Itt is megtalálsz:
Monthly Archives

June 2018

    mindennapok

    Jobb helyeken megoldják

    -rossz helyekre meg nem megyünk.

    És tényleg. Ha bárhova bemegyünk, hogy gluténmentes, tejmentes, tojásmentes ebédet szeretnénk adalékanyag mentesen vegán opcióval, inzulinos gyerekkel, akkor két lehetőség van: vagy megrántják a vállukat és a legnagyobb természetességgel közlik, hogy megoldják, vagy úgy néznek ránk, mintha ufók lennénk és majdhogynem kiröhögnek.

    Csak itt, a Balatonnál a helyek, akik szemrebbenés nélkül megoldották eddig: Borcsa, Zománc Bisztrócska, Csopaki Grillkert, de a Fügekert, a Neked Főztem, a Sparhelt is simán meg tudná ugrani, őket még nem próbáltuk, de fogjuk.


    A víz 20 fokos, ráadásul gyakran esik az eső, de ez nem akadályoz meg bennünket abban, hogy jó kis nyaralásunk legyen: Tihany, Folly Arborétum, Villa Romana Baláca, Köveskál, Kékkút, Hegyestű megvoltak, de ami ennél is fontosabb, az a sok alvás, sok együttlét, és a nagy kilélegzés. Hatalmasat sétáltunk Füreden, a fiúk rollereztek, mi pedig beszélgettünk, és néha csak nézem Medvét és azon gondolkodom, mennyire rossz, hogy bedarálnak minket a hétköznapok, és a rendeltél-e kenyérlisztet és a kiváltottad-e az inzulint közben elmaradnak a nagy beszélgetések és a csendes ölelkezések, pedig a világ legklasszabb pasijával élek együtt. Tegnap pont ezért kért, hogy mondjak 10 olyan dolgot, ami tök egyértelműen én vagyok, de talán neki eszébe sem jut, és 10-ből 8-ra azt mondta, hogy álmában nem gondolta volna.

    Szóval randizunk.

    Felfedezzük és újra felfedezzük egymást, és… ahogy nézem, időközben a felhők is oszlanak és derül az égbolt.

    Megosztás:
    mindennapok

    Időközben 37 éves lettem

    Egy napot csúszott a kádban elgondolkodós évösszegzés, de égül egy avokádós kneipp fürdősóval alámerültem itt Füreden és végiggondoltam az elmúlt 1 és az elmúlt 37 évet

    1. tavaly óta begyógyultak a Nagyi által okozott sebek. Elmúlt, elköltözött, éli világát és mi is
    2. befejeződött egy nagyon bensőséges időszak: a fiúk iskolába és óvodába készülnek…
    3. … bár nem tudom, hogyan bírják majd a téli időszakot. Kiderül.
    4. új szerelem a kineziológia
    5. kialakult a balatoni házban az alsó szint, gyönyörű fürdőszobát kaptunk és most már “csak” alakítgatni, csinosítani, rendezgetni kell
    6. növesztem a hajam. A kemó óta nem volt ilyenre példa: nagyon-nagyon rövid hajat viseltem éveken át.
    7. szinte elrepült ez az év – babáztam, babáztam és babáztam, néztem, ahogy nő a körme, a haja, szagolgattam a buksiját, számolgattam a szempilláit
    8. elvesztettem egy jóbarátot, egy harcostársat, egy csillagot. Mellrákban.
    9. újra kacérkodom a vegánsággal – nem megtérés ez, hanem visszatérés, sajnos nem bírom a húst 🙁
    10. nem ez volt életem legkiegyensúlyozottabb éve
    11. rengeteg volt benne a nehézség: gyerekekkel kórház, vizsgálatok, félelem
    12. életemben először ebben az évben ettem jackfruitot
    13. új, kényelmes, hatalmas autónk lett és ez nagyon megkönnyíti a mindennapjaimat
    14. a tesómnak esküvője lesz
    15. sokkal több zenét hallgatok, mint tavaly
    16. …és lényegesen többet jártunk étterembe
    17. viszont sokat veszekedtünk, erősen kerestük az utunkat
    18. tele vagyok vitaminnal, a bőröm feszes és erős vagyok, éber, nagy teherbírású
    19. viszont nem sikerült egy dekát sem fogynom
    20. lebeszéltem a tetoválásomat a szalonnal
    21. 37 éves koromra megtanultam magabiztosan és gyorsan dönteni, mérlegelni
    22. … és azt, hogy a gyöngyházfényű körömlakkoknak esélyt sem adok
    23. … ahogy a magassarkú sem az én világom, inkább az éktalpú – telitalpú vonal az enyém, ha nem a lapos
    24. azt hiszem, elengedtem a 4. gyerek kérdést
    25. spirituális téren mérföldeket léptem előre: sokat olvastam, sokat fejlődtem, rendezem a világom
    26. ami a 35-36. évemben a gyapjú és a nemezelés volt, a 36-37. évemben az akvarell. Nem tudtam betelni vele.
    27. rászoktam a hidroabráziós pedikűrre
    28. rajongtam a sárga minden árnyalatáért
    29. sokat fagyoskodtam télen a kocsiban néptánc-, furulya-, szolfézs- és még ezerféle különóra végét várva.
    30. megcsináltam két májméregtelenítő kúrát
    31. nagyon figyeltem a testtartásomra így a púpom jelentősen javult
    32. megszerettem a karakteresebb kávét
    33. sokat aggódtam, nem volt épp a legfesztelenebb 365 nap
    34. gyakorlatilag csak Zenda ruhákban léteztem
    35. lett egy törpenyuszink
    36. volt egy-két rosszul sikerült hajvágásom
    37. elmúlt, eltelt, nem volt rossz. Nem volt kiemelkedő sem. Ez viszont csak azt jelentheti, hogy a nagy meglepetések, nagy ajándékok most jönnek 🙂
    Megosztás:
    mindennapok

    Listák

    • babzsákfotel
    • pumpaszerelék
    • kosár
    • pad a fürdőszobába
    • Kolos párnája
    • ünneplős ruha az évzáróra (len ing, könnyű nadrág, bőrcipő)
    • az Uriage spray
    • elektromos fogkefe

    pipa, pipa, pipa. Átalakítottuk a programot, mert a barátaink jóval később csatlakoznak, úgyhogy átmegyünk Almádiba, Tapolcára és felnézünk a Koloskába is.

    • kullancsirtó
    • fenistil csepp
    • napkalapok

    Jön a

    • napernyő holnap,
    • rendelek kókuszos kávékapszulát is a jövő héten,
    • a ruhákat nagyjából összepakoltam,
    • a fényképezőt és a laptopot kell betenni holnap.
    • meg az inzulint

    A múlt heti

    • negatív tüdőröntgen és remek légzésfunkció után
    • ezen a héten folytatom a sort: mell, nyak, hónalj, has, kismedence ultrahang negatív.
    • Idén volt méhnyak szűrésem és CT-m is, azok is rendben.

    Július 16-án leszek 5 éves. Gyógyult.

    Megosztás:
    mindennapok

    Újratervezés

    Ma ultrahang (csak nem csillapodik az az epefájdalom), holnap pakolás, csütörtökön indulás – pont a hidegfront előestéjén. Brutális időt mondanak, lesz orkánerejű szél, vihar, még jégeső is, de mégis nekivágunk, mert csütörtökön szállítják ki a napernyőnket és egyéb más elintézendők is várnak ránk a Balcsin. Ott alszunk kettőt majd jövünk haza, Barnus meghívást kapott a tűzugrásra és az évzáróra a leendő iskolájától és azon egyszerűen ott kell lenni, ezért szombat este elindulunk és csak vasárnap este megyünk vissza a Balatonra – ez egyben azt is jelenti, hogy itthon is hagyhatom a befőzőmet, mert Káptalantótiba nem jutunk el, csak a rákövetkező vasárnap. No, majd meglátjuk.

