Medve hazajött egy 4 napos olasz útról:
– Hiányoztunk?
– Nagyon.
– De nem mondtad.
-Dógom volt.
-De ez hülyeség, és mi fetrengve agonizáltunk nélküled, a ruhánkat szaggatva… várj! Van egy kilógó szemöldökszálad. Kitépem. Jaj, ne cirkuszolj már itt mint a fürdős kurva, nem fáj az annyira. Egyébként is arra gondoltam, hogy kitisztítanám az arcod és kényelmesebb lenne, ha felhoznád az ágyat, de ahhoz le kell vinni a szekretert, de nem tudom, majd még kitalálom. Na szóval hiányoztam?
-Hát eddig nagyon.
Igaza van, tudom, hogy hogy kell a szarnak adni egy pofont.
-Gergőt átköltöztetjük külön szobába messze, de Barnus mostani szobája lenne a jó, úgyhogy Barnus ágya átmegy a tévés szobába, onnan kijön a tévé, mindenhol szőnyegcsere, Gergő új szobájába meg a régi ágy, de onnan kijön a szobabicikli, ami a szekreterem helyére kerül majd, amit átviszünk Gergő ágyának helyére.
– Nyuszkó, a kurva életbe, ezt hány év alatt gondoltad?
-Ma délután. És lesz a gyerekeknek papagájuk, mert nagyon szeretnének.
– Ne. Szólj. Hozzám.
– És fel kell hozni a háromajtós szekrényt a pincéből, mert abban akarom tartani a gyapjúkat és a fonalakat, és…
-Fonalakat.
-Azt. És..
-LÁNGSZÓRÓVAL…
-…mégfebruár végéig. Most olyan tűnemezelős korszakban vagyok.
-Ahhh.
Szerintem szeret.
No Comments