Kategóriák
mindennapok

Hát eljött ez a hét is

Költözünk.

A munkások gőzerővel dolgoznak a házunkban, ott voltunk, mikor ablakot nyitottak oda, ahol nem volt, falat ütöttek ki helyiségek között, szállt a por, alakulta tér… és kezd olyan lenni, ami nekünk jó.

Megvan a padló, a jövő hétre az is kész lesz, de akkor már nagyon gyorsan és hatékonyan kell mindent intéznünk, mert hétfőn már óvodai és iskolai szülői értekezlet lesz.

A héten már a házban lesznek az új bútorok: új ágyat, szekrényt, asztalt kapnak a fiúk, persze nem mindenki mindent, szépen elosztva.

Barnusnak új ágya, széke és könyvespolca lesz, Gergőnek új ágya és asztala, széke (nyilván, mert most megy elsőbe), Kolos pedig egy hatalmas, 4 ajtós szekrényt kap, játéktárolót és kicsike asztalt.

Megoldódni látszik a kerítés kérdése is. Sajnos akárhogy próbáltuk csűrni-csavarni, nem lesz más megoldás,mint lecserélni a fát a kutyák miatt. A jó hír azonban az, hogy bőven van hely a tujáknak, amik pár év alatt elfedik a nem túl szép részeket, a másik fele pedig úgyis vöröskő, az meg szép mindenhogyan.

Az életünk dobozokban, az idegeink cafatokban – lennének, ha hagynánk, de úgy döntöttünk, hogy semmin nem idegeskedünk. Ezt persze felettébb nehéz betartani, amikor nap mint nap szembesülünk azzal, hogy

  • nem jön el a generálkivitelező a felújítás kezdetére
  • nincs az a padló
  • nem jön el a villanyszerelő
  • és közben jó nagy autóbalesetünk is volt (szerencsésem megúsztuk, de nagy a kár a kocsiban.)

A gyerekek izgulnak, és persze, vannak mélypontok, de minden nap elmondom, hogy ez nem tart örökké, hogy túl leszünk rajta, hogy minden szépen kialakul.

Háttööööö. Remélem.

 

 

Kategóriák
mindennapok

Pici szünet

Pici szünet a ház ügyből:

  • megvan a csodás vevőnk
  • megvan a csodás új házunk
  • találtunk klassz szakembereket
  • kitaláltuk, mit szeretnénk és mit nem, mi az ami idei és mi az, ami várat magára
  • minden ügyintézés, irat, hivatal kipipálva

Pici szünet a munkából:

  • kirándulni megyünk a gyerekekkel
  • kicsit lassabbra vesszük az augusztusi tempót
  • már raktárban a teljes téli kollekció, így ezt is kipipálhatjuk

Pici szünet a nyárból:

  • nem tudom felhőtlenül, pancsolósan élvezni a Balatont, és el is engedtem ezt a kérdést: ha nem komfortos, nem erőltetem.
  • így kifejezetten örülök a frissebb időnek, mert rengeteg programunk van így is

Pici szünet…

És pár (öröm)hír

  • szépen, következetesen pakolunk és fogy a holmi itthonról
  • vettem magamnak 2 papucsot. Ezer éve kerülgetem, de most ellenállhatatlan akcióban volt és egy áráért kettőt rendeltem.
  • erősen gondolkodom a young living vagy a doterra csatlakozáson, ugyanis szükségem van olyan olajra, ami csak ott kapható. Semmiképp nem szeretnék üzletet építeni, aroma délutánokat tartani, nem is lenne rá időm, igazából csak magunknak vásárolnék ezt-azt. Érdekelne mindkét cégről vélemény, mindkettőről hallottam jót is, rosszat is.

Kategóriák
mindennapok

Meg is jöttünk

az úri huncutságokból: a mesteremberek annyi pénzt visznek, ami messze meghaladja a 2020-as építőipari munkajegyzék (azt hiszem így hívják) által javasolt (és már az is bazi drága) összegeket.

Csak azokban a helyiségekben lesz burkolatcsere, ahol eddig padlószőnyeg volt.

Csak a legszükségesebb bútorokat vesszük meg, semmi luxus, semmi flanc: nincs új függöny, drága fotel, új csillár és társai, mindenből az lesz, ami van és jónapot.

Mindezt egyébként egyetlen pillanat alatt engedtem el, és azt kell mondjam, egyáltalán nem bánom.

Így szépen és lassan alakul majd az otthonunk. Nem lesz egyben kész, nem lesz egységes, nem lesz divatos, de… mi sem vagyunk azok. Nekem fontosabb az otthon illata.  Az érzés, amit keresek, mikor belépek.  A családom, akik odabenn várnak.

A frissen elkészült mézes-mustáros csirke illata.

A gyerekek rajzai a falon.

A sok pár cipő, a még annál is több csizmácska.

Az asztalon felejtett bögrék, a teljes hangerővel szóló kedvenc dalunk.

A karácsonyfaizzók az ablakban – igen, még májusban is.

——————————

Nem zavar a terrakotta járólap, pont jó lesz. Nem zavar a kicsit idejétmúlt fürdő, ha a kedvenc illóolaj keverékem mehet a kádba egy kanál mézzel elkeverve.

Nem baj a szürke járólap a teraszon, ha Medve hozza a gin-tonicot.

Semmi nem zavar, ha együtt mehetünk, ha együtt élhetünk, ha otthonunk lesz – márpedig az lesz.


A dizájn kérdésekre kedden térünk vissza, akkor egy egész napunk lesz kettecskén Medvével, hogy megvitassuk, mire jutunk a meglehetősen átvariált büdzséből.

Hétfőn a szuper doktornőhöz megyek, megmutatom neki az epémet meg a májamat – vacakol mostanában az epém és nyugodtabb vagyok, ha megnézi, hogy mi a helyzet. Csak ő, senki más. Komolyan, már a hangja is megnyugtató és igen, ez még mindig ugyanaz a csodacsaj, aki az első pillanattól, ha kell az elérhetősége, írj, már nagyon sok szívről gördült le kő miatta…

Remélem az enyémről is legördül hétfőn és kedden teljes erővel vethetem bele magam a válasszunk parkettát, válasszunk könyvespolcot, válasszunk szőnyeget kérdésekbe…

Kategóriák
mindennapok

A teraszok

Összesen 4 kiülős helyünk lesz az új házban: 2 viszonylag nagy erkély és 2 terasz.

Az egyik terasz fedett, ráadásul az egyik oldala zárt: ott szabadtéri konyha került kialakításra, és ennek én végtelenül örülök.

  • a rántott hús
  • a töltött káposzta
  • a halászlé
  • a fokhagymás flekken
  • a nyári barackos gombóc
  • lekvárok

ezután mind kinn készülhet, így benn nem lesz sem ételszag, sem pokoli meleg.

Ezen a teraszon ugyanúgy folytatódik a konyhapult, még egy mosogató is helyet kapott és a konyhából egyenesen ki lehet népni, szóva lényegében ott folytatódik a konyha, csak átjárja a levegő. Egy hatalmas, 12 személyes asztal, székek férnek még el itt, ráadásul teljesen fedett, így nyáridőben akár esőben is ehet és pihenhet itt a család.

Ez már kész van, csak kicsit frissíteni kell és a saját ízlésünkre formálni: itt is festéket kap a tartószerkezet és valószínűleg kell majd egy új tűzhely is.

Az erkélyek közül az egyik az elemeti előtérből / társalgóból nyílik, ide rattan székeket és egy kicsi asztalt tervezek. Kuckózós olvasások helyszíne lehet narancsos teával és pléddel az őszi, mentás limonádéval pedig a tavaszi délutánokon.

A másik erkély közös, Barnus és Gergő szobája is ide nyílik, ráadásul jó nagy és klasszul árnyékolható, így közös játék, olvasás, esti dumálások, társasozások helyszíne lehet, illetve itt lakik majd Körte nyuszi is.

Mindkét erkélyre biztonsági háló kerül Kolos miatt, igaz, hogy nagyfiú már, de jobb az ilyen veszélyforrásokat kiiktatni, én úgy vagyok nyugodt.


A pergolás hátsó terasz jövőre épül majd, és igazából az adta az ötletet, hogy a legelső otthonunkban volt egy masszív, épített galéria, amivel egyáltalán nem tudtunk mit kezdeni: a majdnem 5 méteres belvárosi belmagasság után szegény galéria csak várta az idejét, majd a pincébe került és fogalmunk sem volt, mi lesz vele.

Jelentem, eljött az ideje: minimális alakítással csodásés masszív pergolaként épül újra, a leendő irodából ugyanis ajtó (és egy hatalmas ablak) nyílik majd a hátsó kertre, ide tervezünk egy szép teraszt, ami fölé pergolaként kerül majd a galéria.

Nyilván ez is festést kap majd, télire tetőt, de így gyakorlatilag csak a betonozott, burkolt terasz és a pillérek kerülnek majd pénzbe, maga a szerkezet nem.

Idén erre már biztos nem lesz idő, jövő tavasszal kerül majd sor rá, addig pedig álmodozom, hogy milyen függőszékből és milyen kisasztal mellől, milyen lila akác alól válaszolgatom majd laptoppal az ölemben az emaileket.

Fotó: smilingkitten

Ilyen jó kis makramés függőfotelért elég a Jyskbe elmenni, az ára sem horror, úgyhogy már csak néhány párnát kell majd képzeletben beledobálnom, és „kész is” a hátsó terasz.

Kategóriák
mindennapok

Hát elkezdődött

Először is: megvettük a házunk melletti telket is. Ezen gondolkodtunk az elmúlt hetekben, sakkoztunk, számolgattunk, de végül úgy döntöttünk, hogy inkább lemondunk arról, hogy minden új és hipp-hopp kész legyen a házban, és inkább a telek legyen a miénk.

Így 1800m2-es területünk lesz, ami önmagában maga a csoda, ráadásul már most termő gyümölcsfák vannak rajta, úgyhogy határtalan az öröm.

A házhoz eredtileg egy majdnem 1000 négyzetméteres terület tartozott, ott gyönyörű (és jó nagy) konyhakert van, amit eredetileg kicsit kisebbre szerettünk volna venni, hogy több legyen a füves rész, de így meghagyjuk a mostani pompájában: a ribizli, málna, füge, csodás veteményes, füszerkert marad ott és úgy, ahol most van.

Meggyfa, cseresznye, dió, mandula, alma, barack… szerintem még így is van, amit kihagytam, de egy biztos: lesz helye, ugyanis hatalmas a pince,

Igaz, a pincében is tervezünk átalakításokat, de már most van egy klassz, 13m2-es kamra, teljesen bepolcozva, és ezen a kamrán kívül, az előtérben kapott helyet a két fagyasztószekrény és egy fagyasztóláda, így pont ugyanoda kerülhetnek a mi ládáink / szekrényeink is majd. A pincében van külön temperált, zárható rész a boroknak, így az sem a kamrában foglalja a helyet, ráadásul Medve határtalanul boldog a kis birodlmával.

A teljes ház alá van pincézve, így van garázs, bortároló, kazánház, műhely, a nagy kamra, és a hátsó tároló, amiből mi lenti érkezőt (előszobát) szeretnénk csinálni.

A mudroom, azaz a nagy előszoba a Jóisten találmánya, nekem ebben a házban is van évek óta, és három gyerekkel egy áldás:

1., nem kell a cipőket kerülgetnem odafenn,

2., a házba mindenki már csak papucsban megy be

3., ott lehet tárolni a kabátok seregét

4., a saras cipőkről, gumicsizmákról, ernyőkről meg nem is beszélek.

Egyszerűbb indulni, egyszerűbb érkezni, mindenkinek van öltözőszekrénye ahol a sapkáját, kesztyűjét, tornacuccát tárolja, így sokkal nagyobb a nyugalom és igenis minden nap jobb hangulatban indul. Tudom, vannak anyukák, akiknek ez nem okoz gondot, de én nem tartozom közéjük: ordas kín minden reggel az indulás, úgyhogy hatalmas örömmel várom, hogy megépüljön ez a rész. Ha minden igaz, akkor a tél beköszöntével már innen indulhatunk majd reggelente, ehhez azonban még rengeteg dolgot kell átalakítani.

A mostani lépcső helyett csigalépcsőt javasolt a kivitelező és tökéletesen igaza van: ahhoz, ogy kényelmes legyen a lépcső, vagy jóval előrébb kellene hozni, vagy L alakú lépcső kellene, de egy csigalépcső megoldja a gondot (nekünk meg eszünkbe sem jutott volna).

Kiválasztottuk az ablakok színét, maradtunk az olívazöld szín mellett. Mikor belevágtunk és még tervezgettük, hogy milyen legyen, erre mindketten azonnal igent mondtunk, számunkra a zöld ablakok egyből a Balatont idézik. Ugyanez a zöld festék megy az összes fafelületre: a terasz oszlopaira, a majdan megépülő hátső pergolára, az előtetőre.

A ház színezése a jövő nyár nagy eseménye lesz, úgyhogy egyelőre érthetetlen lesz a zöld ablak, nagyon elüta ház mostani színétől, de mi már tudjuk, hogy a Káli-medencére olyannyira jellemző szürkés homokszín lesz a házunk külső színe, és csodás lesz az zöld ablakokkal és a fahér ablakszemekkel (az ablak körüli keret vagy mi. nem tudtam, hogy így hívják, most világosítottak fel a festékboltban.)

 

 

Körülbelül 5 perc alatt választottuk ki, megbeszéltük ugyanis, hogy mindent gyorsan és a megérzésünkre hagyatkozva választunk majd ki: nem görcsölünk semmin, nem tervezzük túl, abból választunk, ami van, és ehhez végig tartjuk majd magunkat. Egyetlen csaptelep, csillár, festékszín sem annyira fontos, hogy dráma és feszkó legyen belőle.

A megegyezésünk titkos záradéka pedig az, hogy amit nem tudunk 2 perc alatt kiválasztani, az fehér lesz.

Eddig jól állunk, mert a tálalók, a konyhaszekrények, az éjjeliszekrények mind színesek, úgyhogy nagy az egyetértés 😀

A dupla telek és a hátsó pergola miatt sok dolgot nem cserélünk, hanem felújítunk, átalakítunk, mi csinálunk, így a konyhabútor is és a két fürdőszoba is festéket kap és ráncfelvarrást: festeni, stencilezni, csiszolni, viaszolni fogunk, úgyhogy felettébb izgalmas időszak előtt állunk…

Kategóriák
mindennapok

A képek a falról

  • a herendi porcelánok
  • a gördeszka
  • a pattogatott kukorica készítő
  • a túrabakancs
  • a párásító
  • az ikon a falról
  • a baldachin a gyerekágyról

mind-mind dobozba kerülnek szép lassan.

Átsimítom, helyet keresek neki az újban, és ha találok, ha van helye, ha jöhet velünk, akkor dobozba kerül.

Jóvő héten felfedezük a helyi strandot, megnézzük a konyhabútort, találkozunk a szakival, aki a felújítást vezeti… alakul az új életünk, alakulnak a dolgaink.

Most a legnagyobb kérdés számomra a költöztető cég, így ha tudtok bevált,kipróbált, tisztességes céget / vállalkozót, mondjátok. Nem engedem Medvét pakolni, nem hiányzik egy újabb gerincsérv.

Kategóriák
mindennapok

Búcsúzkodunk

Jutka nénitől, aki megtanította Barnust úszni.

A templomunktól, a közösségtől, a fenyőfáimtól, a hűvös kamrától. Búcsúzunk a napsütötte 40m2-es terasztól, a meggyfáktól és a gyerekorvosunktól.

Búcsúzom a fodrászaimtól, a gyógyszertártól, a megszokott útvonalaktól, a kedvenc parkolóhelyektől, az utcánktól, a liliomoktól, a… szóval értitek.

Közben pedig észrevétlen jön be az új: mostanság kell dönteni a padló burkolatról (az alsó szintre tölgy, a felső szintre pedig egészen világos padlót szeretnék), az ablakokról (itt egyelőre a zöld szín a nyerő), a konyháról (egyfalasból kell kétfalasat csinálni), a szigetelésről, az internetről, a külső festésről és még sorolhatnám.

Nyilván nem lesz pénz mindenre. Nyilván van egy fontossági sorrend: a fedett terasz burkolatcseréje bőven (akár éveket is) várhat.

Egy biztos: a (fal)bontási munkákkal indulunk, minden más utána jön. A legkisebb zavargás a felső szinten lesz, az a legfontosabb, hisz költözés ide, költözés oda, a fiúknak szeptember elsején becsöngetnek.

A mi hálószobánkhoz készült el először a moodboard, és az egésznek az a szín az alapja, amikor Tihanyban állsz az apátságnál, lenézel a tóra, várod a kék színt, de helyette egy ragyogó, semmivel össze nem téveszthető smaragdzöld jön.

Szentségtörés vagy sem, a régesrégi, klasszikus, márvány fedlapos éjjeliszekrényeinket ebben a meglehetősen harsány színben álmodjuk újra. (Igen, ez a szoba sem lesz visszafogott).

Fehér lambéria, világos padló, virágos tapéta és smaragdzöld komódok: ilyennek képzeljük az új hálószobánkat. A virágos tapéta csak az ágyvégnél lesz, cserébe Ádám kérte, hogy legyen zöld a kiegészítő szín, én pedig boldogan hoztam meg ezt a hatalmas (hahahahaha) áldozatot.

Smaragd.

Kategóriák
mindennapok

Közben persze

zajlik az élet.

  • Megkaptuk Barnus nyári olvsmányainak listáját, és majdnem minden megvan róla, de praktikusan valamelyik frissen összerakott dobozban. Valahol. Valamelyikben, az eddig összerakott 34 közül…
  • Kacsintgatunk kiegészítésképp az elektromos fűtés felé, ha van tapasztalatotok, nagyon szívesen veszem!
  • megtaláltam a -számomra- tökéletes napszemüveget: ultra polarizált (bármit is jelentsen), jó kis masszív, igényes kidolgozású és nem volt egy vagyon, nem dőlök kardomba, ha történik vele valami. Invu. Nem hallottam még róla,valami svájci márka, de nagyon dícsérték az optikában, és tényleg szuper a lencséje.
  • Megérett a meggy, de ahhoz végképp nincs semmi erőm, hogy meggyet tegyek el. Lesz meggyes piskóta és egy kókusztejes meggyleves, de ennyi, nem futja többre.
  • Mást sem csinálunk, mint tervezgetünk: várjuk az ablakos válaszát, a fűtőpaneles válaszát, a kerítéses pasi válaszát, a lépcsős pasi válaszát, a mindenki válaszát.
  • Mindeközben az élet nem áll meg: dolgozunk, intézzük a papírokat, jövő szombaton piacos kitelepülésünk lesz, a gyerekek is igénylik a közös játékot, úgyhogy megnyugvás a délutáni csendes pihenő idején van, de már olvasni sem tudok – szinte minden könyv dobozban áll.
  • Érdekesen figyelem, hogy ebben a „modern” világban hogyan alakul az életterem… Búcsút intek a gödöllői kávézók oldalainak, bekövetem a kisboltokat a Káli-medencében, megvan a révfülöpi kultúrkocsma is, Tapolcán is van fagyizó, ahol van olyan fagyi, amit ehetünk… Érdekes és releváns lesz a révfülöpi és a pálkövei strand minden híre, de a távoli homályba vész a gödöllői művház programja. Szép lassan rendeződik át az életünk, rendezkedünk be az új helyen, keressük benne magunkat, rácsodálkozunk, örülünk, várjuk.

Nagyon de nagyon jó most nekünk.

Kategóriák
Új otthon

A leendő nappali

A koncepció neutrális, letisztult, pasztell volt.

Abban a másodpercben nyerített fel Ádám, hogy na AZ egész biztosan nem vagy, Nyuszkó, úgyhogy a bézs és fehér enteriőröket a tone-su-tone stílust el is felejtettem.

Olyan lesz, amilyenek mi vagyunk: bohém, színes, eklektikus.

Közös fala van a konyhával és mi azt mindenképp szeretnénk kibontani, a tapasztalat azt mutatja, hogy a legfőbb életterünk a konyha, nappali, étkező, és ez itt adott: a nappalihoz csatlakozik egy tágas étkező is, úgyhogy a közösségi teret kipipálhatjuk.

Ezt a 3 teret kell színben összehoznunk úgy, hogy ne bolonduljak meg az unalomtól azért és kiélhessem a színek iránti olthatatlan szerelmemet.

A falak mindenhol fehérek lesznek, ez koncepció, ebből nem engedek, a padlón még gondolkodunk, lehet, hogy várunk egy telet és megnézzük, mi esne jól: padlófűtés? Elég a parketta?

A nappaliban reményeim szerint a napsárgára festendő (még két szín között hezitálok) szekreterem csodás kontrasztban lesz a kék bőr ülőgarnitúrával. Töménytelen mennyiségű könyvünk van, így azoknak egy része egész biztos a nappaliba kerül, ehhez fehér BILLY /OXBERG kombót választottam az ikeából.

A szőnyegünk nem mai, de ilyen, nagyon szeretjük, tökéletes lesz ide, és szerintem a burgundi állólámpánkon sem kell változtatni, jó lesz az itt.

Csillár ügyben egy kicsit tanácstalan vagyok, a most divatos trendek szerint valami fémet és indusztriálisat kellene ide betenni, de nekem az nem tetszik, vagy nem találtam még olyat, ami tetszik. Van egy gyönyörű formájú, de az új házba talán kicsit komor karos csillárunk, lehet, hogy azt maszatlom át valami lágyabb árnyalatra, és az kerül végül a nappaliba, de ez majd úgyis akkor dől el, ha egyben látom az egészet.

