Végül itt kötöttem ki. Sütöttem egy kenyeret, hogy mikor hazaérünk, legyen mit enni, aztán beugrottam a kocsiba és… nem bántam meg.
Klassz volt.
Egyből egy nagyon kedves ismerősbe futottam, vettem is néhány kiadványt és egy csodaszép könyvet. Láttam, megcsodáltam, majd vissza is tettem egy öko vizespalackot. Üveg, parafa. kaucsuk és bükkfa a kupakja, de 9000Ft-ot nekem nem ér meg. El nem tudom képzelni, hogy ki lehet a célcsoportja a kilencezer forintos fél literes üvegnek.
A nagy cél azonban az volt, hogy megnézzem közelebbről a magtej készítő gépeket, megfogdossam, kipróbáljam, megkóstoljam a rizstejet. Nagyon tetszett, fel is hívtam Medvét, aki a gyerekekkel dédilátogatóból jött épp hazafelé, hogy kanyarodjanak erre, mert érdemes lenne megnéznie a gépet. Megnézte, kifaggatta a forgalmazót és vettünk egyet. Mostantól 60 forint lesz egy liter rizstej…
Begyűjtöttem egy csomó telefonszámot, összefutottam az evernessesekkel, voltam pár előadáson, és persze nem ettem semmit: oké, hogy a legtöbb kajában nem volt hús, de tej, tejtermék, glutén, szója, kukorica és a számunkra tiltólistás zöldségek, magok dögivel, úgyhogy jól tettem, hogy betettem a kenyeret indulás előtt, mert nagyon-nagyon éhesen értünk haza.
A nagy vegetáriánus fesztivál örömére holnap krumplipüré lesz rántott csillagtökkel, uborkasalátával, kedden pedig húsnap, Barnesznak-Ádámnak egyébként is, és most mi is ehetünk egy-egy szelet spéci bundás rántott csirkét Gergővel…
Kellett, nagyon-nagyon kellett ez a szabadnap. Sétáltam, egy kicsit kitisztítottam a fejemet, átgondoltam, hogy hogyan képzelem a következő időszakot. Azt még nem tudom, hogy mi az, amit szeretnék, de azt tudom, hogy mi az, amit biztosan nem. Nem szeretnék csak szellemi pályán maradni. Ami most van, azt szeretném megőrizni, kiegészíteni, mert a könyves világot nagyon szeretem, ezen felül azonban szükségem van kreatív, manuális tevékenységre is. Bele fog férni az időmbe, úgyhogy már ez sem lesz akadály.
Ez is valami.
Haladás.
Lassan.
Lépésenként.
 |
| az angyalkát Krakkóban, Krakkó főterén a Posztóházban fotóztam. |
No Comments