hogy az csak csuda.
Kezdjük ott, hogy nem mozgok rendszeresen, nem mozgok a magam örömére. Persze, a kölykök után kell rohangálni, ami nem kevés és nem is könnyű, illetve egyedül vezetem a háztartást, ami szintén nem egy egyszerű dolog, de a magam örömére, önnön boldogságomra nem mozgok és talán még nem is találtam meg azt a sportot, amit szeretnék.
Megszaporodtak a gyorséttermi étkezések: sokat vagyok úton, egyszerűbb betolni egy gm menüt, egy sült krumplit, rendelni egy gulyáslevest gm kenyérrel…
… vagy épp kisütni egy csirkemellet. Én pedig nem nagyon tudom bontani a húst, és most már napok-hetek óta fel vagyok puffadva, lomha vagyok és érzem, hogy a testem nehezen birkózik meg ezzel a hanyagsággal.
Ráadásul – mert persze ez mindig így van – most kellene a legjobban az erő: szombaton újra fotózás, a gyerekek is és én is betegek voltunk és antibiotikumot szedtünk, szóval kellene egy jó kis tisztítókúra, mert érzem, hogy most elengedtem magam… és nem is kicsit.
Ami jó. Valahol nagyon jó.
Rakosgatom az új kollekciót: tele púderrel, harmatos bazsarózsával, lágy zsályazölddel, helyes mintákkal és várom a szombatot. Fodrász, smink, most még a kiegészítőket keresem, aztán ennyi.
Új brandünk is indul hamarosan, ugyanis most már biztos, hogy március elején LouLou is porondra lép 3xl-6xl méretű bohém francia divatáruval.
Hát, van mit tenni, na.