Itt is megtalálsz:
Monthly Archives

március 2014

    Egyéb

    Megírtam és király érzés volt,

    2014-03-19
    by
    /
    No Comments

    és Aranyanyu vagyok, meg zen-csoda, meg békesség és megértés.

    ———-

    Csak ráerőszakoltunk a gyerekre egy másik szemüveget:(

    Értem én, hogy neki AZ tetszett, de

    • nagy volt rá
    • nagyon nagy volt maga a keret
    • úgy nézett ki benne, mint egy légy
    • a 65+ optikusnő “bájos kisfiús import olasz keret”-ként definiálta (ez talán segítség elképzelni a keretet)
    Úgyhogy Ádám ragaszkodott hozzá (látod, még ez is milyen már? az egészet úgy állítom be, mintha CSAK ő utálta volna azt a keretet, és nem úgy nézett volna ki benne SZERINTEM a gyerekem, mint egy mini Kudlik Júlia. Fiúban. A ’80-as években.)
    Úgyhogy ma visszamentek.
    Választottak másikat.
    • vagányat, kéket, klasszat
    • ami nem tetszett a gyereknek
    • aztán de
    • aztán nem akarta levenni
    • aztán még egy focis nyakbaakasztót is vettek rá
    • itt kisült az agya a gyönyörtől
    Ezzel együtt erre a húzásunkra nagyon nem vagyok büszke.
    ——————————————————————————————-
    Az új projekt szépen halad, most még a tervezés fázisában vagyunk, és olyannyira belejöttem, hogy nagyon valószínű, hogy ez a blog is új köntöst kap.
    Egyébként tényleg akartok Facebook oldalt? Mostanában annyira sokan írták, de nem tudom, valahogy nem …
    Új színeket, formákat, dizájnt kap a Három Hónap blog. Jól esik nézni az új színeket. Nagyon. 
    ——————————————————————————————
    Megosztás:
    Egyéb

    Nagyon figyelek.

    2014-03-17
    by
    /
    5 hozzászólás

    Nem jó, nem jó, nem lesz ez így jó.

    Még mindig hajlamos vagyok sokkal nagyobb ügyként kezelni olyan dolgokat, amiket nem kellene.

    Visszadobnak egy terméket. Nem azt a szemüvegkeretet választják a gyereknek, amit én választottam volna. Nincs akkora időpont a bárakárhova, amikorra én kitaláltam.

    Feltűnik a minta, ugye?

    ha nem, akkor kiemelem:

    ÉN….. ÚGY/AKKOR/OLYAT/VELE/AZT….. AKARTAM.

    Nem azért, mert az volt a lehetséges, az egyetlen, az üdvözítő, hanem azért, mert

    – én akartam
    – mert csak
    – mert úgy a legjobb
    – mert akkor tökéletes
    – mert ÚGY KELL LENNIE.

    Hát idefigyelj! Jöjjön egy elejtett félmondat valakitől, akinek (többek között) emiatt az elmúlt fél évben nem volt haja, és minden este úgy feküdt le, hogy jaj-jaj,csak felnevelhesse a gyerekeit.

    LÓFASZT kell úgy lennie.

    Valakinek az élete múlik rajta? Nem? Akkor nem kell úgy lennie.

    Amikor elönti a düh az agyad és tehetetlenségedben toporzékolnál, kérdezd meg magadtól, hogy megér-e ez egy betegséget.

    Ne légy hülye.

    Tanulj az én szar példámból.

    Vagy ne.

    Azt is lehet.

    Megosztás:
    Egyéb

    Valami elindult és valami véget ért.

    2014-03-17
    by
    /
    2 hozzászólás

    Na jó, ez olyan nagyívű bevezető volt, de az indulás számomra tényleg mérföldkő: bejegyeztettem az új domain nevet!! Tárááááátáráttátátátátááááá, indul az alkotói része a dolognak, gyakorlatilag magamon kívül vagyok a boldogságtól, tervezgetek és… jaj, nagyon jó!

    És akkor a sokkal prózaibb, egyszerűbb véget érős rész: elfogytak ezek a cuccok is. Ugyanúgy, ahogy a fagyasztót, a takarítószereket és a ruhákat, fogyasztom a kozmetikai szereket is.
    Hely kell mindennek, ami új, és mindenből csak azok a régiek maradhatnak, amik bizonyítottak, szeretem őket és bármikor újra megvenném.

    Clarins Huile Tonic: az utolsó utáni cseppig elhasználtam. Először azért, mert mikor Geruszt vártam, nagyon hamar nagyon nagy lett a hasam. Utána pedig a kemó alatt végig, nagyon szépen regenerálta a mellemet.
    Bioderma Sensibio micellás lemosó: ha lenne belőle hektoliteres kiszerelés, azt is megvenném. Mikor még dolgoztam, akkor is ezt használtam a sminkelésnél és IMÁDTAM!
    L’Occitane mandulás tusoló olaj: ajiba kaptam, nagyon szerettem!

    Jaj, olyan nehéz megállni, hogy csak akkor vegyek új dolgokat, amikor a régieket már elhasználtam, de azért mindig repes egy kicsit a szívem, amikor látom, hogy milyen szép, átlátható és rendezett a fürdőszoba.

    Megosztás:
    Egyéb

    Uhh.

    2014-03-16
    by
    /
    1 Comments
    Összesen ennyit tudok mondani az elmúlt napokról.
    Először is a jó hírek: semmi nem látszik a cickómban, júniusig gyakorlatilag kirúgott a doktornő:).
    Aztán – mivel nagyon köhögök- felmentem a tüdőklinikára a cuki doktornőhöz. Egyetlen jó hír van, hogy semmi nyoma semmi szarságnak a tüdőmben – már ami a rákot illeti.
    Azon kívül azonban van baj bőven.
    No sebaj, nincs pánik, kaptam gyógyszert, pihenjek sokat, úgyhogy már csak hazamentem és befeküdtem az ágyba, pedig még be kellett volna vásárolni, és be kellett volna szerezni valami dínósat/traktorosat/akármiset.
    Szombatra ugyanis szülinapi bulájra voltunk hivatalosak.
    Nagyon szigorú szemmel nézett a doktornő, így beszartam én is, nem intéztem én már semmit, csak hazamentem, pihengettem, és az ágyból piszkáltam-basztattam-utasítgattam irányítottam kedvesen Ádámot.
    Kérdezte, hogy mit csomagoljon, de roppant ingerülten, 2 köhögési roham között csupán annyit mondtam, hogy majd holnap veszünk valami jót, ne aggódjon. Bemegyünk a játéknagykerbe, nézünk valami kafaságot, ha pedig nem találunk semmi jót, még mindig ott az auchan, a metro, az akárbármi.
    A nap úgy indult, hogy összetörtem a telefonom kijelzőjét, rájöttem, hogy ez az antibiotikum is fosat és kaptam egy kisebb szívinfarktust, hogy vér szivárog a számból. Aztán kiderült, hogy csak cékla.
    ———
    Elindultunk, összepakoltunk, bekanyarodtunk a játéknagyker parkolójához, ami nagy meglepetésünkre be-volt-zárva.
    Rövid tanakodás, hogy mi lehet: bombariadó? Tüntetés? H1N1?
    Aztán facepalm, márc. 15., instant pánik – akkor kurrrrvára semmi nincs nyitva.
    ———-
    A buli 15 perc múlva startol, a gyerekem ugrálóvárért nyíg, és itt 3 lehetőség volt:
    – örökre kitöröljük Ivett számát. Ha hív, nem veszem fel, nem válaszolok, elköltözünk, törlöm Facebookról, és ha véletlen összefutunk, elfordítom a fejem és felteszek egy nagy napszemüveget.
    – összeállítok két gyufából és egy lepénynyi tehénszarból egy klassz terepasztalt, belenyomdázom, hogy duplo, és senki nem veszi észre
    – feltépem a kocsi hátulját, hogy maradt-e benn marketing célra szánt origi mesekönyv a múltkori kiadós körből.
    Maradt.
    Mi meg elmentünk a buliba, és mélyen kussoltunk, amíg a kis ünnepelt nyitogatta sorban a szebbnél szebb játékokat.
    Nagyon gáz.
    Megosztás:
    Egyéb

    Ha tavaly ilyenkor tudtam volna…

    2014-03-16
    by
    /
    No Comments

    hogy mi lesz egy év múlva, elámultam volna.

    Nem hittem volna,

    • hogy ennyit jelenthet a tavasz. Újrakezdést, új színeket, tüdőt teletöltő friss levegőt.
    • hogy Barnabás rágja majd a körmét. Kivagyok. Ő is. Tudom, idő kell neki is, de nagyon nehéz.
    • hogy megcseréljük a hálót és a dolgozót. Nagyon jó döntésnek bizonyult.
    • hogy bezárom a kozmetikát. 
    • hogy egy kemó után tervezem, hogy hogyan, mikor és mennyi pihenő után nyissam újra:)
    • hogy egy olyan hatalmas terv születik meg a fejemben, amit nem is gondoltam volna. Sosesose.
    • hogy ennyire erős vagyok.
    • hogy lesz egy fésülködőasztalom:)
    • hogy Gergő ugyanolyan gyorsan fejlődik majd, mint Barnus. Szerintem a napokban elindul. Már most egy kézzel kapaszkodva megy a bútorok mellett.
    • hogy spenótos banános ananászturmixot eszem majd
    • hogy lesz terapeutám
    • … és hogy büszke leszek rá, hogy van, mert ezt minden héten megteszem magamért
    • hogy szeretni fogom a rövid hajam (!!!)
    • hogy felmerül a lehetősége, hogy lesz rózsalugasom! (ha lekerítjük a kertet)
    —–
    Megosztás:
    Egyéb

    Mosom az ablakot.

    2014-03-13
    by
    /
    3 hozzászólás

    Kriszta egészen felvillanyozott, amikor elmesélte, hogy van egy “csodatutiság, amivel ORGAZMIKUS élmény ablakot pucolni.”

    Vártam a nagy csodát, a spéci szert, a furcsa alakú akárbármit, de ez a cucc ugyanúgy néz ki, mint bármelyik  gumis ablaklehúzó. Azzal a különbséggel, hogy sokkal többe kerül.

    Elég volt egy húzás, és megértettem, miért.

    Mert sokkal többet ér.

    Hónapok óta először tiszta az üveg. Kilátok rajta. Itt-ott a saját ügyetlenségemből fakadóan még foltos, de talán nem is a tökéletesség a cél: élvezem, hogy tisztítom a képet.
    Jó, hogy áramlik be a napfény.
    Jó, hogy kilátok a világra.

    Kinézek, és nagyon messze ellátok, nagyon apró részleteket figyelek meg, és nincs előttem kétkedés, nincs homály: a cél bármi lehet, a cél mosolyogtatóan közel van, nézhetek nagyon az ablak elé, de nézhetek nagyon messze is.

    Megtehetem. Elérhetem.

    Van időm.

    És van tervem is:) Nagyon nagyot álmodtam. 

    És a következő egy évben meg is valósítom.

    Gondolsz valamire? Neeeeem, nagyon messze jársz. Annál most sokkal nagyobbat álmodtam.

    Szeretem az új ablakomat. A foltokkal együtt is kurvára szerethető az új ablakom a világra. Az új lelkem a világra.

    Megosztás: