Itt is megtalálsz:
Monthly Archives

szeptember 2018

    mindennapok

    Böngésző 2.

    Még mindig ősz, még mindig az őszi böngésző (itt írtam már egy ilyet), második oldal. Meg az életem.

    Pont ilyen málhás szamarak leszünk a következő hetekben: megyünk az esküvőre, a Balcsira összepakolni, Medve megy elvonulásra, majd Párizsba… zajlik az élet.

    Mi is sütőtököt eszünk sütőtökkel: szeretjük édesen, de sósan még annál is jobban, szeretjük desszertnek, köretnek, ragunak, latténak… mindenhogy.

    Az utolsó nagy rendezkedés zajlik a házban:

    • az egyik nagy szekrény a hálószobába került, az nyeli majd el Kolos holmiját is
    • bekerül a régi hálónkba a futópad és a bicikli is
    • Barnushoz felkerülnek a képek

    Befűtöttünk. Megy a gáz (mindig csak akkor, ha 20,5 fok alá esne a hőmérséklet, nálunk ennél melegebb nem nagyon lehet Kolos asztmája miatt), úgyhogy már nálunk is füstöl a kémény.

    A szeptember a házé és az új élethelyzeté volt, az október a kerté lesz: mint a jobb alsó sarokban a nő, pont olyan lelkesedéssel nézem a hagymás virágokat (a csomagolásukat), és majd felhívom Adrit, aki türelmesen (miután kiröhögte magát) elmondja majd, hogy nagy valószínűséggel mi az, amivel még én is elboldogulok.

    Október a Nagy Iskolai Fellépésről szól, még nem tudom, pontosan mit csinál majd a gyerekem (vagy csinál-e valamit), tekintve, hogy ő később érkezett, de neki a nagy performansz úgyis az, hogy iskolanyakkendőt kap. Annyira cuki, nagyon izgul, sokat jelent számára, hogy az egész. iskola. előtt. ő. hivatalosan. stb.

    Úgyhogy összefoglalva: kert, utazás, fellépés. Az október még nem a bevackolódás időszaka lesz.

    Megosztás:
    mindennapok

    Gergő lebetegedett

    folyik az orra, köhög, most karanténban van, nem engedem Kolos közelébe.

    Tegnap Barnusnak is rosszalkodott a cukra, így itthon van mind a három, és amellett, hogy dolgozom, tanulunk, takarítunk és rendeződünk.

    Medve tegnap megnyírta a fűszerkertet, a sparhelt feletti növényszárító roskadásig telve zöld csokrokkal, olyan illata van, hogy az valami elmondhatatlan…

    Ami jót tesz a léleknek, különösen most, hogy Barnuska cukrai miatt 4. napja nem alszom. Állítottak a pumpán és jött egy front, a kettő együtt pedig egészen fura eredményeket hoz 🙁

    Nehezen viselem a változást, nehezen alkalmazkodom az apróságokban ahhoz, ha másképp kell, mint ahogy elterveztük, most pedig

    • újra kell tervezni a jövő hétvégét, a tesóm esküvőjére nem tudunk pénteken menni, mert Medvét nem engedik el, csak szombaton hajnalban tudunk menni
    • ma korábban van a becsekkolás, mint számítottunk rá, így a ráérős délutánból kapkodós lett
    • elrontottam a szállítási címet egy csomagnál, így dekkolhatok itthon hétfőn, mert akkor hozzák
    • megjöttek a Regatta gumicsizmáim, és vissza is kellett küldjem mindkettőt: az egyik minőségi hibás volt, a másik pedig szimplán csúnya
    • elromlott a kocsinkban a fék, és nagyon tudtam volna máshova tenni azt a 60.000 Forintot. Fél nélkül viszont nem lehet járni…

    Cserébe viszont minden nappal színesednek a levelek, ahogy hajtok Gödöllő felé. Cserébe már itthon mosolyognak a gesztenyék, már jó a meleg zabkása, az almás tea, a zokni. Cserébe egy újabb őszt tölthetek ezen a földön erőben és egészségben. Láthatom a fiúkat, borzolhatom a hajukat, asszisztálhatok a kocsiban a pohárba pisiléshez (tényleg. Gergő előszeretettel pisil menet közben, ahol nemhogy  vécé nincs, de még megállni sem lehet. )

    Cserébe már nem olvadok el a napon, hordhatom a kedvenc bokacsizmáimat, ehetem a sütőtököt és az édesburgonyát.

