Na jó, ez így nem igaz. A mai napom tudom leírni- egy kicsit minden nap ilyen,egy kicsit minden nap más.
6-kor felkelek és bekapcsolom a laptopot.
Ez mindenképp elengedhetetlen, ugyanis jelenleg home office rendszerben dolgozom, és van olyan munkahelyem, ami 7-kor kezd, márpedig ha ők 7-kor kezdenek, akkor én is. Szóval bekapcsolom a laptopom és megnézem, kell-e valahol tüzet oltani.
Fél 7-kor
Atomóra pontossággal kel Gergő, utána Barnabás, a következő pillanatok cukormérésről és inzulinról szólnak, ha előző este sütöttünk kenyeret, akkor nincs gond, ha megettem éjjel (terhes vagyok!!), akkor megszívtam, reggeli palacsintát kell sütni. Pont 30ch-t eszik Barnabás, és igazából Gergő is ugyanazt a mennyiséget kapja.
7-negyed 8-ra
Megreggelizett mindenki. Ma Gergő ment a Mézeskalácsházba, úgyhogy ő ebédpakolás, összekészülődés után el is indult az apjával, akire nagyon haragszom, és ezért nem nevezem nevén, mert megette a csokimat. Szóval Gergő elment az apjával.
8-körül
indultak. Az apjával. Én meg fél 9-ig e-mailekre válaszoltam, összedobtam magamnak a mai listát, hogy hova-mi kell (jelenleg 3 megrendelőnek dolgozom összesen 6 projekten) megittam a kávémat, bepakoltam egy adag mosást, addig Barnus felöltözött, elrendezte magát, beágyazott, és odabújt mellém a számegyenessel. Kurva hamar meguntuk. Nagyjából mindent kimerítettünk -20-tól 20-ig, és gyorsan el is tettük, hogy maradjon benne még kihívás későbbre is.
Aztán leült írni, megcsinált 2 oldalt (haláli egy dolog látni, hogy napról-napra ügyesedik a keze!), én pedig addig dolgoztam. Aztán átnéztem, amit írt, bejelöltük a legszebbeket, megállapítottuk, hogy melyik olyan, mintha pofánverték volna, aztán gyorsan radíroztunk és kijavította. Nem tökéletesre. Pont jóra.
Miután mindketten megelégedtünk az eredménnyel, kiválasztott egy űrhajós-rakétás könyvet és lefeküdt az ágyára nézegetni. Megbeszéltük, hogy külön-idő van 10-ig, én pedig visszamentem dolgozni.
10-kor
Cukormérés, tízórai (20ch) és fejvakarás, hogy mi legyen az ebéd. Segít kitalálni, amíg főzök, kipakol a mosogatóból és az őszi napéjegyenlőségről beszélgetünk, nagyon érdekli, úgyhogy…
kaja a sütőben, kiteregetek,berakom a következőt, rápillantok a gépre és
10:40-kor
leülünk az Évkörről beszélgetni. Aztán lerajzoljuk. Homlokára csap: érti, hogy miért Mérleg jegy, miért piros, mi van vele szemben: a négy alappillért felismeri. Elmesélem a legendát, megnézzük Mihályról a képeket, majd megbeszéljük, hogy kellene neki fakard és hogy elmegyünk sárkányt eregetni. Ilyesmi könyveket veszünk majd ki holnap a könyvtárban.
11:20
Még szeretne rajzolni egy kicsit és van valami környezetismereti munkafüzet, abban is összeköt,bekarikáz, mittudomén. Majd ránézek. Nekem most dolgozni kell. Ja, és mindjárt dél.
12:00
Cukormérés, inzulin. Basszameg, 15,6, attól csillog így a szeme, attól zsizseg. No mindegy, gyorsan eszik, aztán alszik egy nagyot. Megetetem, megölelgetem, megdicsérem- tényleg nagyon-nagyon szépen dolgozott ma, sokat haladtunk. De most nagyon véreres a kis szeme, aludjon.
Én pedig dolgozom.
Aztán lejár a mosogatógép, kipakolom, bepakolom, letakarítom a pultot, megnézem, hogy mi van a hűtőben (hűtőt kell mosni!), aztán beindítok 90 fokon egy ecetes mosást, betakarom a Nagyi lábát és iszom egy teát. Ma még őszi fákat rajzolunk délután, de azt már Gergővel, és persze fél 4-kor uzsonna (15 ch, de most lehet, hogy kevesebb lesz). Vacsorát is kell főzni, meg bejelölgetem, hogy holnap mit szeretnék felolvasni nekik, mik az évkörben idevágó mesék. Jövő hét utáni héttől heti 2 délután megy majd a megszokott kis közösségébe játszani, barátkozni, futkosni és viháncolni.
…és persze a lényeg: nekem nincs vége a munkaidőnek. Ugyanúgy bekapcsolom a gépet, ha megjött Gergő, vacsora előtt lecsekkolom,kell-e valami gyorsan, és van, hogy este 10-kor még egy másnapi képet szerkesztek. Ez nem jó, nem rossz, ez van. Szeretem.
Holnap? Könyvtár lesz, sült cékla és krumplipüré, kellene venni tökmagolajat meg melegítőnadrágot (Gergő falja a nadrágokat!) és szenzort kell rendelni Barnusnak még az este. Aztán marad egy óra, ami csak az enyém: ott majd megnézem a Blindspot új részét és alaprajzot tervezgetünk Medvével a gyerekem apjával. Tudod, az az emberi lény, aki megette a csokimat.