Itt is megtalálsz:
Browsing Tag:

LAKBERENDEZÉS

    alma meg a fája

    A fiúk szobája

    A Pinteresten azért bele tud bolondulni az ember lánya, hogy milyen tűpontosan tervezett, csodás fiúszobákat álmodnak egyesek.

    Minden passzol: passzol a szőnyeg, a fal, az ágynemű, passzol a függöny és a tárolók, minden fa minden fával, de úúúgy, hogy a nyálam csorog, hogy ilyet szeretnék,akarok, kell,most azonnal.

    A valóság és a lehetőségeim finoman szólva is fényévekre vannak ettől. A régi lakásból a galéria nem passzol a fiúk ágyához, a parketta a leendő tapétához, és ha még mindent mindennel nagy nehezen összhangba hozunk egymással, akkor sem számoltunk azzal, hogy

    • valaki beállít egy villámmekvínes képpel
    • Gergő a Faber Castell Gelatos stickjeimmel MINDENT összefirkál
    • bokáig áll a dupló a szobában
    • találok egy megpenészedett almacsutkát a matrac alatt
    • letépik a falról a könyves polcot, mert azon hintáznak (büdös trógerek!)

    Ezzel együtt összeraktam egy moodboardot, főképp Medvének, hogy lássa, nagyjából mire gondoltam,mikor Gergő és Barnabás közös, nagyfiús (muhaha) szobáját terveztem:

    2016-04-281

    Semmiképp nem szerettem volna tematikus szobát, de valahogy mégis olyan lett.Nem tehetek róla: a rengeteg fa bútor és az a tény, hogy 11 db húszméteres fenyő van az udvarunkban erősen meghatározza a … mittudoménmit. Nem tudom befejezni ezt a mondatot, pedig pisilni is elmentem, hátha ott jön az ihlet.

    1., Lámpa. Erről bővebb mondanivalóm nincs, valami klassz,fiús,rusztikus lámpát gondoltam a szobájukba és ren-ge-teg apróbb fényforrást. Az galériára.A cserépkályhához. A könyves falra. A galéria alá. A játékokhoz.

    2., Az egyik falon biztosan téglamintás tapéta lesz, a többi fal még kérdés, majd kiderül.

    3., Zöld, sárga, csontszín, érett barna színek tetszenének, vidám nyomatok a falon és rengeteg tároló.

    4., Kuckós lesz az egész: egyrészt beépítjük a régi galériát, aztán a könyves falon lesz majd egy olvasó pad, és a cserépkályhát is kifejezetten úgy kértük,hogy két nagy padkája legyen, ahova kényelmesen oda lehet ülni, hátat a kályhának támasztva olvasni.

    5., Nyilván rengeteg tároló kell, a mostani berendezésnek ez a legisleggyengébb pontja: gyakorlatilag alig vannak tárolók, így átláthatatlan és kusza az összes szett.

    Hát, egyelőre ez a terv;)

    Megosztás:
    mindennapok

    Sűrű ez a hétvége

    Péntek-szombaton tengernyi időnk volt,mert anyu bevállalta a gyerekeket.

    Az ikeában kezdtünk, ahol eldöntöttük, hogy nem csináltatunk konyhabútort – egyszerűbb és gyorsabb, ha innen választunk konyhabútort. Meg is lett, el is dőlt: gyönyörű lesz, tágas, jól használható és lényegesen olcsóbb/variálhatóbb/kopásesetén pótolhatóbb, mintha asztalossal készülne. Pótoltuk a banyatankomat is: emelni nem tudok, piacozni viszont rendszeresen szoktam, és mivel a sok évet szolgált húzós Bodri kutyám szétesett, kellett egy új. Ő lett az:

    50b980981e53a7d2313b9fde542a2c80

    Maradjunk annyiban, hogy Medve nagyon röhögött.

    Utána ünnepeltünk, beültünk a Papírtigrisbe, szusit és kacsás-gyömbéres rizstésztát enni, beszélgetni, tervezgetni, aztán sétáltunk, álmodoztunk és kurvára összevesztünk azon, hogy milyen legyen a csempe a konyhában 😀

    Szombaton azonban minden kisimult. Kimentünk a Construmára, ahol egy pavilonon belül választ kaptunk az összes kérdésünkre:

    • gumilap a kerti játszótér alá
    • konyhába csempe
    • két pulttal odébb kiegészítő csempe
    • padlóburkolat (na jó, ez az egy még képlékeny)
    • megoldás valami nem-követtem-pontosan-mert-éhes-voltam-csak-bólogattam cső eltakarására
    • cserépkályha, csikótűzhely

    Az utóbbi standnál olyan 3 órát töltöttünk el, minden részletet lebeszéltünk, és utána nem győztünk ünnepelni: egyszerűen gyönyörű lesz. Csodálatos, jól használható, meleg, álomszép. El sem hiszem, olyan rég vágytunk rá, és most lesz, megrendeltük, nyáron jönnek majd építeni. Egy kicsit pityeregtem a boldogságtól, aztán átballagtunk a kert részre, ahol láttam egy Fradi sasos kutat, és a sokktól nem jött ki több könny.

    Kedden megyek a nőgyógyász-onkológushoz, egy egész órás időpontot kaptam, kíváncsi leszek, hogy hogyan látja ezt a legyen-e harmadik gyerek kérdést, mindenesetre nyilván amióta ekkora a tét,mindenhol fáj, szúr,csíp, dagad…:D

    Választ kaptam attól a napközitől is, amit kinéztünk, kedden és pénteken délután járna oda Barnabás, de ez a kedd ugrik a doki miatt, marad a péntek, az viszont szent és sérthetetlen, nagyon úgy fest,hogy ha beválik, minden ennek a két időpontnak lesz alárendelve.

     

     

     

     

    Megosztás:
    Uncategorized

    Hétindító, feladatkitűző

    Szerencsénk volt, ó, de mekkora! Gyakorlatilag megoldódott a bútor kérdés, lesz kanapénk (ággyá alakítható) és a gyerekeknek is egyforma ágy. Kisasztal, éjjeli szekrény és ruhásszekrény is, ráadásul nagyon-nagyon szép minden!
    Megmondom őszintén, hogy nagyon nem lett volna kedvem a raklapokkal bajlódni, és bár a célnak megfelelt volna, lássuk be, azért az mégsem az igazi.
    1., Pakolom a mit-vigyünk-a-Balcsira ládákat: pokrócok, ágytakarók, tálca, mécses, viharlámpa, minden-minden olyan holmi, ami a pincében várta, hogy egyszer majd sorra kerüljön. Leviszem a kenyérsütőmet is majd meg a malmot is (a héten megvesszük, gyönyörű), a rizsfőzőmet és a bormixert. Képeket, tükröt, állandó fogkefét, tusfürdőket, vécészűkítőt. Szőnyegeket, ágyneműt, törölközőket, könnyű takarókat.
    Érdekes ez a változás és nagyon igaz, hogy olyan, mint egy dominó: nagy szanálás indult a pincében, újra átnézem a gardróbot is. Zsákok telnek a charity shop számára, kincseket találok és rengeteg emlék előjön (a szalagavatós ruhám! a vajúdós hálóingem! az egyetemi táskám!) és mennek is tovább. 
    Mindig felteszem azt a kérdést magamnak, amit az asztrológustól hallottam: ha jönne egy szélvihar és elfújna mindent, ebbe belekapaszkodnék? Ha a válasz nem, akkor huss, menjen. És legtöbbször menjen. Ha jönne a szélvihar, akkor a családomba, a hitembe és az otthonunkba kapaszkodnék. Minden mást vihetne a vihar, nekem ez kellene (Tipikus Rák, tudom.Uncsi.)
    2., Megtaláltam a nem működő e-könyv olvasómat. Garancia már nincs rá, a képernyő lefagyott, ezt a típust már nem javítják. Kész voltam kidobni, ám még előtte elmerengtem az utolsó oldalon, ami a világért nem akart letörlődni a képernyőről. Átolvastam, és végigsimítottam a képernyőt, aztán elindultam a kuka felé. Mire odaértem, már kikapcsolt. Megnyomtam a gombot, bekapcsolt. Hiba nélkül működik. A fene se érti így két év után, de örülök nagyon 🙂
    Most -ha eljutok odáig- szeretném feltölteni Kiadós könyvekkel. Így is-úgy is olvasnom kell, legalább nem kell annyit cipelnem.

    3., Juj, a legjobbat majdnem kihagytam: szerdán megyek Niára!