A padló most járólapos, és nagyon erősen gondolkodunk a fa padlón, de idén már nem, azt jövő tavasszal, idén az  fontos, hogy tető alatt legyünk és nyugodtan kezdjék a gyerekek az iskolaévet… de egy picit előre kell gondolkodnunk, hogy mégis milyen színvilágot képzelünk el, mert az összenyitott 3 helyiség bútorainak, stílusának valahogy rímelni kellene, mégis szeretném, ha az egyes terek nem lennének „túlhangolva” és külön-külön is lenne egyénisége mind a konyhának, mind az étkezőnek.

Hát, így indulunk, eddig kb. egy falbontás és pár könyvespolc, és nagy vandálkodásra nem lehet számítani: álomhelyen vettünk álomházat, további terveink is vannak még, szóval nem fér bele a nagy ereszd el a hajam és cseréljünk mindent.

Lassan.

Van időnk.

Majd megsúgja a ház is, hogy mit szeretne.

😀

 

 

Kategóriák
Új otthon

Az új otthonunk

Az új otthonunk a Káli-medencében lesz, Kővágóörsön.

Tudjátok, hogy nekünk mindig szerelem volt: ismerjük télen és nyáron is, szeretjük, rengeteget jártunk ott, így amikor kiderült, hogy ott lesz, ott lehet a családi fészek, határtalan volt az örömünk.

Csodásan megépített, tágas, kényelmes otthonunk lesz, amitől azért válik meg az építő család, mert nekik már nagy: a gyerekek (nekik is három van) már kirepültek, már az unokák jönnek sorban és közelebb szeretnének költözni hozzájuk.

Ennek megfelelően a terek nagyon élhetőek, az édesanya a család motorja és nagyon nagy konyhát vitt, az ötszemélyes család kényelmesen élt a házban, így nem csoda, hogy mikor beléptünk és számolgattunk, nekünk is ideális volt az elrendezés.

A fűtés rendkívül okosan van megoldva, a fürdőszobák tágasak, a ház teljesen alá van pincézve és a pince résznek is pont olyan az elosztása, ahogy én gondolnám: külön kis boros rész van (hőszigeteléssel), bitang nagy kamra (az enyém se kicsi, de ez…!), a többi egyelőre műhely/garázs, de nekem azért vannak terveim ezzel a résszel, mert itt van a garázs is, és ide mindenképp szeretnék majd egy nagyobb „előszobát.”

Kettő falat bontunk összesen, azokat sem teljesen, és nyilván a saját képünkre formáljuk majd a házat, úgyhogy izgalmas időszak elé nézünk.

Ablakcsere mindenképp lesz, a konyhát is újragondoljuk majd, és próbálunk minél kevesebb bontással haladni, a gyerekek ugyanis szeptemberben kezdik a sulit és az ovit.

Hatalmas az izgalom, mást sem hallgatok, mint kinek milyen szobája lesz. Abba a korba értek, hogy már számít, már önkifejezés, már különböznek, úgyhogy izgalommal várom, hogy álmodják meg az új életterüket.

Az új városunk Tapolca lesz, ott tudunk majd ügyeket intézni és a gyerekek is oda járnak majd suliba, és most, hogy kettő napig ügyet intéztünk, sétáltunk, mászkáltunk, ebédeltünk, azt kell mondjam: élhető, barátságos kisváros és hát  tó környéke meg egyenesen egy ékszerdoboz. Minden van, amire szükségünk van, ami meg nincs, azt eddig is neten rendeltem, így semmiféle változást nem hoz ebből a szempontból a költözés.

Sok bútorunk nem fér be az új házba, aminek a gyerekek már nevet is adtak (így tudták a keresgélés időszakában beazonosítani, hogy épp melyikről beszélünk), és rajta is maradt ez a név, egy idő után úgy emlegettük mi is 🙂 , úgyhogy egyrészt szelektálni kell a bútorok között (van, amit eladunk, van, ami itt marad), és persze kellenek újak is.

Gőzerővel dobozolunk, tervezgetünk és álmodozunk, már tapogatózunk, hogy milyen is legyen, hogyan szeretnénk, és mivel Medve nem ért a szóból (neki a sörösüveg zöld pont olyan, mint a halvány olíva), ezért képekkel kommunikálunk, és úgy rakjuk össze az egyes tereket, hogy milyen is legyen.

Mutassam? 🙂