Itt is megtalálsz:
Monthly Archives

január 2013

    Egyéb

    Nem derült ki.

    Az kiderült, hogy rendben van, édes-aranyos, mocorog, minden rendben vele, de az, hogy fiúcska vagy kislány, na az nem.
    Sebaj, ráérünk még.
    Reggel egy hihetetlenül magas sarkú csizmában indultam el, és nagyjából 10 perccel azután, hogy kiszálltam a kocsiból, kiderült, hogy ez egy rendkívül hülye ötlet volt. Minden bajom volt, mire elértem a deichmannig, ott azonban rámcsörgött az asszisztens, hogy 15 percen belül legyek a rendelőben, úgyhogy beleugrottam az első gumicsizmába, ami szembejött, és mellécsaptam egy 26-os hótaposót (irtó cuki), majd engedtem, hogy levágja a lábamon lévő csizmáról a vonalkódot az eladó, és fizettem.
    Újra telefon: mégse most, egy fél órát csúszunk, úgyhogy irány a costa café, és egy hatalmas csésze tejeskávé meg egy baconös szendvics.
    Most aztán teljes erővel belevetem magam a szülinapi buli szervezésébe!!
    Megosztás:
    Egyéb

    Holnap

    kiderül(het), hogy kisfiú vagy kislány lakik odabenn:))
    Nagy túra lesz: AFP vizsgálat, aztán az új szülész-nőgyógyásznál az első látogatás (basszus, úgy izgulok, mintha randira mennék), majd következhet egy szerdai randi, csupa olyan dologgal, amire ezer éve nem volt lehetőségem/időm.
    Időkorlát nélkül sétálok majd a hobbyboltban, iszom egy finom tejeskávét és utána elveszek a Libriben és a Deichmannban…
    Van néhány kiszemelt áldozat:))

    Megosztás:
    Egyéb

    Ez is az is

    Olyan beteg voltam, hogy az nem is igaz. Jobban vagyok, már lassan ki tudok kelni az ágyból, de nagyon leterített most ez az egész…
    Öröm az ürömben, hogy volt időm egy jó pár olyan dologra, ami
    1., teljesen fölösleges
    2., időhúzás
    3., mégis jó, hogy kész van
    Például: szuper mappába rendeztem a gyerek orvosi papírjait. Most olyan, mintha én lennék Szupermami, pedig csak naaaaaaaaaaagyon-naaaaaaaaaaaaaaaaaagyon sok időm volt.
    Elolvastam a nagyközségi híradót. Régebben erre mindig csak krumplit pucoltam, most végre megtudtam, mi a helyzet házunk táján.
    Elolvastam több könyvet, tájékozódtam és fontos döntéseket hoztam: ráléptem az útra. Elkötelezetten és félelem nélkül szeretnék VBAC-t, azaz császármetszés után természetes úton szülni.
    Nem merem elkiabálni, de orvost is találtunk hozzá (igazából kettőt), ez a szakterületük, nagyon remélem, hogy el tudnak vállalni.
    Rájöttem (na jó, erre gyakorlatban), hogy hogy lehet különlegesen finom, sós perec ízű a kenyérhéj: dagasztás után megformázom, sütőbe teszem és a tetejét sós-vizes-lisztes cuccal kenegetem. Nagyon kevés liszt kell bele, egy teáskanálnyi(!), de isteni finom lett!
    Csodás könyvet kaptam, mindenféle levendulás recept van benne, és meglepően különlegesek! Többször átolvastam és várom-várom-várom, hogy nyár legyen… Levendulás őszibarackzselé? Egy kis vajas keksszel?
    Elkezdem a tavaszi keresztszemes képeket, már kiválasztottam őket, azonban… beelőzi őket a húsvéti kép. Fantasztikusan aranyos, élénk narancsszínek és citromsárgák, olyan lesz, mintha folyamatosan multivitamint szednék:)

    Megosztás:
    Egyéb

    Szombati “to do” lista

    • Barnust elvinni fodrászhoz
    • British Store
    • jumbo hegyezőt, zsírkrétát, színes ceruzát és farsangi dekorációt venni a bölcsibe
    • könyvesbolt és mozi!
    • biobolt
    • röltex (nyersvászon/homokszín aida kell)
    • szombat-vasárnap végig dolgozom, szóval zsúfolt lesz:)
    … holnap viszont még itthon vagyunk. Tejfölös-sajtos krumplileves lesz és igazi, házi lekvárral púpozott szalagos fánkot sütök hozzá.
    Megosztás:
    Egyéb

    Marmite-ot kívánok,

    de egyik Tescoban sem lehet kapni. Nincs mit tenni, szombaton irány a The British Store.

    Aunty’s golden syrup pudding

    .

    Tejjel-mézzel

    Marmite – vajas pirítósra
    Ecetes-sós chips
    Weight Watchers jelly

    Megosztás:
    Egyéb

    Az úgy kezdődött, hogy eltaknyoltam a lépcsőn.

    Bevallottam az Uramnak. Megmérgesedett. Majd elmentünk, és megvette nekem a legormótlanabb, de legszuperebb hótaposót, amit csak árulnak.
    Mummutot lehet benne taposni. 
    Aztán elkezdtem taposni a hóban, az meg ropogott a talpam alatt. Nem csúszkáltam, nem volt nehéz, nem ázott be, egyszerűen tökéletes. Most ez így pont jó, és én, aki gyönyörű bőrcsizmákon szocializálódtam elkezdtem nézegetni, hogy milyen hótaposót veszek majd jövőre. Ide – be kell látni – az kell. 
    Nem győzök csodálkozni és ámuldozni, hogy jé, van olyan kabát, ami meleg. Jé, van olyan nadrág, ami ugyan a hasamtól már nem jön rám, de vízhatlan. Jövő ilyenkor, a leárazások idején lesz kapsz: kabátot, nadrágokat és hótaposót is szeretnék, úgyhogy el is kezdek gyűjteni.
    Barnus elkezdte itt a bölcsit: lufi lett a jele, és már ma nagyon ügyes volt. Szépen játszott, tízóraizott, szóval minden a legnagyobb rendben. 
    Mülleres bevásárlótúra volt ma, vettem öblítőt (most valamiért megint a boltit kívánja az orrom), az Astor lakkokat néztem (de most nem találtam olyat, amihez hirtelen kedvem lett volna), és vettem popsitörlőt (a gyereknek) meg egy vidám színekből álló tollkészletet (magamnak).
    Megosztás: