– Na figyelj, elértem a buszt, szerintem nagyjából most lehetünk Bicske magasságában.

– Jól van. Minden oké?

– Igen. Még felhívom az ortopéd dokit, hogy hol a retekben van a bolt, ahol a cipőt kell csináltatni a Kismukinak, meg még elintézek pár telefont a határig.

– Medve, AC/DC koncertre mész, most csinálj valami… valami rokkereset!

– Rokkereset. Csináljak valami rokkereset. Úgy érted, vegyem elő a benzinkútnál a kis ételhordót, amibe a fűszersó mentes sült krumplit és a karalábéfőzeléket raktad? Vagy a gluténmentes almás pitét az oroszlános szalvétából? Vagy a másfél literes bubis vízből készült ultralaza fröccsömet? Jut eszembe, Barnesz fosik még?

– Nem, már nem. Nem vírus, hála az Égnek. Viszont ez így tényleg gáz, basszus. Figyelj ez olyan, mint egygimis osztálykirándulás. Most te vagy a furcsa hülyegyerek, akinek ráhúzzák a kukát a fejére a többiek.

– Bazdmeg, Nyuszkó.

– Hihi, de komolyan. Ez azért szép sztori. AC/DC a temetési pénzemből, karalábéfőzivel és…

– Dupla bazdmeg.

– Na menj, csinálj valami rokkereset. Haaaahahahahaaa, egy lépésre vagyok attól, hogy azt mondjam, hogy azok a bítkorszakos gombafejű huligánok….! Na figyelj, tényleg vigyázz magadra és ne ordibálj, mint egy hülye, mert…

– Na szia. Szeretlek.

-… mert ha ágynak esel, agylobot kapok, hogy ki segít a gyerekekkel. Én is szeretlek.
– Van sterilizált cumi Gergőnek a hűtő tetején a dobozban. Na tényleg szia. 

És tényleg. A Decathlonos hátizsákba tettem neki zsepit, kéztörlőt, kézfertőtlenítőt. Almás pitét, karalábé főzeléket (2 adag) és krumplit (abból is). Ha egy év után glutént enne, valszeg a koncert és a tömeg közepén már annyira kellene fosnia, hogy nem az lenne a kérdés, hogy visszatartja-e vagy nem, hanem hogy letolja a gatyáját vagy nem.

Így nem fog. Így eszik a kis ételhordóból, amit a nyomi, zöld, családi kirándulós hátizsákból vesz elő. Meleg és vízhatlan cipőben ment, mert nem fázhat meg, mert akkor nem tud dolgozni, nem tud nekem segíteni. 

Nem ihat sört, mert a felesége nem tudja az éjszaka közepén berakni a kocsiba a két gyereket, hogy érte menjen, és egyébként is, holnap munkanap, verkli, folytatódik minden.

Minden. A rosszullétek, amiket végig kell néznie. Az esti gyengeség, a gerincsérv, a fájdalom. A ház, ami mindig fut és a gyerekek, aki evickélnek a romok tetején. 

Most azonban koncertre megy, nagy, komoly, rokkerkedős koncertre. Fekete pólóban van és még mindig gyönyörű a fogsora, de fáradt a tekintete, nagyon fáradt. 

Nem tudom, hogy tudják-e a többiek a buszon, hogy az ősz hajú, nagydarab, telefonálgatós, gyerekmintás szalvétából evős, karalábéfőzelék szagú csávó a legkeményebb fickó a világon. Minden hibájával együtt ő a legnagyobb hős a világon.