    Bújom a nem strandolós programokat, de nem igazán találok semmit: ez a viharos idő annyira kilátástalanná teszi a dolgot, viharban ugyanis sem kirándulni, sem bobozni, sem hajókázni, sem kilátóba menni nem nagy élvezet.


    Elindítottuk Gergő felvételi kérelmét is, és igazából csak a másik helyre befizetett székfoglalót sajnálom, de mintha a fogamat húznák, mert az bizony elvész, ha felveszik ide, viszont napi szinten annyival könnyebb (és olcsóbb!) lenne egy helyre hordani a két gyereket, hogy az csak csuda.


    Ismét teljesen növényi étrenden vagyok egy ideje, és sajnos azt kell mondjam, hogy az én szervezetemnek messze magasan ez a legjobb. Érezhetően méregtelenítek, megy le rólam a víz és lassan a súly is, úgyhogy a gluténmentes HCLF vegán életmód az, ami számomra a legjobb eredményeket hozza. Érdekes, hogy most egyáltalán nem is kívánom a húst, és nagyon élvezem az ízeket. Most ez van, ha a másképp lesz, úgy is jó lesz.


    Medve nagynénjéről a legnagyobb rosszindulattal sem tudok most egy pisszenést sem szólni, tegnap is olyan klasszul beleállt a 3 gyerek felügyeletébe, hogy csuda és nagyon ügyes volt. Sokat segít: úgy jó fél éve átkattant benne valami talán és tényleg ítélkezés, bíráskodás és megjegyzések nélkül beleáll a mindennapjainkba. Képben van, keményen megfogja a munkát és nagyon sokat nevet. Már-már jó vele. Kérem az ufókat, hogy ezt a kedves változatot hagyják itt, ha az eredetit elvitték. Köszönöm.


    Jó pár dolgot kell még a Balcsira vinni: nincs kádkilépő és minden fürdés után úszik a fürdőszoba, nagy kávésbögre sincs és pedig mindig hosszú kávét iszom, és vázát, ékszartartó üvegtálat meg ilyen apróbb holmit szeretnék még elpakolni – itthon felesleges, ott meg szép és legalább nem egy fülpiszkálós papírdobozban tartom majd a kedvenc ékszereimet. Itthonra felesleges fiókrendező, a falra egyszerűen sehova nem illó, helyét meg nem találó képek mind-mind új lehetőséget kapnak. Káosz van, nem is kérdés, de szépen rendeződik majd minden és… talán majd júliusban még strandolni is tudunk majd, mert jelenleg azon gondolkodom, hogy vastag téli takarót is teszek be, mert az az egész házban nincs és éjjelre 13 fokot ír mindhárom előrejelzés… 😀

    Megosztás:
    mindennapok

    Mindig van min izgulni

    Kedden mell- és hasi ultrahang, nagyon be vagyok fosva mert erősen érzem az epémet pár napja… csak nincs baj. Medve megy a Balatonra: ágyat kell összeszerelni, matracot kell levinni, hűtőt beüzemelni, és mivel múltkor Barnabás ment vele, most Gergőt viszi majd, én meg itthon maradok Barnussal és Kolossal.

    Az esőben.

    A hidegben.

    Ehh.

    Összeírtam, hogy miket küldenék még le: a nyári olvasmányaimat, az új ágyneműt a fiúk leendő szobájába, a szennyes tartót, amit a múlt héten vettünk a Pepcoban, van egy csuda helyes vitrázs függöny is. Gondolkodom, hogy itthonra kellene egy vasalóállvány, ezt ami most van meg megörökölné a balatoni főhadiszállás, és igen, az egyik vasaló is kell oda. Van egy keményfa kisasztal (ülőke?), amit itthon szintén nem használunk ki, de abba a fürdőbe pont jó lenne a gyerekeknek leülni vetkőzéshez, öltözéshez.

    Tisztán látszik és előre megjósolható, hogy a férjem nagyon fog szeretni, ha ezt elővezetem neki, pláne a múltkori nagy pakolás után…

    Nem baj: én egy hétfői megbeszélésre készülök nagyon, Barnus pedig ontja magából az iskolai élményeket bármerre is járunk, márpedig könyvtárba kell mennünk és piacra is szeretnék, mert végre elővettem a befőzőedényemet és mai pár üveg próba uborka után alaposabb igénybevételt szánok neki egész nyáron, még Füredre is viszem, pedig nem kicsi!


    Itthon is nagy dologba vágjuk a fejszénket: még a nyáron szeretnénk egy “másik előszobát” csinálni. Az amerikai otthonokban ez teljesen megszokott: van egy bejárat, ahol bejönnek a vendégek és van egy mudroom, ahol

    • bejönnek az ember kölykei sárruhában
    • ahova nyolcezer szatyorral a karodon belépsz és csak lehányod, cserébe nem bukik fel senki, aki normálisan meg akar érkezni
    • ahova betrappol a csürhe a gumicsizmával, a hótaposóval, az overállban
    • ahol nem kapsz agyvérzést a néptáncos cipő, furulyacucc, táska, szatyor, stb. halmoktól.

    Ráadásul közvetlen ajtó nyílik belőle

    • a garázsba (rollerek, bazmeg, rollerek!)
    • a mosókonyhába (ahol van csap, vécé, zuhanyzó)
    • a lenti spájz mellett van (egyből be lehet pakolni)
    • és a lépcső mellett és alatt van a két óriási fagyasztó, az sem egy hátrány, hogy csak bedobjuk a fagyasztott holmit és nem a fenti előszobából kell elpakolni.

    Hát, ez a terv. Ehhez ki kell teljesen pakolni azt a szobát (ez egy régi dolgozószoba, ami még az átalakításnál bejárati ajtót kapott) és utána jöhet az extra vízzáró réteg, a kövezés, a festés. 16m2 azt hiszem. Igazi luxus megváltás lesz MINDEN elindulásnál és megérkezésnél. Színes, vidám cementlapot gondolt oda Medve, egy nagy, karos lócát, rengeteg tárolót, akasztót, fakkos szekrényt. Annyira jó lenne, hogy arra szavak nincsenek, mert egy kín volt ez a tél minden indulásnál, márpedig a néptánc, furulya, szolfézs, mittudoménmi mellett még bejön az óvoda, iskola, napi tsmt is. A fiúk egyből azt mondták, hogy Gabi papának is kell külön szekrény, szóval így kell majd kalkulálni helykiosztásnál.

    Ha meglesz mindenhol a padlóburkolat, akkor már csak arról kell meggyőznöm a férjemet, hogy a lépcső fekete korlátját fessük át fehérre, de azt hiszem, erre már csak a második nászút után lesz lehetőségem anélkül, hogy a büdös francba ne küldjön el. 😀

     

    Megosztás:
    mindennapok

    Június közepén

    Barnus iskolás lesz. Ma van a próbahét utolsó napja, és kacsintva megsúgták, hogy lesz hely, elmegy egy család és nyílik egy lehetőség: ők költöznek, mi pedig mennénk. Igazam lett, hogy kivártam. A tanító csodálatos, melegszívű, intelligens és kedves, akivel eddig még találkoztam (napközis, angolos, másik osztálytanító) kedves volt és segítőkész, Barnus pedig ügyes és érett, felelősségteljes, szóval álom. Sokkal szocializáltabb és könnyebben illeszkedik-alkalmazkodik-barátkozik, mint az eddig is iskolába járó gyerekek zöme – ezt a tanító mondta egyébként… Látszik, hogy többféle közösségben is otthon van.

    A vizsgái szuperül sikerültek, úgyhogy most teljes egészében erre a próbahétre tud koncentrálni.

    Az otthonoktatás még marad mellette, mert egy teljes év és 4 ciklusnyi vérvétel kell ahhoz, hogy biztonsággal kijelenthessük, hogy igen, tud járni, bírja (elsősorban az ökölnyi limfangióma miatt, a cukra miatt tudna).

    Ha sikerül, megpróbáljuk Gergőt is oda óvodába, ő szeptembertől így is-úgy is kezdett volna és tulajdonképp mindegy neki, hogy hol, nekünk meg nagyon nem mindegy, hogy egy helyre hordjuk a két gyereket vagy kétfelé, két városba, szóval intézkedünk, zsizsegünk ezerrel.

    Megvannak a június első felének kedvencei is, mutatom.

     

    1., Hauschka érzékeny bőrre való tonik. Imádom az illatát, és kivételesen egyáltalán nem zavaró benne az alkohol (kifejezetten kevés van benne, de van!), mert remekül szárít akkor, amikor patakokban ömlik az olaj a fejemből és kb 45 fok van.

    2., Liliputi hordozó. Rengeteget próbáltam, mert Kolos kinőtte az előzőt. Próbáltam drágábbat, még drágábbat és méregdrágát is, de ez volt mindkettőnknek a legkényelmesebb. Sima szürkét választottam, mert önmagában hiába gyönyörű a mintás, valahogy biztonságosabbnak és semlegesebbnek éreztem ezt a szürkét: tényleg mindenhez passzol és olyan színesen-mintásan öltözhetek hozzá, ahogy csak akarok.

    3., Phönix Aurum cseppek. Ezt Barnusnak ajánlotta a homeopátiás doktornő, aki kedvességével és tájékozottságával pillanatok alatt belopta magát a szívembe. Rendes konzultáción voltunk nála, három hónap (hahaha) múlva megyünk kontrollra.

    4., Újabb fújós: Uriage termálvíz spray. Sokkal kevesebb arckrém kell, sokkal kevesebb testápoló kell, csökkenti a viszketést, a bőrpírt, hidratál, frissít, egyszerűen isteni. Barnus arcára vettem először, mert neki nagyon tönkreteszi a kis pofiját az inzulin, de aztán próbáltam Kolos fenekére, a nyakát áttörölgetni, tarkójára fújni a hőségben…

    5., DM, gyorskaja, mindenmentes, 700Ft. Nem egy kulináris élmény, de most, hogy Barnabás suliban van, egy ilyet betettem a benti dobozába a biztonság kedvéért. A dobozban egyébként egy pót szenzor, belövő, szerelék, inzulin, tesztcsík, narancslé, gyümölcspüré, elem, fertőtlenítő van, ezeket beszéltük meg a tanítóval jobb félni, mint megijedni alapon, és basszus volt bőven, hogy elő kellett venni a varázsdobozt. Ezen kívül van a táskájában tízórai és a pöccre kiszámolt ebéd, két narancslé, 4 gyümipüré, pár keksz és egy fél liter víz, benne az aurum cseppekkel. Naponta 2x, inzulinbólus előtt telefonál (10-kor és délben) és olyannyira megtanultuk egymást, hogy kb. 9-20mp alatt meg is beszélünk mindent és rohan tovább. Nagyon büszke vagyok rá, most az óriási front miatt borzalmas volt a cukra, de simán levezényelt egyedül egy 6,2-ről 17-re és onnan 3,2-re visszazuhanó hullámot. Ja, ez 50 perc alatt zajlott le, csak utólag értesültem róla és tökéletesen megoldotta. Kicsit gyenge volt utána, úgyhogy fára már nem mászott, inkább bogárszállót építettek meg rajzoltak. Az osztálytársak nagyon normális, kedves gyerekek, segítik és fél szemmel figyelik Barnust, de egyébként is jellemző az osztályra ez a fél szemmel figyeljük egymást és összetartunk hozzáállás.

    6., A méregdrága kajahordó.Télen az étel 6 óra elteltével is forró marad, most nyáron meg hideg marad a tésztasaláta és a nagy adag cukkinisaláta. Decathlonban vettük, és lehet hozzá pót vagy váltó ételhordó dobozokat is venni.

    7., Ezzel a szépséges Fábián Janka kötettel pedig az én drága Kriszta barátnőm lepett meg. Elmentem, kinyafogtam magam, megölelgetett és jobb lett a világ. Az ő nyugalma és derűje, hihetetlen optimizmusa és ereje vastagon benne van abban, hogy bírom a hétköznapokat. Anyaként ő a minta számomra, mindig az volt és mindig az lesz, és tegnap egy kicsit engem is örökbe fogadott ahogy ott panaszkodtam. Jó nekem, mi? 😀

     

    Megosztás:
    mindennapok

    Hihetetlen, hogy mennyire elsodort bennünket a nyár

    Csak kapkodom a fejem: megvan az év végi vizsga, Barnus iskolai próbahétre megy hétfőtől, az egész júniusunk betáblázva és az augusztus is necces…

    Na kezdjük ott, hogy Barnabás levizsgázott. A vizsga jól ment, a gyerek remekül szerepelt és mindent kihozott magából, nagyon büszke vagyok rá.

    Szeptembertől -reményeim szerint – legalább félállású iskolás lesz, kell nekem az idő a tanulásra, illetve Gergőre most nagy figyelmet kell fordítani TSMT téren. Hétfőtől próbahétre megy. A tanító álom, a gyerekek kedvesek, az iskola szuper és nagyon elfogadó, szóval minden, amit reméltem és vártam az egyben van, remélem a csillagok is összeállnak, mert jelenleg nincs szabad hely, kvóta szerint megvannak, de többen is jelezték, hogy év végén váltanának. Egy hely kellene nekünk. Egyetlen pici helyecske.

    Tegnap a Könyvhéten jártunk, én skandináv krimiket, Barnus kalandregényt választott magának és óriási szerencsénk volt, mert az idő friss volt, a választék bőséges, találkoztam mindenkivel, akivel szerettem volna és senkivel, akivel nem 😀

    Ez a tanév befejeződött: jövőre két művészeti iskolában is érdekelt lesz Barnabás. Folytatja a zenét és komolyabb szinten űzi majd a néptáncot is, nyáron táborba is megy.

    Apropó táborok. Bátor tábor, néptáncos tábor mindenképp lesznek nyáron, zenetábor csak azért nem, mert akkor biztosan a Balatonon vagyunk.

    A Balaton még káosz. Legalább egy jó hetes munka, mire összeáll ott minden, de nem bánom, időnk mint a tenger és még a szeptemberi hétvégéket is ott töltjük majd 🙂 . Sakkozok a napokkal, nekem 5 éves (!!!) kontrollok következnek, jön a 10 éves házassági évfordulónk is (Medve Ceski Krumlovba visz :O ), megyünk Evernessre és Kapolcsra is egy-egy napra, nekem kinez továbbképzésem lesz, ezek közé meg mindenhova beficcentjük Balatonfüredet, és az ottani programokat még nem is néztem. Idén szeretném, ha nem maradna ki Tapolca és a barlang, de a Zománc bisztrócska és a Sparhelt  is bakancslistás idén. Lesz pár kör, ami kimarad ezen a nyáron, például Salföldre és a Bodorkába nem vágyom egyáltalán, nem megyünk a veszprémi állatkertbe sem, és a kalandparkokat is kiismerték már a fiúk, nagy katarzist nem okoz (viszont az alkalmanként 10.000Ft-ot meg prímán át tudom csoportosítani máshova. Khömm.)

    Most, hogy a fél házat áttranszportáltuk a Balcsira, itthon felszabadult annyi hely, hogy a terasz alatti területet ki lehet pakolni. Betonozni szeretnék és évek óta gondolkodom egy kinti konyhán, hát, meglátjuk.

    Tihanyi piacozások, káptalantóti Liliomkert, sok befőzés (kaptam automatát!), kertben molyolás és persze strand, kertmozi, sok zöldfűszer, kevés variálás, naptej és fröccs.

    Hát, így tervezzük.

     

     

    Megosztás: