Itt is megtalálsz:
Monthly Archives

augusztus 2013

    Egyéb

    Klaudia

    Ő az oka, hogy megszerettem a mexikói kaját. A koriandert is. Időről időre visszamegyek az arribába, és pukkadásig eszem magam. A quesadillas, mint olyan, bekerült az álmaimba. (Nem vagyok biztos benne, hogy ebben a mondatban nem túl sok-e a vessző).

    Ismertük egymást már akkor is, amikor Barnabást vártam, és volt nálunk abban az ominózus házibuliban, amikor

    1., még nem volt a pocakomban Gergő
    2., uborkás üvegből ittuk a white russiant
    3., megtudtuk, hogy a hidegtől nem lehet megfázni
    4., magnóról szólt a zene
    5., minden partvisnyél egy gitár volt
    6. Medve beesett a karosszék mögé
    7., “inkább csak hörögjünk”- mondta Péter, amikor soook nagyon részeg férfi összekapaszkodott a nappalink közepén pogózni, és üvöltötték a mittudoménmilyen számot, és nem tudták a szöveget.

    Klaudia ennek megfelelően Guitar Valley-be címezte a kis pakkot:)

    Hát így. Hogy “szép és trendi” legyek a kemók alatt is. Mikor kinyitottam, a szívem úgy megtelt, hogy azt hittem, szétrepednek a bordáim – minden darabja telitalálat, egy aprócska boldogság.

    Igen, ez az a szín. Ez lesz rajtam mindig, amikor kemóra megyek. A kezelés előtti rituáléhoz tartozik majd, sok egyéb mással együtt. Tulajdonképpen az apacsok is rituális arcfestéssel indultak háborúba… Én is ezt teszem majd.

    És nyerni fogok, Drágáim, nyerni fogok!!!

    Megosztás:
    Egyéb

    Random

    1. Kiszúrtam magammal. Harminc kiló szilvát vettem, hogy elteszem. Tizenöt megvan. Tizenöt még hátra:)
    2. A Tompa utcában nagyszerű quesadillast lehet enni. 
    3. A porszívónk bedöglött. Dirt Devil – soha többé. Helló, Hoover-Haver:D
    4. Holnap ÓVODÁS szülőire megyünk. Kíváncsi vagyok, mi lesz Barnesz jele.
    5. Bement a körmöm alá a szilva. Ezúton üzenem mindenkinek,hogy NEM koszos a körmöm, hanem szilvás.
    6. Zabliszt. Határozottan zabliszt párti vagyok, ha az a kérdés, hogy zab vagy rozs.
    7. Addig variáltam-kuponoztam, amíg 23 helyett 14 ezret fizettem a DM-ben. Ügyes vagyok vagy ügyes vagyok?
    8. Barnus elemes kisvonatot kapott. Képzelhetitek…
    9. … és a gyerekszáj: anya, Gelusz Maximusz (Gerusz Maximusz:)) alszik?? 
    10. Újak még: egyélként (egyébként), “hát ez el-ké-pesz-tő”
    11. Gubancunk cseperedik-iperedik. Íme:
    Megosztás:
    Egyéb

    Közelebb

    Közelebb, közelebb, egymáshoz, magunkhoz. Az óvodához, a szülőihez, a tornazsákhoz. Az első mozihoz (Repcsik – alig várjuk), a zablisztes palacsintához. Az esti beszélgetésekhez, a csendességhez, önismerethez. Elengedéshez, békességhez, mókához és reményhez.
    Olyannyira közel a halálhoz, hogy ezáltal sokkal közelebb az élethez.
    Megosztás:
    Egyéb

    Levágtuk

    Nem igazán sikerült egyáltalán nem sikerült úgy, ahogy szerettem volna, de megvan, kész van, túl vagyunk rajta. 

    Megosztás:
    Egyéb

    Az első kemó

    megvolt, jól vagyok, nem hánytam, néha émelyegtem, néha szédülök.
    Nem, nem jó érzés, sőt, elég rossz, de nem annyira rémes, mint amire számítottam. Tudom-tudom. Lesz ez még rosszabb/ez még csak az első volt, de akkor is örülök neki.
    Kétféle cuccot kapok: egy átlátszót és egy kukáskabát-színűt:), a székek kényelmesek, a helyiség levegős, a nővérek kedvesek és ügyesek. Ha nem így lenne, akkor sem nyafognék, mert – ugye –  a kemó a legjobb barátom, de így meg pláne kussolok.
    ………………………………………..
    Időközben újabb “szállítmány” érkezett, ezúttal Kriszta barátnőmtől. Hozott pár könyvet.


    Megosztás:
    Egyéb

    Helló Világ!

    Üdvözlet! Ez az első saját WordPress-bejegyzés. Módosítható, vagy törölhető, aztán megkezdhető a honlap tartalommal történő feltöltése!

    Megosztás:
    Egyéb

    Azt hiszem,

    talán a Mango bolt előtt volt. Anita hátradobta a haját, vett egy nagy levegőt, és azt mondta:
    “Figyelj, arra gondoltam, hogy levágatom a hajam, és akkor lehetne neked belőle parókát készíteni.”
    …………………………………………….
    … és basszus, még most is gombóc van a torkomban. Remélem, hogy nem mondtam semmi olyat, hogy “Te hülye vagy”, vagy ilyesmit, de egyszerűen olyan volt ez a mondat, mint… mint egy szőnyegbombázás. Örökre belemart a lelkembe. Le-vá-gat-ná a csodaszép haját, hogy nekem lehessen parókám.
    Rövidre.
    Miattam.
    És komolyan gondolja.
    Minden dráma nélkül.
    Úgy mondta, mintha arra akart volna rábeszélni, hogy kölcsön akarja adni a kék sapkát/a rózsaszín szájfényt/ a lila MP3 lejátszót, mert szerinte az jó ötlet.
    …………………………………………….
    Minden kétséget kizáróan nagyon sokat tanulok a ráktól és a rák kapcsán. Van, ó, de még mennyire hogy van igaz barátság és ekkora szeretet!
    Megosztás: