Itt is megtalálsz:
Monthly Archives

April 2018

    mindennapok

    Pont ezekben az időkben kell a legjobban

    összeszedni, hogy mit szeretek a legjobban ezen a világon.

    A sorrend nem meglepő: a családomat szeretem, óvom és féltem mindennél jobban, de most egy bögre kávé mellett az apró, kicsi dolgokat gondoltam végig, mint a..

    1. tulipán a kertünkben
    2. a fekete olajbogyó
    3. a hárs illata
    4. húsleves
    5. autót vezetni
    6. színes kerámiák
    7. bojtok, csíkok, színek
    8. kosarak (konyhába, autóba, mindenhova)
    9. krimik
    10. karos vágógéppel papírt vágni
    11. madárcsicsergés
    12. rövid, piros körmök
    13. vanília
    14. száraz pezsgő
    15. könyvek illata
    16. olasz tészta
    17. piacozni
    18. moziba menni
    19. a teraszunk
    20. friss ágynemű
    21. gondolkodni, töprengeni valamin, aztán rájönni a megoldásra
    22. mikor üres a szennyestartó
    23. születésnapok
    24. kutyák
    25. fenyőfák
    26. fürdeni, pancsolni, úszni
    27. klasszikus zene
    28. korán lefeküdni
    29. kávéfőző hangjára ébredni
    30. tűzijáték
    31. festeni. Mindegy, hogy olaj vagy akvarell, csak festeni.
    32. a konyhánk színes csempéje
    33. Medve hatalmas, száraz, lapát tenyere
    34. virágbimbó – mindegy milyen, az élet lehetősége van benne
    35. szusi
    36. ezüsthíd a Balcsin
    37. hófehér házfal
    38. Boldizsár Ildikó mesés sorozata
    39. babahordozás
    40. széles ezüstgyűrűk
    41. színes lampionok
    42. negatív CT
    43. kemencés lángos (gluténmentes, természetesen)
    44. hátmasszázs
    45. szívet könnyítő sírás
    46. Primavera kozmetikumok
    47. elektromos fogkefe
    48. népmesék
    49. kézműves workshopok
    50. az otthonom

    Nektek?

     

    Megosztás:
    mindennapok

    A férjem egy felnőttként hasznavehetetlen,

    gyermekded alak.

    Mert amikor mondtam, hogy és itt a vita vége és lekulcsoztam és bedobtam a tengerbe a a kulcsot és jött egy cápa és lenyelte és megemésztette és kikakilta forgácsokban és abból már nem lesz kulcs,

     

    akkor azt mondta az éretlenje, hogy de arra ment egy ámbráscet és bekapta a vizet és megszűrte és a feje tetején a szelepen kispriccelte a kulcsot egy kis halászhajóba, akik palackpostába tették és megtalálta egy kisfiú és az neki adta a kulcsot.

    Pedig nem is.

    A vita tárgya egyébként az, hogy melyikünk keverte el Gergő óvodai beiratkozási papírjait.

    Ő, nyilván.

    Palackposta, mi? Lófaszt. Odamegy a palackpostához a gyámántvágóm, kivágja belőle a kulcsot és örökre görögtűzbe veti. Kétszer.

    Megosztás:
    mindennapok

    Csitult a nagy pánik

    Valahogy majdcsak lesz, valahogy majdcsak megoldódik minden, valahogy kijövünk ebből.

    Néha hullámokban rám tör a sírás, az egészben a bizonytalanság a legrosszabb: mikor lesz MR, mikor lesz a műtét, ki lesz az orvos (a tündérdoktornő babát vár és már a végén jár eléggé, szóval ő nem), mit fog enni Barnus, ésatöbbi.

    Hogy lesznek az év végi vizsgák, mi lesz a Balcsival – mikor tudunk menni… ezekre mind a következő két hét hozza meg a választ.

    Nehéz most nagyon. A család velünk és mellettünk, Barnus okos, ügyes, megérti, hogy miért kell, de nagyon fél. nem csodálom, én is be lennék fosva. Fájdalmasan logikus kérdései vannak: hogy maradok életben, ha nem ehetek? Mi lesz, ha nem megy le a cukrom és ketoacidózisom lesz? Mi lesz, ha nem áll el a vérzés? – én pedig a legjobb tudásom szerint válaszolok, nevetek, bólogatok vele, oszlatom a felhőket, hozom a napsugarat amennyire tudom. A szövettanról nem beszélünk.