    4., Össze kellene állítanom a balatoni könyvtárat. Van egy csomó olyan könyv, aminek itthon nem igazán veszem hasznát, de ott nagyon jó lenne (túraútvonal könyvek, Balaton körüli kiránduló útvonalak, látnivalók, duplán megvett/Ádámnak és nekem is megvolt/aktuális kedvenc mesekönyvek.)
    5.., Be kell szereznem valami visszérre való lábápoló olajat. Igaz, sokkal jobb most a lábam, mint az elmúlt években volt, de a nagy meleg kikészíti az ereket, ezekről pedig nagyon jókat olvastam, de kíváncsi vagyok, hogy van-e valamelyikőtöknek tapasztalata, hogy mi az, ami tényleg működik
    Stadelmann-féle olaj

     Argital dinamizált olaj
    Weleda visszér olaj
    Valaki? Bármilyen tapasztalat?
    Megosztás:
    Uncategorized

    Pinterest – ezeken akadt meg mostanában a szemem

    Nagyon tetszik. Nap és Hold hímzésminta.
    Lemaradtam a Cirrhopprecycle workshopról, viszont a csodaszép karkötőkről még nem tettem le. Ezek olyan igaz nyári, farmer, póló, Converse darabok… apropó Converse:

    Pirosat szeretnék és magasszárút. Abban van a vitamin:)

    Ó, jaj, egy ilyet úgy el tudnék képzelni a terasz alá. Nagyon a jövő zenéje, egyelőre semmi esély, előbb ablakcsere, konyha bővítése, tetőszigetelés… ilyenek vannak terítéken.

    Zen firkák. Hihetetlenül kikapcsol, a színes változat pedig még a felnőtt színezők hatásmechanizmusát is behozza: totál elmélyülés, kikapcsolás.

    Még a nyáron hímzek egy pitypangot. Csodás óarany hímzőfonalat találtam egy irdatlan nagy kupac legó alatt. Hm. Gergő.

    Juj, ez nagyon tetszett: én mondjuk színes gyömölcsmosókban tárolom a levegőzni vágyó zöldségeket, de sokszor nem elég, mert kicsik a tálak. Ebben elférne, aminek el kell.

    Megosztás:
    Uncategorized

    Ikea és fürdőruha

    Kezdem a fürdőruhával: Misty Bahama mind a három. Kiárusításban vettem, minhárom strapless, azaz pánt nélküli – én ezeket szeretem és hála az égnek, a lumpectomia után is maradt mellem a jobb oldali részbe is. Nagyon kevesen keresik ezt a fazont, valószínű ezért is volt szerencsém: 

    • nincs benne merevítő, emiatt már majdnem mindenkinél kiesik a pixisből
    • azt látom, hogy c kosárnál már igénylik a csajok, hogy legyen valami kötője, ami fenn tartja a fürdőruhát
    Szilikon csík rögzíti a helyén, dekoltázst nem csinál, de nagyon szép formát ad, szóval elégedett vagyok.  Az utolsókat hoztam el.
    Szennyestartó: az előző otthonunkban apró mozaikos, kék fürdőszobánk volt, az volt igazán az én világom. A kiegészítők mind-mind az Ikea Lillholmen családból jönnek, nagyon szeretem, mert egyszerű, ívelt, kecses, masszív, funkcionális. Elvisz a jelzőhalmozó rendőrség.
    Kerestem képet arról a fürdőről, de nem találtam már ezen a gépen, úgyhogy arról nincs, de mutatok képet arról, amit a legjobban fájt otthagyni:
    ez a -szerintem- tündéri dekoráció díszítette Barnabás ajtaját, a falon pedig Medve és az Édesanyja, Barnus egy gitáron, Medve kiskorában, Anyukám első osztályos korában. Volt rólam is jó pár, de az itt lemaradt.
    Na szóval az a fürdőszobánk, ahova a szennyestartó került zöld. Szeretem, hófehér magasfényű bútorokkal, az elmaradhatatlan Lillholmen cuccokkal időtlen, egyszerű és meglehetősen unalmas 🙂
    Nem találtam róla jobb képet, ilyen, de érdekes, hogy térbe állítva nem ennyire indusztriális. Két nagy kosara van, két kicsi, először még reméltem, hogy fehérneműk, fehér ruhák, színes ruhák, lakástextil felosztásban gyűjtjük majd, de ez a remény az első körben elszállt, mint a győzelmi zászló. Oda tuszkoljuk be a ruhát, ahol van még hely 🙂
    Változik az előszoba is, nagyon rá is fér: borzasztó szedettvedett és koszos. Nem jutottunk még el odáig, hogy ott kifessünk, ciki, nem ciki, ez van, épp azt a bútort tettük oda, ami máshova nem fért el. 
    Múltkor megpillantottuk a tökéletes, medve 48-as cipőit is barátságosan és jótékonyan elnyelő cipős szekrényt. Eredetileg linen drawer néven fut, tehát törölközőket meg ágyneműt kellene benne tartani, de pont nem érdekel, szuper lesz. Tökéletes.
    Van egy szép, íves, népies padunk, amellé tökéletes lesz, minden mást meg kiszedünk onnan, csak az előszoba fal marad fenn, mármint az a felszerelhető fa f-a-l (nincs erre más szó, én is meglepődtem), amire az akasztók kerülnek. Az majdnem olyan barna, mint a cipős szekrény teteje, szóval jó kis páros lesznek. 
    Most hétvégére még nem lesz kész a festés, de a nyár végéig biztosan meglesz. Barátságos krémszínűt szeretnénk, egy csepp mustárszínnel mélyítve, de nem annyira, hogy sárga legyen a fal, hanem olyan… nem tudom. Majd mutatom, még csak a fejemben van meg.
    Megosztás:
    alma meg a fája

    Nálunk nem volt gyereknap.

    Nem, nem felejtettem el. Mehettünk volna ugrálóvárba, körhintára, játszóházba, vursliba, dodgemezni, Városligetbe, Alma koncertre és ringatóra.
    De nem mentünk.
    És nem kaptak semmit. 
    Fel sem merült, hogy gyereknap van.
    Ugyanúgy szeretgettem meg őket, mint máskor. Ugyanúgy bújtunk össze reggel, mikor bekuckóztak mellém az ágyba, mint máskor.
    Évi ugyanúgy küldte a tepsi almás pitét, mi pedig ugyanúgy vetettük rá magunkat, mint máskor.
    Ugyanúgy építettek, legóztak, ölték egymást, itták a langyos csipketeát és rajzoltak a teraszon, mint máskor.
    Borzasztó hálás vagyok, hogy így alakult az életem. Van fedél a fejünk fölött, van munkám, Medvének is van munkája és működtetni tudjuk az életünket, így a gyerekeink ebből a szempontból biztonságban érezhetik magukat. Minden áldott nap azért dolgozom, hogy legyen úszóbérlet, bábszínház, pamut ruha, méregdrága ortopéd szandál, gondosan válogatott étel és persze bicikli, eper, néha mozi, játszóház. Minden nap elmondom Gergőnek, hogy egy “Göndör tróger vagy, aki bearanyozza az életem” miközben felveszem, belefújok a hasába és összevissza puszilgatom, miközben ő gurgulázva kacag.
    Barnus nem ilyen. Őt este kell szeretni, lágyan végigsimítani a homlokát, összedugni az orrunkat, betakargatni a vállát (ez nagyon fontos!!) és akkor elmondani neki, hogy “Mikor megszülettél, a világ egy sokkal jobb hely lett” és hogy “annyira jó nekem, hogy veled lettem Édesanya” mert az általad szót még nem érti.
    Tegnap a kuckójukat csinosítgattuk: Gergő szobájából lomtalanításra került a bézs kanapé, így most szinte táncolni lehet, akkora a hely. Gyorsan be is lakták, most legók, fa vonatsín hegyek és egy óriási dömper van a helyén, a felszabaduló falfelületre pedig falmatricát terveztem – olyat szeretnék,ami tábla hatású, tehát firkálhatnak rá és letörölhető.
    Együtt ebédeltünk: sült citromos kelbimbó volt (ha még ettetek finomat!!) és rizs, aztán Gergő szundikált, Barnabás inhalált (asztma. még mindig.), mi pedig alagsort pakoltunk Medvével.
    Aki volt már nálunk, azt tudja, hogy ez mit jelent 😀 Nos, örömmel jelentem, hogy a szombati lomtalanítás után mindkét garázs szellős, átjárható (először áttekinthetőt írtam, de gyorsan kitöröltem, mert nem szép dolog hazudni), bár a rendezettől még messze van. A kép kicsit Kusturicára hajaz, Medve autójának, Szürkebarátnak a teteje fullra megrakva minden lommal (és ez már a második kör!)
    A lépcső aljánál van egy picurka hely a régi kémény és a spájz fala mellett oda polcokat terveznék, sima konzolos polcot, kerti papucsoknak, kinti cipőknek, alá pedig csepegő tálcát a gumicsizmáknak.
    Haladunk, haladunk, a gyerekek nagyon élvezik az alagsori bújócskát 🙂
    Megosztás:
    Uncategorized

    Szerdán megyünk Szürke Farkasért,

    Medve autójáért, úgyhogy Imre mellett immár ketten szolgálják majd kis családunk kényelmét. Imre lesz az “enyém”, úgyhogy ideje Medvétleníteni a kocsit, azaz
    • kipakolni belőle a szarokat
    • normálisan kitakaríttatni
    • új szőnyegek kellenek bele (konkrétan a 47,5-ös sarkával átlyukasztotta a vezetőoldali szőnyeget)
    • jó lenne valami csajos illat
    • és úgy általában, Imrének ideje azzá válnia, amire a jelenlegi élethelyzetemben a leginkább szükségem van: egy praktikus, mindenhol-van-zsepi anyamobillá.
    A két legnagyobb problémám, hogy
    1., minden lekerül a gyerekek lábához, és a minden alatt mindent értek: mazsola, pulcsi, megrágott alma, sapka, naptej, óvodai rajzok, vizespalack, uzsonnás táska…
    2., A csomagtartót egyelőre teljesen elfoglalja Gergő babakocsija, és gyanítom egy egy ideig még így is lesz. Így viszont egy nagybevásárlásnál lehetetlenség úgy betenni mindent, hogy semmi ne guruljon el – a mai napig keresem a múltkor vásárolt bio őrölt fahéjat. 
    Kutatom a pinterestet és rengeteg jó tipp van, úgyhogy csak válogatnom kell 🙂
    ————————————-
    Ha már tárolás a kulcsszó, akkor természetesen kidobott konyhás képeket is. Egy pár éven belül duplájára kell nagyíttatnunk, ugyanis mára elmondható, hogy én magam vagyok az élelmiszer ipar. 
    Mire lesz pénzünk megbontani a konyhát, addigra tökéletesen ki fog kristályosodni, hogy mire is van szükségünk, de jó pár dolgot már most is tudok, rá is kerestem.
    És ekkor benyelt a képhalmaz… (vigyázz, sírnivalóan sok kép jön)
    1., Nagyon nagy tűzhely. Azt se bánnám, ha két sütővel, grillező lappal, ráccsal…
    2.,  Legyen reggeliző pult. Ahogy nőnek a fiúk, egyre inkább szükség lesz rá. A képen  ott van a másik szívszerelmem, ami esztétikailag az egyik legnagyobb gond a mostani konyhában: világos a járólap. Világos és ó-jaj, akciós volt. Ez azt jelenti, hogy úgy néz ki, mintha folyamatosan koszos lenne, ugyanis mindenhol lepattant, megpattant, ráesett, csorbult… Nagyon rossz döntés volt.
    3.,  Mindenképp fa utánzatú cementlapot szeretnék a földre. Érdekes ez a kép, mert tökéletesen mixeli azt, ami nagyon közel áll hozzám és azt is, ami nagyon nem: ennyire indusztriális konyha nekem nem lenne a barátom, viszont hihetetlenül tetszik a bontott tégla és a fa (utánzatú) padló. Ha minden úgy lesz, ahogy most gondolom, egészen az ablakig megy majd a konyha, így nemcsak egy kicsi, hanem egy nagy, teljes értékű ablakom is lesz. Hurrá.
    4., Mindenki fehérben vagy krémszínben utazik, de ennél én sokkal darabosabb vagyok: nekem sötét konyha kell.
    5.,  És kemencével. Búbos kemencével, nagy padkával, és hurrá, abban már csak gluténmentes étel sülne, úgyhogy ősszel jönnének sorra a zöldségkrémes-húsos langallók, nyáron meg ontaná a lángost.
    6., Persze ha már nyár, akkor… van hely a terasz alatt…. ! 40m2 a terasz, alatta elférne egy ilyen szépség…

    Megosztás: