csak nagyon nehéz kitalálni, hogy mikor jön el?

Nem tagadom, az egyik legnagyobb hibám az, hogy baromi nehezen engedek el dolgokat. Sokkal tovább maradok benne olyan már-már a tarthatatlanság határát feszegető helyzetekben, amikből réges-rég egy kurva nagy tigrisbukfenccel ki kellett volna ugranom.

Nehezen szánom rá magam a tigrisbukfencekre… de ez ma egy ilyen nap: felállok.

Leteszem az egyik feladatomat, hogy több időm legyen a gyerekemre, családomra, a háztartásra, és egyáltalán: legyen szabadidőm. Ugyanis van az a pénz, amiért az ember a gyereke kivételével a többit a háttérbe tolja egy kis időre, és van az a pénz, amiért nem teszi.

Drukkoljatok.