de legalább valamennyire. Most csütörtökön megyek a fodrászhoz, aki előbb levágja a kiskorú haját, majd kezelésbe vesz engem. Már csak azt kell kitalálnom, mennyire.
Lusta, ugyanakkor nagyon szorgos hetek vannak mögöttem: rengeteg munka volt, de a vasalással például nem nullán vagyok, hanem mínuszban. Le kellene olvasztani a mélyhűtőt, lemosni a csempét és szétszedni a mosogatógépet, ehelyett folyton házakat és telkeket nézek és csak telefonálunk, telefonálunk, és reménykedünk.
Kicsit olyan ez, int a gyöngyfűzés: ha házat vesz az ember, nemcsak azt nézi, hogy mekkora a nappali vagy hogy déli fekvésű-e a telek, hanem azt is, hogy az élete apró morzsáit (gyógyszertár, bolt, orvos, játszótér, egy cukrászda, egy kisvendéglő, egy pedikűr, egy könyvtár) hogyan tudja felfűzni arra a településre.