    Ma a torinói lepelről hallgatunk előadást, nagyon kíváncsi vagyok, sanszos, hogy megveszem a könyvet is, és az egész rendezvény nagyszabásúnak ígérkezik és színvonalas a rendezés is, Böjte Csabát pedig mindig élmény hallgatni, engem legalábbis feltölt és segít egy kicsit nagyobb keretben látni a kis tyúkszaros bajaimat.

    Addig azonban ágyneműhúzás, mosás, porszívózás, portörlés, nyári ruhák rendezése, téli ruhák előkotrása, vákumcsomagolás, cipők pucolása.

    Párhuzamosan nyomom az őszi nagytakarítást is, és most valamiért nem visel meg annyira, pedig immáron két szinten, le sem írom, hány négyzetméteren megy a buli.

    Csak a szokásos.

     

     

     

    Megosztás:
    mindennapok

    Egy kicsit már vártam

    az őszt. Szedegetem elő az őszi ruhákat, teszem el a nyáriakat, ez nálam mindig valami olyan rituálé, amivel helyet adok az újnak és lezárom, ami eddig volt.

    Tegnap egyébként olyat csináltam, amit eddig nem, de nem is valószínű, hogy fogok: túráztunk. Nem emlékszem, hogy 11 vagy 12 km-t mentünk, de az biztos, hogy hegymenetben és az is biztos, hogy életem legkeservesebb 4,5 órája volt, mindenem görcsbe ugrik, ha csak rágondolok. Egy kín. Egy pusztító pusztulat. Egy végletekig megalázó, csatakosra izzadó, erdőt telefingó, rogyadozó lábú hegymenetes istencsapása. Barnabás osztálya, tanárai viszont csodásak. Nagyon jó helyen van a kisfiam <3

    Ma azért volt némi sikerélmény is: a HgbA1c jobb, mint volt, mindent lepapíroztunk, adminisztráltunk, amit kellett, ez a hét pedig sokkal lazább lesz, mint az előzőek, és meg kell mondjam, nem is bánom…

    Kedden még egy óvodai konzultáció Gergő gyógytornájáról, aztán már csak egy pénteki előadás, egy szombati lánybúcsú van ezen a héten.

    Kolosnak megint fáj a füle, Gergő is köhincsél, Medve ma már be akar fűteni és igaza van: nem várjuk meg, hogy kihűljön a ház, a cserépkályha jó kis meleget ad már ma este is. Pont ez kell most, pont erre van szükség…

    • Orhan Pamuk
    • egy karamellás caffe crema (új a Tchibonál és valami mennyei!)
    • egy meleg zokni
    • vegán kaviáros tortilla
    • néhány nyugodt perc és jó szó
    • és egy kis izomlazító krém azután a tetves menetelés után

    A hiba egyébként bennem van. Kövér vagyok, puhány és rinyagép.

    De azért nem adtam fel. De nem megyek többet.

    De nem adtam fel.

    De azért menjen a radai rosseb legközelebb.

    De.

     

     

    Megosztás:
    mindennapok

    Save my sanity, azaz mik azok, amik mindenképp kellenek, hogy ne bolonduljak meg.

    1., A rossz hírek után nekem muszáj manikűröztetni. Valahogy attól mindig jobb, attól mindig könnyebb, attólmég a nap is kisüt, ez a hét pedig olyan volt ezzel a bőrgyógyászos-körmöcskés hírrel, hogy manipedi kellett. És bordó körmök.

    2., Ez a kis tégely 7 óra könnyű, nem forgolódós, nem hajnalban nem alvós pihenést rejt, de nem üt ki, szóval simán felébredek, ha szól Barnus pumpája, és utána egy pillanat alatt vissza is alszom.

    3., A fonott kosár az anyósülés elé a padlóra nálam még mindig a csúcsok csúcsa, ha a kocsiban rendet kell tartani. Semmi de semmi nem jó helyette: a táska nem merev falú, a műanyag kosárnak két füle van és két kéz kell megemelni, ezt pedig simán a karomra fűzöm. Benne van Kolos kókusztejpora, egy tiszta cumisüveg, egy liter babavíz, némi extrudált kukorica. Benne van Barnus és Gergő ételhordója, uzsis dobozok, kulacsok. Egy külön kis szütyő, amiben pelenka, popsikrém, törlőkendő van, plusz néhány kétdecis narancslé és ennek a tetejére hajítom a kardigánt, a napsapkát, PikPiket, a pingvint (Kolos nagy kedvence). Mikor összegyűlt a lom, és be kell vinni a házba, egy mozdulat és mindent viszek. Mint a piros hetes.

    4., Espadrilles. Minden színben van: van napsárga, homok, mentazöld, eper és fekete-fehér is, az auchanban vettem 1190Ft-ért és teljesen rugalmas gumi a talpa, belül pedig háncs. Le nem jöttek a lábamról egész nyáron… annyira kényelmes, szuperül öltöztet és ennyi pénzért pedig…

    5., Ikea vegán golyók: azokra a napokra, amikor jártányi erőm sincs, nem még főzőcskézni…




    Nem tudom elmondani, mennyire várom a hétvégét…

    Megosztás:
    mindennapok

    Nem örülünk

    Jobban örültünk volna, ha felvonja a szemöldökét a docens asszony, és azt mondja, hogy semmise.

    Nem mondta.

    Nem egy, hanem kettő festékes anyajegy van a gyerek körme alatt. Kérdéses, hogy kettő külön van-e (ami önmagában már nagyon szokatlan és furcsa lenne) vagy ami még rosszabb: a másik már az előző miatt van.

    Komplikálja a helyzetet, hogy az egyikben van egy fekete, szemmel nem látható folt, aminek a következő, három hónap (hahahahahahahahahahaha) múlva esedékes kontrollig el kell tűnnie, vagy ugrik a gyerek ujjperce. A csíkok nem nőhetnek, szélesedhetnek, változhatnak, mert akkor is ugrik a gyerek ujjperce. A jobb kezén. A hüvelykujján.



    Hazafelé bementünk a Culinarisba, ahol megkérdeztem a teák előtt a gyerekemet, hogy érti-e ami történik, és elsírta magát, hogy nem, és fél, hogy meg fog halni (cukorbetegéknél ez nem számít extrém kijelentésnek).

    Mondtam, hogy azt semmiképp, de a körmöcskéje alatt van két anyajegy, amire nagyon kell vigyázni, nem szabad bántani, piszkálni és nem rághatja a körmét. Elmondtam (azt már a hikorifa füstnél), hogy nagyon szeretem és hogy minden rendben van: apának is és anyának is meg kell mutatni mindig az anyajegyeiket és hogy ez is teljesen megszokott dolog. Ha bármi lesz, akkor semmi baj, mert leszedik a körmöcskét (mondjuk az ujjpercet nem említettem, de ez részletkérdés, és mivel Gergő kisujján az utolsó ujjperc úgy van visszakapcsolva, miután szétzúzta tavaly egy sziklával, számára ez nem feltétlen ijesztő és ismeretlen dolog.) Igen, kurva rossz a gyerekem.

    A bio kukoricalisztes tortilla lapoknál már nem sírt, hanem elismételte a saját szavaival, amit elmeséltem neki, aztán összepacsiztunk és választottunk egy-egy pekándiós gm müzlit.

    Megtettem, ami rajtam állt: elvittem orvoshoz. Most jöhet az ima.



    Ugyanitt: szarakodik a kocsink. Csak a mai meg a holnapi napot bírja ki, aztán csütörtök reggel megy a szerelőhöz <3

    Megosztás:
    mindennapok

    Sűrű hét jön

    Gergőkét holnap bőrgyógyászhoz viszem: van egy el nem múló, hosszanti barna csík az egyik körmén. A google csak és kizárólag melanomát említ, úgyhogy nem vagyok teljesen nyugodt szétüt az ideg, de holnap a docens asszony majd megmondja, mi a helyzet.

    Minden más tennivaló nyilván ennek függvénye, de ha semmi komoly, akkor

    • ezen a héten megy Barnus először úszni a sulival és ott kell lennem
    • manikűr és pedikűr vár rám (alig várom, főleg a pedikűrt, mert megviselte a lábam ez a nyár nagyon)
    • Barnabásnak néptánc fellépése lesz
    • vasárnap családi kirándulás az osztállyal a Pilisben
    • Barnust vinni kell ortopédiára (befele fordul a bokája, rá kell nézni, hátha valami gyógytorna vagy cipő segíthet)
    • Kolos pedig újabb tüdőerősítő, megelőző kúrát kezd, hogy bírja-állja a sarat az ősz taknyos iőszakban
    • elkezdem szervezni Kolos keresztelőjét is, ősszel vagy télen szeretnénk megejteni

    A jövő hét sem lesz nyugisabb, ott Barnus negyedéves vizsgálata (pajzsmirigy vizsgálattal, lymphangioma ellenőrzéssel), pénteken egy nagyszerűnek ígérkező előadással (végre valami jó hír) és a tesóm lánybúcsújával.

    Addig pedig izgulás és pakolás: tegnap 15 kicsi üveg fűszeres céklakrém készült, ma almatölteléket teszek el és egy kis párolt káposztát készítek és igyekszem nem megbolondulni.

    Egyébként a most vasárnapi prédikációból a legintenzívebben a saját keresztünk viselése maradt meg:hogy mennyire erősek leszünk azáltal, hogy elfogadjuk a nehézségeinket és nem pedig homokba dugjuk a fejünket. Megteszünk mindent, de mindent ami rajtunk áll és tulajdonképpen ez már elég a békéhez, mert elmondhatjuk, hogy nem tétlenül és magunkat megadva éltük az életünket, hanem alakítottuk a sorsunkat.

    Ehhez tökéletesen illett az esti filmem, a Wild, amiben a csodás Reese Witherspoon ugyanúgy lenyűgözött, mint a táj, és egyre csak ez a mondat jött vissza, amit Marie Curie kapcsán olvas fel többször a hősnő:

     

    Her wounds came from the same source as her power.

    A sebei ugyanonnan származnak, ahonnan a hatalma.

     

    Megosztás:
    mindennapok

    Bakancslista az őszre

    1., Bozótmíves Tanösvény

    2., elpakolni a nyári ruhákat

    3., Szent Mihály napi búcsú

    4., almás pitét sütni

    5., ültetni a kertbe tavasszal kibúvó hagymás virágokat

    6., következő kinez. szint

    7., egy új tetoválás

    8., szerda reggeli elcsendesedésen részt venni

    9., bejárati ajtóra kopogtató

    10., felfedezni az új játszóparkot

    11., gyertyaöntés (van is hozzá rossz lábosom)

    12., a tökéletes pumpkin spice latte itthoni változatának megalkotása

    13., tökfaragás

    14., előkotorni a kézimunka kosaram és befejezni a hímzéseket

    15., folytatni a kocogást

    16., házi pattogatott kukorica + filmek a csípős estékre

    17., részt venni a világ legszebb őszi esküvőjén

    18., ne röhögj: kicsinosítani az autót. A féléletemet benne töltöm és olyan személytelen.

    19., sokat fermentálni, sok fermentált zöldséget enni

    20., mindenféle klassz sapkát beszerezni. Alig hordok sapkát és fázik a fejem folyton.

    21., Hollókő

    Megosztás: