All Posts By:

Ági

Egyéb

Hullámokban tör rám a rettegés.

2014-05-12

2 hozzászólás

Egyszerűen nem tudok tenni ellene – pedig pontosan tudom, hogy mit kellene. Milyen gyakorlatokat, gondolatokat és feladatokat kellene végigfuttatni, de nem megy.

Pánik. Félelem.

Most talán jobb, hogy kiírtam.

Butaság, tudom, nem kéne, tudom, de ebben igazán senki nem lehet okos.

Megakadtam, eltévedtem és nagyon jó lenne megint visszatalálni az útra: amit most csinálok az veszélyes, félelmetes és nagyon nem vezet sehova – és a legszomorúbb benne, hogy nagyon is tipikus így a rák után.

Újra és újra elolvasom a leleteimet, és nem is tudom, hogy igazából miért. Hogy talán észreveszek valamit, amit eddig nem?

Hogy hirtelen kiderül, hogy áááá, hülyeség, tévedés és nem is volt baj?

Nem tudom, hogy hol akadtam el, de nem jó így.

Megbénít a félelem.

Egyéb

Felemás

2014-05-12

Ági

1 Comments

Hol így, hol úgy van a lelkem mostanában. A tegnapi nap például pocsék volt: Gergő üvöltve visít és sikítva ordít egész. álló. nap., ha nem veszem ölbe. Ezt most kezdte, és egyszerűen másfél óra elteltével leszakad a karom.

Kaptam egy nagyon klassz diktafont Medvétől, most úgy érzem magam, mint valami Nagyon Fontos Ember, ahogy járkálok a diktafonommal és beszélek rá. Vicces.

Ugyanakkor iszonyú hasznos: estére már szivacs van az agyam helyén, jobbára csak arra jut erőm, hogy leírjam, amit egész nap rámondtam, de akkor és ott kitalálni már nem lenne erőm.

Barnabás itthon van velem, ami egyrészt idegtépő (de éhes vagyok, szomjas vagyok, százegykiskutyakell, meséljünk, viszket, pisilni kell) másfelől nagyon de nagyon klassz (jókat beszélgetünk, odabújik hozzám, hajtogatunk, dekorálunk).

És most van egy nagy, naaaaaagy, naaaaaaaaaaaagy tervünk: az előszobába, az erkélyre és a konyhapult külső részére is ilyet tervezünk.

————————

Iszonyú sokat gondolkodtam egyébként mostanában arról, hogy hogyan is neveljük a gyerekeinket. Aztán mikor jól belemerültem volna, gyorsan abba is hagytam, ugyanis borzasztóan megrémített az, hogy most ÉN vagyok az anya, aki eldönti… aki eldönti, hogy mit lehet és mit nem. Aki eldönti, hogy mi a jó és mi nem. Mit nézünk, eszünk, mivel játszunk, hogyan öltözködünk. Hogyan beszélünk.

Mással.

Egymással.

Mom sets the tone – mondaná az angol, és ez igaz – anya lövi be a hangnemet. Anya tereli helyes mederbe a stílust, amiben kommunikálunk, létezünk, élünk nap nap után.

Azt hiszem, ebben nem vagyok túl jó.

Azt hiszem, ebben bőven van hova fejlődni.

De megéri.

Egyéb

… mesélj, mi van mostanában veled? – jött a kérdés

2014-05-09

Ági

2 hozzászólás

hát,

Felváltva olvasok Feldmárt, Joanna Trolope-ot és Pablo De Santist.

Most épp várom az új illatokat: Lancaster Aquasenses és Trussardi My Name jön.
Gondolkodom, hogy kellene vennünk az ikeában egy új pároló betétet: annyira nagyon klassz! Tök olcsó és most, hogy jön a zöldborsó szezon, isteni lenne héjas zöldborsót is párolni. Vagy bármi mást. Gőzgombócokat. Mittudoménmit.
Annyira klassz felkérést kaptam! Sclerosisos csajoknak kell majd előadást tartanom szépségről, illemről, mindennapi életről, újrakezdésről. Nagyon várom.
Vettem egy hosszú ruhát. Van itt nálunk egy turi, és iszonyú jó cuccokat válogat a csajszi, komolyan, ma két vagy három felsőt, gyerekruhákat, nadrágokat zsákmányoltam.
Olyan lettem, mint egy időjós: a műtött oldalon minden időváltozásra fáj, nyom szúr, hasogat, keményedik a szövet. Jaj:(
Rizstésztába tekert virslit sütök ma, uborkasalátával és paradicsomsalátával esszük.
Kaptam anyák napjára egy klassz papucsot: magas a talpa és gyönyörű konyakszínű, jaj, nagyon örülök neki!

