Kategóriák
Hónap: 2012. február
… még mindig tüdőgyulladás, bár most már van némi javulás.
- újabb megdőlt/bedőlt itt-fogunk-lakni, ez-lesz-az-otthonunk: nem megyünk illegális szemétlerakó közelébe. Még akkor sem, ha az ingatlanos feltételezte, hogy annyira buták vagyunk, hogy nem tájékozódunk a környékről, hanem készpénznek veszünk mindent és elhisszük, amit mond.
- Most újabb 5 házat hívunk fel, ebből nekem az egyik szerelem első látásra, nagyon remélem, hogy az lesz az, de már semmit nem merek elkiabálni.
- Utolsó jelentés Annáról – csodálatos film, utána hosszasan beszélgettünk Medvével. Ő egy pohár borral és két lázcsillapítóval.
- még mindig remek pizzát tudok sütni. Most épp sárgarépás-majorannás, megkocsonyásodott szaftú sült csirke van rajta, egy kis tejföllel. Mennyei.
- Nem tudom elengedni a gondolatot: jövőre már cserépkályhánk lesz?
ez a fránya tüdőgyulladás. Még mindig lázas vagyok, még mindig irtózatosan köhögök, nagyon nem jó.
Holnap újabb ház, újabb reménysugár, vagy mittudomén.
Pont az első napsugarakról maradok le, de most valahogy nem is bánom: behozom a rengeteg lemaradásomat, írok, írok, írok.
most még írni sincs kedvem.
Belefáradtam a nagy háztűznézőbe: ahol jó a ház, ott óvoda nincs, ahol van óvoda és szuper a ház is, az 45 millió.
Vírusos tüdőgyulladásom van, ezúton is csókoltatom azt a modellt, aki átadta nekem szerdán: két nap alatt úgy leterített ez a kórság, hogy csak pislogok.
Pislognék, ha lenne rá erőm, de nincs: 39.4 alá nem nagyon akar menni a lázam. Mondhatnám, hogy unom a fekvést, de még odáig sem jutottam el: fekszem és alszom, ezt a kettőt művelem, továbbá megpróbálom kikerülni a gyereket, hogy legalább ő ne kapja el.
Kategóriák
Mindenféle
Sűrű napokon vagyok túl. Volt itt
- bölcsis beiratkozás,
- második szülinap,
- új feladat,
- és egy új lehetséges ház.
Amit ma megyünk megnézni. Hamarosan jövök a részletekkel, most azonban még az orrszőröm is keresztben van, úgy drukkolok magunknak.
létszükséglet, hogy okosan tervezzem meg a menüt. Rengetegszer fordul elő, hogy nincs időm főzni, vagy nagyon későn érek haza és tényleg csak 20 percem van, hogy valami kaját összeüssek.
Ezeket a receptgyűjteményeket (már ha ez az, bár kötve hiszem) elsősorban magamnak írom, jegyzetként, elsősorban arról, ami bevált.
Fűszeres sült darált pulykahús (vagy marha)
kicsi adagokban mehet a fagyasztóba, hagymával, fokhagymával és fűszerekkel sütve. Lehet olyan is, ami:
- ragu (zöldborsós-répás), ebből később pitetöltelék vagy kis tejszínnel feldúsítva tésztafeltét lehet
- olaszos (nem is kell magyaráznom. Lasagne, spagetti, makaróni, farfalle, fusilli…
- csípős paprikás (hortobágyi palacsintába, de indiai kajához és chili con carne alapnak is remek)
életmentő, és mindig megfogadom, hogy egyszerre legalább 3 kiló húsból készítek és katonás rendben le lesznek fagyasztva a 40 dekás adagok a mélyhűtőben.
Megráztam magam és letettem egy munkát, hogy a többire tudjak koncentrálni. Iskolába járok és tanulok, ugyanakkor változatlanul tanítok és dolgozom, no meg babázom a már nem is annyira baba fiammal.
Holnap lesz 2 éves.
Tavaly óriási buli volt, idén nem lesz, csak hármasban ünnepeljük majd, hogy ilyen nagyfiú lett már.
Ajándékok betárazva, torta majd holnap sül (karamellás csokitorta lesz) és remélem nagyon meghitt kis ünnepünk lesz.
Újra ráfekszem a diétára – most stagnálok egy ideje, de legalább nem jött vissza, ami eddig lement, és úgy indítom a dolgot, hogy minden héten tartok egy lénapot, amikor csak iszom.
Újra van egy ház, ami befutó lehet, de már semmibe nem merem beleélni magam, amíg aláírt papírjaink nincsenek. Tetszik. Nagyon.
Kiderül.
Kategóriák
A szerdai randim ma elmarad,
a gyereknek nézek majd arckrémet a hideg ellen: még nem döntöttem, de amit most használunk, az nem jó.
Kategóriák
Van az a pont
csak nagyon nehéz kitalálni, hogy mikor jön el?
Nem tagadom, az egyik legnagyobb hibám az, hogy baromi nehezen engedek el dolgokat. Sokkal tovább maradok benne olyan már-már a tarthatatlanság határát feszegető helyzetekben, amikből réges-rég egy kurva nagy tigrisbukfenccel ki kellett volna ugranom.
Nehezen szánom rá magam a tigrisbukfencekre… de ez ma egy ilyen nap: felállok.
Leteszem az egyik feladatomat, hogy több időm legyen a gyerekemre, családomra, a háztartásra, és egyáltalán: legyen szabadidőm. Ugyanis van az a pénz, amiért az ember a gyereke kivételével a többit a háttérbe tolja egy kis időre, és van az a pénz, amiért nem teszi.
Drukkoljatok.