    Helyette Könyvfesztiválra mentünk (előtte kórházba), tegnap sportnapra, ahol végig mantráztam, hogy nem futna így, ha ekkora daganat lenne benne: aluszékony lenne, fáradt, levert, aluszékony, fáradt, levert, most sápadt, de élénk, fürge, élénk, fürge, kacag, basszameg, kacag, basszameg, nincs semmi, kicsi fiam, kacag, fut, de gyors, nem létezik, kérlek maradj, kérlek, ne menj, kérlek ne kelljen mennie, kérlek, ne szenvedjen többet, kérlek, ne fájjon neki.

    És dingdingding, megint Istennel egyezkedem.

    Na jöjjenek a kedvenc képek tegnapról, a kertünkből. Kriszta átjött beszélgetni, közben pedig kattogott a gép…

    Kolossal nem lehet betelni. Ömlik rám a babanyál, ölel a két kis kezével és nem kell csinálnia semmit ahhoz, hogy életerő áradjon szerteszét, ahol csak jár.

    Nyerni fog. Ez biztos. Én nagyon szép és tartalmas élete lesz.

    Muckó, de szép vagy!

    Apja-fia.

    Gergő egy képbe sűrítve. Maga a napsugár.

    De nagy lett ez a kislegény…

    Még van azért egy csipetnyi babaillat, de már halványodik, már csak az emléke lesz lassan, nekem pedig beleszakad a szívem.

    Megosztás:
    mindennapok

    Az egyik legszebb

    keresztény számot a Hanna Projekt magyarította. Gyönyörű az eredeti szövege is, de magyarul nekem még szebb:

    “Lélek add, hogy Benned teljesen megbízzak,

    A vizen bátran veled járjak és bárhová hívsz menjek.

    Vigyél tovább, mintha lábam tudna menni

    Taníts teljes hitben járni, jelenlétedben élni.”


    Vigyél tovább, mintha lábam tudna menni. 

    Három óra egy zárt helyen a gyerekekkel.

    Meleg, tömeg, mindenki nyűgös.

    Kolos nehezen alszik el, Gergő nagyon fáradt, nehezen tartja magát.

    Vigyél tovább, mintha lábam tudna menni.

    Fogom a cumisüveget, a kalapot, a mellényeket, Kolost, a papírt, a táskámat, a kocsikulcsot.

    Szomjas vagyok, pisilni kell, éhesek a gyerekek.

    Vigyél tovább, mintha lábam tudna menni.

    Gergő félévi felmérése megint nem lett jó, mostanra már majdnem 100%-ra mondják az oxigénhiányt. Okos, értelmes, nem azzal van a baj. A mozgással. De ott nagyon.

    Heti 5-6 TSMT, napi 1 óra.

    Vigyél tovább, mintha lábam tudna menni.

    Többen nézik, többen tanakodnak.

    Barnusnak egy kb 5x4x3 cm-es nyaki-mellkasi cisztája van. Ciszta, ha szerencsénk van. Remélem ciszta. Nagyon remélem, hogy ciszta. MR vizsgálat jön, majd műtét, majd szövettan.

    A Bethesdában csodálatosak, mint mindig: kedvesek, törődőek és nem gondolnak rosszaságra, de biztosat csak a szövettan után tudunk. Alapvetően mindenki a fejét rázta, hogy nem, nem gondolná, nem hinné.

    Vigyél tovább, mintha lábam tudna menni.

    Bármennyit is lépek, az most nem az én erőm. Nekem ehhez már nincs. Minden, amit látsz, azt fentről kapom. Gondoljatok ránk.

    Megosztás:
    mindennapok

    Ha van kedved kávézni egyet, akkor…

    dumáljunk semmiségekről.

    • Zenda mindörökké. Ma is megyek egy pár felsőért, és nem tudom megunni őket. Ivett zseniális.
    • A szembeszomszédtól rendesen félek. Gyufa úrnak hívom, szikár, szálas, mogorva ember, amolyan igazi tiszta udvar, rendes ház típus. Gyomlálja az árokpartot is.
    • Barnus szoroz, szoroz és szoroz, meg a Balaton térképet bújja: terezi a nyári kirándulásokat, szóval felköthetem a gatyát.
    • A kurva kölykeim elkeverték a futópad indítókulcsát. Egy hét, mire ideér az új.
    • Alkudozom az úszóedzővel. Próbálom beszuszakolni a táncrendjükbe az úszást is, nem lesz egyszerű, de igazán szeretném.
    • Hohóó,szűk hónap múlva Barnusnak néptáncfellépése lesz!
    • Visszaigazolták a Bátor Táborból, ez is jó hír, illetve kezd színesedni a nyári programunk is: nekem lesz még nemezes workshopom, tanfolyamom, Medvének elvonulás, Barnusnak táborok, Gergőnek még több úszás…
    • Gergő leendő óvodájában már úgy fogalmaztak, hogy “ha esetleg úgy döntenétek mégis, hogy Gergő megy majd iskolába :D”
    • Kolosnak kell egy pórázos hátizsák. Ciki, nem ciki, nem bírom másképp.
    • Olyan jó kis ujjgyakorlat volt szombaton: szép lányt sminkelni menyasszonynak mindig nagy öröm.
    • Nagyon megy most nálunk a roller mindkét fiúnál.
    • Pakkot kaptam Edittől: ilyet és egy másik alkotócsomagot, amit most nem találok. Bőszen elkezdtem kiválogatni a Kolos első évét megörökítő albumhoz a képeket 🙂
    • Teljes gőzzel fut a jód projekt. Egyelőre remekül érzem magam!
    • Arccal Szent György nap felé ezt találtam Pinteresten:

    Én megittam a kávét, de hogy ne legyen egyoldalú Veled mizu?

     

    Megosztás:
    mindennapok

    A legjobb dolgok benned,

    amiket nyugodtan leírhatok, mert nem olvasod.

    1. A legnagyobb aggodalmad, hogy nem vagyok boldog és nem találok örömöt az otthonoktatásban. Hát, nem választottam volna annak idején, de most, hogy már lenne visszaút, de mégis emellett maradunk… nos, ez azért elmond valamit. Boldog vagyok és ez nem függvénye annak, hogy könnyű-e. Nem az. De a boldogságomhoz ennek semmi köze.
    2. Szeretem, hogy mindig a legfinomabb kávét főzöd, ellenőrzöd, ettem-e már, csekkolod a hűtőt van-e itthon étel.
    3. Hálás vagyok, hogy egy számodra nagyon fontos elvonulásról lemondtál csak azért, hogy elmehessek a tanfolyamomra. Nagyon köszönöm a támogatásod.
    4. Káprázatos, hogy még mindig szerelemmel nézel rám.
    5. Jó, hogy ennyire gyakorlatias vagy. Én elvéreznék a csekkekkel és az ereszcsatornával.
    6. Büszke vagyok, hogy fejlődsz: kiteljesedsz, művelődsz, tanulsz folyamatosan.
    7. Kösz, hogy felkelsz Koloshoz. Már kifingtam volna. Hős vagy.
    8. Támogatsz abban, hogy én is fejlődjek és új dolgokat próbáljak ki. Zumba, festészet, jóga, amit csak szeretnék. Te pedig időt adsz hozzá.
    9. Soha nem éreztem, hogy másképp néznél rám: sem a mellműtétem alatt, sem a testem változásai alatt. Pedig 25 kilóval vagyok több, és gyönyörűnek látsz. Vak vagy vagy hülye, nem tudom.
    10. Megrendít, hogy mennyire szereted a fiúkat. Elfogadod a gyengeségeiket, alkalmazkodsz a fejlődésükhöz, megtanulod a kezelésüket.

    A legjobb dolog vagy az életemben.

    Szeretlek.

     Fotó: Photoletti

    Megosztás:
    mindennapok

    Szörnyű időszakon vagyunk túl

    -Barnus nagyon nem volt jól, így mi sem voltunk jól, ráadásul Medve szülinapját sem sikerült úgy megünnepelnünk, ahogy szerettük volna.

    Mostanában az olvasásba menekülök. Edittel lett valamiféle könyves klubunk, egy ideje már megosztjuk egymással, mit olvasunk, mit készülünk olvasni, és meglehetősen hasonlít az ízlésünk könyvek terén, úgyhogy bátran hagyatkozom mindig arra, amit mond.

    1., Robin Cookot mindig szerettem, én pedig már elég távol vagyok az egészségügytől, hogy el tudjam olvasni az orvos thrillerek királyának legújabb könyvét.

    2., Camilla Lackberg – A boszorkány. Mindketten rajongunk a skandináv krimi műfajért (eredetileg krimi, egyre inkább thriller, itt-ott horror elemekkel, de ettől még ugyanolyan feszes, éles, logikus és letehetetlen jó részük.

    3., A gyógyító jód – egy hónapja olvasom újra és újra, tanulmányozom, adatot gyűjtök és belevágtam a protokollba is.  Sokat várok tőle nagyon.

    4., Hangoskönyv az autóba – kötelezően érzékeny, női irodalmat szoktam választani.

    5., Ezt a könyvet nagyon keresem, Kerek egy esztendő – tavasz, ha valaki látná, gondoljon rám. Remek szakirodalom elsősorban óvónőknek, másodsorban édesanyáknak.

    6., Ruth Ware könyve egyelőre tetszik: tetszik a helyszín, tetszik a mondatszerkesztés, tetszik a betűméret – jól olvasható, jó a helyszín, jók a párbeszédek. A sztori még csak most jön.

    Mit olvastok mostanában?

    Megosztás: