Hónap: 2013. február

hova járatjuk majd úszni Barnabást!! Nem is tudom, mitől vagyok ilyen izgatott, elvire a gyerek csobban majd a habokba, nem én, de nagyon várom.

Elvileg március 25-én kezdjük az első turnust, hetente 2x megyünk. Ő úszik, én pedig addig olvasok, bevásárolok… 

Pénteken egy csomó dolgot el kell intéznem:  hajápoló olajat és balzsamot kell vennem (elfogyott), aztán együtt ebédelek a legjobb barátommal (thai. határozottan thai kaját kívánok). Majd egy fejlesztőközpont megnyitójára vagyok hivatalos, utána pedig beugrom a telenorba: lassan le kell cserélnem a telefonomat.

Ez is egyébként milyen dolog már? Még csak most másfél éves ez a telefon, de már elromlott a képernyője, lefagy, leáll, kikapcsol, félretárcsáz… és ha megkérdezem, hogy mit lehet vele tenni, megvonják a vállukat, mondván: ennyit bír.

eltűnnek a havas tájat ábrázoló képek, a tobozból készült koszorú, és végre rend lesz a polcokon: egy naaaagy ikeás szatyorba pakolok mindent, ami kellhet még Medvének, és leviszem a garázsba. Majd átnézi. Vagy nem.

Eltűnnek a kerti szerszámok és kiürül a mosókonyhába-soha-le-nem-kerülő szennyeskosár is.

Kell a hely a tavasznak:) 

Kezdem tervezgetni a  Húsvétot, eddig idáig jutottam:

eper, fehér csoki (narancssárga ételfesték)

fantasztikusan néz ki: belül csokikrém,kívül piskóta

falafel – még a böjti időszakra

Mostanában megint sokat sütök. Ma sajtos puffancsok voltak, reggelire pedig amerikai palacsinta. Ilyet azonban még sosem sütöttem:

Aztán néhány szín tavaszra (jaj, de várom már!)

Szívem vágyása egy ilyen nyaklánc. Hosszú, arany lánc, rajta icipici medálok a szerettem neveinek kezdőbetűivel: egy Á és egy B betű már biztos lenne rajta, a többi hely kiadó. Remélem még kettő lesz:)

Tervezem a szombati szülinap menüjét, egy bibi van csak, a múlt héten elég betegek voltak a fiúk. Már jobban vannak, szóval remélem semmi nem jön közbe:)