A szakácskönyvek a gyengéim. Rengeteg van belőlük, sok az angol, olasz könyv, és IGEN, mindegyiket használom (ha a Férjem is olvasná)
Mindegyikre szükség van Drágám, ennek köszönhetően roppant változatosan étkezünk, még akkor is, ha Te minden áldott nap csípős csirkeszárnyat ennél szíved szerint.
Na jó, most sarkítottam. De tényleg, a férfiaknak a steak a kaja. Semmi más.
Ezt a könyvet még a terhességem alatt vettem, biztos az biztos, és nagyon megszerettem: gondolom az volt a szerkesztők/szerzők célja, hogy változatossá tegyék a cukorbetegek étrendjét, de biztosan mondhatom, az miénkbe is hoztak új színeket.
Ezt a receptet még nem próbáltam, talán nem is most nyár közepén van szezonja, de egyrészt csodaszép a fotó, másrészt meg igazán kevésszer eszünk bárányt, úgyhogy csak valami ünnepi alkalomra tudom elképzelni, de már egy jó ideje csak feleslegesen dumálok, íme a recept meg a kép:
Toszkán bárány
2 szelet báránycomb
9 kicsi rozmaring ág
4 gerezd fokhagyma
frissen őrölt bors
oliva olaj
1 fej apróra vágott hagyma
2 felkockázott sárgarépa
2 felkockázott fehérrépa
1 tk kakukkfű
bő egy deci vörösbor
3 dl csirke alaplé
40 dkg felkockázott paradicsom
1 ek paradicsompüré
40 dkg konzerv fehér bab
2 ekpetrezselyem
és most jön, amit én biztos nem teszek bele:
4 db konzerves ajóka
Minek tesznek a húsba halat???? Jó, nyilván, értem én, persze, de akkor is: minek????
Elkészítés: a bárányt a fokhagymával, a rozmaringgal és a borssal jól bedörzsöljük és egy tálba betesszük, alufóliával lefedjük.
A répákat a hagymával és a fűszerekkel kis olajon megpirítjuk, hozzáadjuk az alaplevet, majd beleöntjük a bort, a paradicsomot és a paradicsompürét. Ha ez megvan, takarékon rotyogtassuk tovább.
Ezek után semmi más dolgunk nincs, mint gyorsan megsütni egy teflon serpenyőben a bárányt (5-5 perc kell mindkét oldalának), és a már majdnem kész zöldséges raguba beleönteni a babot (a leve nélkül, ofkorsz).