október 2013
- nagyon sajnálnám magam,hogy ilyen tehetetlen vagyok
- óbégatnék, mint a fába szorult féreg
És másnap, mikor az egész osztály néma, ünnepies csöndben ült a helyén, és Rácz tanár úrkomoly léptekkel, lassan, ünnepélyesen ment föl a katedrára, hogy onnan a nagy csöndben halkszóval emlékezzék meg Nemecsek Ernőről, és felszólítsa az egész osztályt, hogy holnapdélután három órakor valamennyien fekete vagy legalábbis sötét ruhában gyülekezzenek aRákos utcában, Boka János komolyan nézett maga elé a padra, és most először kezdettderengeni egyszerű gyereklelkében a sejtés arról, hogy tulajdonképpen mi is az élet, amelynekmindnyájan küzdő, hol bánatos, hol vidám szolgái vagyunk.
Még szerencse,
hogy sikerült rendet tenni a költözködés után.
Felszámoltuk a dobozokat, elrendeztünk mindent, belaktuk… úgyhogy mivel annyira rendben van minden, EZ a tökéletes pillanat arra, hogy átrendezzük a házat és felújíttassuk a fűtést.
Egy nagy szerelem és egy ehhez még nem vagyok elég öreg érett – ez a mai parfümszimatolás eredménye.
Nem vagyok profi. Nem tudok ámbrás és szantálos jegyekről beszélni, no meg ez nem is egy parfümblog, így úgy írom le, ahogy tudom:
Christian Dior Hypnotic Poison:
Talán 10 éve találkoztam ezzel az illattal először- és utoljára. Egyértelműen egy akkori ismerősömhöz kötődött ez a parfüm, tolakodónak, túl édesnek, extravagánsnak éreztem. És nem a jó értelemben.
Soha többet nem nyúltam hozzá.
Máig.
Csiszicsaszikiribiri állat. Nagyon meleg illat. Olyan vaníliás-mandulás, de mégsem vattacukros: simán el tudom képzelni télire.
Az ehhez még nem vagyok elég érett pedig a Guerlain Samsarája: ez az a parfüm, amit csak óriási bizsukkal tudnék elképzelni, és leginkább abban az érában, amikor 128x néztük meg egymás után a Bumerángot/Több mint testőrt. (Ha nem tudod, miről van szó, akkor sajnos túl fiatal vagy, így kénytelen leszek utálni téged).
Egy pillanatig nem zavarta, hogy a gomba tesztem negatív lett és nincs a nyirokban semmi sem. Ő nem ért rá a tényekkel foglalkozni . Annál sokkal fontosabb dolga volt.
Igen,nem, igen, nem
Müllerből:
Igen: Rimmel Kate Moss rúzsok.
Remek formula, remek árnyalatok, és konkrétan aludtam a pirosban úgy, hogy nem lett rúzsos a párna.
Nem: Mülleres tea. Meg nem mondom, hogy mi a neve, de olyan 500 Ft körül van, és a sárgabarack-őszibarackos valami rettenetes.
Lélekápolás:
Igen: családállítás (nagyon bejött)!
Nem: kineziológus. Olyat rá tudtam volna ütni, hogy bezöldül.
Gönc:
Igen: csodás kendő (yeah, baby, a kendő az új haj. Ne is kérdezd:)) – tengerészkék, pettyes és kutyás (elég bizarrul hangzik, de tényleg nagyon csinos)
Nem: sikerült egy számmal nagyobb kardigánt vennem. Blokk a kukában.
Gyerek:
Igen: Barnus remekül van a nagyapjánál – él, mint hal a vízben, “mindentszabad, semmisesok, semmisedrága”
Nem: Gergő holnap oltást kap
Házimunka:
Igen: kamrapakolás. Szuper lett, átlátható, rendezett, csodás.
Nem: garázstakarítás. Mindmáig harcoló szovjet alakulatok is vannak abban a tetves garázsban. A helyzetet csak súlyosbítja, hogy Gubancka iszonyúan akar segíteni, úgyhogy minden tiszta kutyanyál.
Holnap:
Igen: az elintéznivalók között lófrálok egyet (és szejtános szendvics, gyöngyös bolt)
Nem: pont kettévágja a napomat, hogy du 1-re megyek orvoshoz. Ja, és így nem leszek Gergő mellett az oltás után (nem érnék haza meg vissza). A lelkiismeretemnek az sem egy vajas buci, hogy míg a gyermekem kétségbeesetten sír itthon az oltás után, és egy parfümériában töltöm majd el a köztes időt.
Táplálkozás:
Igen:egyre többet iszom, jórészt bio natúrleveket
Nem: nem megy ez a fogyókúra. Mondjuk annyi szteroidot kapok, hogy nem csodálkozik az orvos..Konkrétan felnyerített a nevetéstől, mikor mondtam, hogy megpróbálok a szteroid ellen menni…
Jövő hét:
Igen: szuperszép lesz az új kazánunk
Nem: jön az 5. kemó
Kérlek
Már csak pár nap van hátra ebből a hónapból – októberből – ami a mellrák elleni küzdelem hónapja.
Tudom, ez Téged nem érint.
Engem sem érintett. Végülis normális vagyok, senki nem volt rákos a családban, tök jó fej vagyok (muhhahha), jó szociális körülmények között élek és iszom a védőitalt, ha bulizni megyek (vodka).
Teljesen normális az életem.
Férjhez mentem, gyerekeim lettek, de megmaradt a körömlakkom. Nem fordultam ki magamból, továbbra is üvöltve hallgattam a zenét a kocsiban és arról ábrándoztam, hogy egyszer olyan derekam lesz, mint egy Dizni hercegnőnek.
Viszonylag egészséges kaját főztem, titkon csempésztem haza a méregdrága új csizmát és becsülettel eljártam a fogorvoshoz is – mondtam már, hogy tök normális, átlagos életet éltem?
Így nem érintett a rák.
Nyilván elmentem rákszűrésre, de pl. simán átlapoztam a kuponakciónál a “törődjön az egészségével: mammográfia x forintért” cuccokat és inkább megnyitottam a “Prada napszemüvegek hihetetlen áron” bejegyzést. Hisz végülis a szememet óvni kell az UV ellen, nem? De:))
Tudtam, hogy vannak olyanok, szegénykéim, a MÁSOK, akik mellrákosak lesznek, de ők a KIVÉTEL, én meg -ugye- átlagos vagyok, úgyhogy engem ez nem érint.
Mondom: NEM ÉRINT.
ŐK azok, akik mellrák ellen menetelnek rózsaszín pólóban, akiknek gyűjt az avon és akik… na mindegy, a lényeg, hogy ők nem én.
RÁBASZTAM.
Így, csupa nagybetűvel.
Pofára estem, rákapáltam, megszívtam… soroljam még? Érted már?
Bele se merek gondolni, mi lett volna, ha valaki nem ülteti el a fülemben a bogarat, hogy menjek el szűrésre. Egy-két hónap,és menthetetlen vagyok.
Nem, azt hiszem még mindig nem érted: fogd fel végre, hogy ugyanolyan vagyok, mint Te.
És megtörtént.
Igen, én sem hittem volna, hogy ez velem megeshet.
Igen, azt írtam, mázlim van: ha fél évvel később szánom el magam, már valszeg menthetetlen lennék.
Így is kemény, de bizakodó vagyok.
Nagyon.
Kérlek menj el szűrésre. Kérlek. Értsd meg, hogy fontos. Nem a másokkal történik ez a fos meg, hanem velünk, nőkkel.
És még egy dolog: kérlek, kérlek mutasd meg ezt a bejegyzést a kolléganőidnek. Legyen ez a havi jócselekedet: küldd el a linket. Őket is várják haza. Engem is. Mindannyiunkat.
Engem pl. ők…
… és igen, jól látod Barnus szemében. Érti, pontosan érti, hogy mi zajlik. Még akkor is, ha nem mondjuk.