Itt is megtalálsz:
Browsing Tag:

gyapjú

    alma meg a fája, mindennapok, otthonoktatás

    Telefonos fotók

    és melléjük kis szösszenetek

    10711233_948227541913062_476201226_n

    Aki még nem vetődött el a Facebook oldalra, annak itt is jelzem, hogy megvan a nagy, vonatos készlet. A lobbizásotok sikerrel járt, és Barnabás megkapta szíve vágyát Medve nagynénje jóvoltából.

    12325091_948513915217758_418501472_n

    Valentin nap. Így is el lehet mondani, hogy szeretlek. Szeretlek, annak ellenére, hogy kanalas köptető szaga van a samponodnak, hogy nem tudsz épkézláb módon semmit elintézni, félénk vagy és állandóan nyitva hagyod a fürdőszobai polcot. Én pedig egy hálás mosollyal köszöntem meg, és nem emlegettem fel, hogy mindez igaz, de amúgy te is hülye vagy.

    12713995_948513801884436_1710682438_n

    Teljesen rákattantunk a borogatásokra és a pakolásokra, ez valami olyasmi, ami minden Waldorfos családba bekúszik előbb-utóbb.Nagyon jó ez a könyv, de igazából a legfontosabb tudnivalók ebben a könyvben is benne vannak, így feleslegesnek tartom ezt is megvenni. Egyszer nagyon klassz átlapozgatni, mert igazán szép, de megy vissza a könyvtárba és nem kerül fel az ez-mindenképp-kell-itthonra-is listára.

    12714111_948513951884421_482741114_n

    Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás és az adu-ász, a kukásautó. Egyébként egyre többször találok így, összebújva rájuk, egyre többet játszanak együtt, és… ez klassz, nagyon klassz érzés. Annyira sokat veszekedtek, hogy elképzelhetetlennek tűnt, hogy egyszer majd elhangozzék egy olyan mondat, amire mindketten felkaptuk ma reggel a fejünket Medvével:

    – … én pedig utánad mennék, te kis buta, mert őrületesen hiányoznál, nem lenne mit enned-innod, lefogynál és nem lennél ilyen szép húsos. Nem szeretném, ha áznál-fáznál, mert szeretlek, Gergő.

    12735854_948513778551105_565738050_n

    Tegnap a 94 éves dédi rengeteg könyvet hozott: van közte 1930-ból származó gyereknevelési könyv, ami még az édesanyjáé volt, van olyan verses könyvecske, amiből apósommal olvasgattak és van sok olyan is, ami Medve kiskorából való – ilyen ez a Nils Holgersson is – messze a rajzfilm előtti időkből. Jó vaskos kötet, nagyon jó nyelvezettel, mondatszerkesztéssel. Néha kicsit sok benne a leírás, de nem úgy, hogy SOK, hanem még épp a határon van, ami egyébként nem feltétlen rossz, mert lassítja az iramot. Azt vettem észre úgy a második fejezet végére, hogy igazán elmerülünk a mesében, nem pedig csak szaladunk a cél felé, hogy mi lesz az AKCIÓ. Ma reggel a harmadik fejezetig jutottunk, most elengedtem egy kicsit legózni (véééégre, Gergő nélkül!), utána pedig rajzolni fogunk: Nils csínytevéseit és az ő szülinapját. … aminek az egyik legfontosabb eleme a korona volt. Gondolnád, hogy két marék ilyen pihe-puha gyapjúból lesz az a jó tartású, mégis puha anyag?

    12746568_948514071884409_455286126_n

    Megosztás:
    Egyéb

    Gyapjú, panír, tetoválás, korongozás

    Egész hétvégén a gyapjúbűvöletében voltam.
    Basszus, miért nem mondta eddig senki, hogy ez ennyire jó? Csillaghegyen voltam a Gyapjú Napon, szőttem, fontam, használtam orsót, rokkát, festettem, nemezeltem. Álmomban sem gondoltam volna, hogy tetszeni fog, sőt, egyenesen odáig leszek. Kártoltam, körmöcskéztem, vettem bambusz kötőtűket és rengeteg gyapjút.
    Nehéz, hosszú hét lesz: holnap nagy kampány indul, közben pedig átüttetem a szemöldökömet, kedden Szent Márton nap az óvodában, szerdán pedig Barnabást viszem felmérésre, aztán táncra.
    Hogy ne maradjatok recept nélkül, elmondom gyorsan, hogy most szombaton hogy készült a rántott csirke:
    1. réteg panír: rizsliszt
    2. réteg panír: almaszósz (sózva!!)
    3. réteg panír: rizsdara sóval, majorannával, petrezselyemmel.
    A többi ugyanaz: olajban (kókuszzsírban) kisütni, és örülni annak, hogy roppan a külseje és lágy, krémes a panír belseje.
    ………….
    Felavattam a korongozót, és ez most már hivatalos: nekem van a legnagyvonalúbb férjem a világon (azt nem mondtam, hogy normális, csak azt, hogy önzetlen), ugyanis ez a karácsonyi ajándékom: felújítva, beszerelve, kemencével, tokkal vonóval. A legjobb az, hogy volt sikerélményem, azaz nem esett le a korongról az agyag, nem mállott szét, fel is jött, de természetesen rengeteget kell gyakorolnom, ügyesednem, mire abból edény lesz…
    Na ennyi a tény, most jön a nyávogás: fázom. Állandóan fázom. Nyűgös vagyok, álmos, aggódom, de megpróbálok tenni mindezek ellen.
    Először is csökkentem a zajt – szó szerint. A tévét levittük a pincébe. Nem, nem szándékozom arra nevelni a gyerekeimet, hogy két fadarabbal játsszanak, de szerintem naponta 3 rajfilm bőven elég. Egy Rumcájsz, egy Mátyás király és egy Magyar Népmesék. Így.
    Csökkentem a zajt: rengeteg régi anyuka társat töröltem most Facebookon. Olyanokat, akikről 6 éve semmit nem tudok, de nem is érdekel 😀 Akivel valamikor egyszer véletlen egy helyen homokoztak a gyerekeink, aztán bejelöltek, én meg vissza, (hogy ne legyek vadmalac) és úgy maradtunk. 
    Tudatosan vállalom a konfliktust mindenkivel, aki olyan játékot szeretne hozni a gyerekeknek Karácsonyra, amivel nem értek egyet. Nem azért, mert “majd én meghatározom”, hanem azért, mert én látom nap mint nap, hogy mi az, amit semmire sem becsülnek, és mi az, amivel játszanak, jól és jót játszanak. Egyébként most vérszemet kaptak a fiúk és jönnek, hogy mit nemezeljek nekik: rókát, sünit, mackót. 
    Egyáltalán nem a játékhoz kapcsolódik, de holnap mamuszt fogunk, ha hazajöttem a szemöldökfrissítésről. Bekuckózunk, főzünk egy finom teát, készítünk karfiolos pizzarudakat paradicsomos-olajbogyós mártogatóval, nézünk valami barátságos filmet (Barnesz imádja a kutyás-lovas természetfilmeket) és kész. Ennél több nem is kell.
    Egy pinteresten talált minta alapján készült, de szerintem tuti lett: ez az első domború tűnemez képem. Barnuska kapja majd meg az óvodai ünnepség után.)

    Megosztás: