett. Lelki és testi eredetű egyaránt, és ezt a kettőt nem lehet és nem is szabad különválasztani. Én pedig még nem voltam kész újrakezdeni az életem- pontosabban nem tudtam, hogy merre induljak. Időre volt szükségem.
Mára ott tartok, hogy a legközelebb talán a vegetariánus határán billegő, de teljesen tejmentes és gluténmentes diétához állok a legközelebb. Nem eszem semmiféle színezéket, tartósítószert, ízfokozót, állományjavítót. Nem iszom szénsavasat (kivéve a pezsgőt:P) és sok gyümölcsöt és zöldséget is kihagyok, ezeket több okból:vagy az előállítása/permetezése/szállítása nem megfelelő, vagy a savtartalma nem oké, vagy a lebomlásakor keletkező anyagok nem hasznosak a szervezetemnek, illetve van még rengeteg szempont, amiket most lustaságból nem sorolok fel. Arra is figyelnem kell, hogy mit-mivel eszem, és vannak fűszerek, amiket teljesen el kell hagynom.
Itthon őröljük a rizslisztet, ami életünk egyik legjobb döntése. Olcsóbb, frissebb, jobb, és mindennek egész más íze van. Az egészen finomtól a durva daráig mindent tud a malmom, ami ráadásul csodaszépen megmunkált darab, nagyon szeretem.
Minőségi váltás volt, mikor megvettem a gabonatej főző gépünket. Az, hogy ipari mennyiségben tudok rizstejet előállítani 70Ft/liter áron, az csak a kezdet. Az, hogy a kedvem szerint ízesítem, az a második dolog, ami miatt érdemes volt: nagyon szeretjük az almás-fahéjas, a vaníliás-narancsos és a kardamomos-kókuszos rizstejet is.
Elképesztő rizstejszínt tudok főzni, akár fokhagymás-petrezselymes, akár kókuszos-almamézes verzióban. Megtanultam a kis gépemmel növényi krémsajtot főzni, de már nyáron kikísérleteztem, hogy hogy tudok sajtot készíteni agar-agar, guargumi és xantán nélkül, amiket szintén nem fogyaszthatunk.
A bőrápolásról – már akkor növényi kivonatokat, virágvizeket, gyógynövény főzeteket és rügykivonatokat használtam az arckezelésekhez, amikor mások még nem is tudták, hogy ilyenek léteznek. Érdekes, ebben folyamatosan változik, ugyanakkor nagyon ugyanolyan az ízlésem: szeretem a hatékony növényi komplexeket, de most már tudatosan figyelek arra, hogy a fürdővízzel együtt ne öntsem ki a gyereket: hacsak tehetem, nem rendelek messziről, nem szeretem a műanyag csomagolást és nagyon díjazom, ha valami nincs agyonpapírozva.
Évek óta én főzöm a mosószerünket és én készítem az öblítőnket. Van, amikor nincs időm rá, de legtöbbször igen. Természetes és lebomló tisztítószereket használok, ugyanakkor Barnabásnál még fel se merült a mosható pelenka, Gergőnél meg kisebb gondom is nagyobb volt a kemoterápia mellett annál, hogy pelenkát mossak.
Folytatom…
megrendeltem a gabonaőrlő malmot, ki is hozta ma a futár, és mikor kinyitottuk a dobozt.
Piffeny, Éva, Piros, figyeljetek, ez tetszeni fog:
Ezt találtuk benne. Ezek után hamar összeraktam, hogy mi történhetett, ugyanis mi NEM a bionom.hu-ról vettük ezt a malmot, szóval csak úgy kerülhetett a dobozra az ő matricájuk, ha onnan volt visszáru, amit visszaküldtek az anyacéghez.
És innentől nem értem, hogy mire gondolhatott a költő.
– Te Sanyi, figyeljmá’, van egy megrendelésünk Arabella bükk malomra. Van?
– Nincsen, de visszáruztak egyet a Bionomból, alul vágd fel a csomagot, rakd bele a szállítót meg a számlát, oszt jó az, wazze.
Így lehetett?
Mindegy, Medve telefonált, és bár nem hallottam a teljes beszélgetést, de a foszlányok alapján az alábbiak merül(het)tek fel:
Gergőke itthon van velem a héten, és ez csodálatos, felemelő, léleksimogató érzés.
Na jó, nem.
Fogalmazzunk úgy, hogy nem annyira idegtépő, mint amennyire gondoltam, hogy az lesz.
Változik. Talán már csak minden második órában veri magát a földhöz a hisztijében. Talán már 20 percre is leköti egy-egy játék. Könnyebb, mert mondja, mit szeretne, inni, enni, kérem, ebéd, kaka – nem pedig csak visít.
Délután kiülünk a teraszra, napozunk egy kicsit, majd uzsonnázunk, aztán újra valamivel elszórakozunk, és mielőtt teljesen összeomlanék a fáradtságtól, hazajön Medve.
Az uzsonnán egyébként osztozni szoktunk, beülünk a hintaágyba, lóbáljuk a lábunkat, és csak nézek a kis szülinap-bitorlóm szemébe, és arra gondolok, hogy ez jó. Jó. Nagyon jó.
A kedvenc uzsonnánk pedig a mangós almapüré.
Szeretjük palacsintával, házi csokis keksszel, pár szem mazsolával, egy kis eperrel, de jó magában is, nagy kanállal 🙂