Egyéb

Akkor mégis mit esztek?

2014-05-08

Ági

1 Comments

Jó kérdés. Alap, hogy a kaja gerincét megadja az, hogy mit kell bevinnem Barnabásnak.

Körözött. Ez volt az első, amin padlót fogtam, de nem tartott sokáig: Doktornő elmondta, hogy hogyan is kell faszagányos körcsit készíteni úgy, hogy

1., nem röhögöm szét magam közben, hogy EZT a moslékot kell megennünk
2., nincsenek benne olyan alapanyagok, mint amarántmag, vízitormacsíra, medvetalp
3., va-ló-ban hajaz az íze a körözöttére.

Na.

Úgy néz ki, hogy egy nagyobb szem főtt krumpli, egy kis tejszín, úgy 10 cm póréhagyma, só, pirospaprika, fokhagyma és bele a késes robotgépbe. Én tettem hozzá egy kis vajat is, hát, nem zokogott ki a cucc a mixerből, hogy neeeeee, ne dobd rám!!! Ment volna bele petrezselyemzöld is de nem volt itthon. Kaprit nem mertem, arról még nincs hivatalos állásfoglalás. És jut eszembe az olíváról sincs.

——————-

Hasábburgonyát ehetünk, most próbálok klassz majonéz és ketchup receptet kikísérletezni.

Majonézre elsőre ezen a vonalon indulok el (a sima majonéz recept alapján):

1 dl tejszín
pici citromlé
1 kicsi kanál Univer mustár
só
fokhagyma

a botmixerhez mellékelt magas falú edénybe teszem, és becsukom a szemem, hogy ne lássam, amikor adok hozzá egy kanálnyi nyírfacukrot. Benne sincs így.

Bekapcsolom a turmixot, és nagyon lassan az edényben lévő masszához csurgatok 2 dl olajat. Közben folyamatosan mixelem.

Mindenki egy evőkanállal kaphat, azzal gazdálkodjon.

Iszonyú jó lehet hozzá édesburgonya chips, sima sültkrumpli, de sztem a tonhalas-rizslisztes puffancshoz sem lehet utolsó.

—————————-

Kuglóf (vagy sima piskóta)

4 alma feldarabolva, 20 mazsola. Ezt kevés vízben és tejszínben pároljuk, pürésítjük. 600ml szmötyit kell kapnunk.

5 tojást szétválasztunk, a fehérjét csipet sóval felveri a gép, vagy aki akarja, mert én a műtött oldalammal tuti nem.

A sárgáját összekeverem egy teáskanál szódabikarbónával, egy kanál almalekvárral (házi, királylány szabályok szerint van eltéve!) és egy bő fél deci olajjal (lehet több. Úgy egy deci is). Megy bele a liszt (2 bögrényi) és egy csipet fahéj. Összekever-kutyul.

Itt kell nagyon óvatosan beleforgatni a masszába a felvert tojásfehérjét.

Formába önteni (én kuglófot szerettem volna, mert jól szeletelhető és meg lehet kenni az oldalát) és 180 fokon légkeveréses sütőben sütni úgy 30 percig? Talán 30 volt. Tűpróbáig.

Hát, például ezt. Ezt esszük.

——–

Frissítés: egyszerűen sírni kell, annyira jó a kuglóf. Én azzal az ominózus mazsolás almalekvárral ettem, hát…

5 perc a semmiből

5 perc a semmiből – ráfúj

2014-05-08

Ági

No Comments

megeszi, rohan focizni, maszatos az arca, ó-már-megint koszos a villámmekvínes kapucnis, mosni kell. Mosni kell és figyelni, figyelni piszkosul, mert kérdez, a másik meg elindult, először bizonytalanul, de tegnap óta egyre határozottabban.

Gyorsak.

Gyorsak, gyorsan nőnek, változnak, formálódnak, szerelmes és kajla, kíváncsi és kiabálós, édes-puha, meleg arcú fiaim.

Nagyon jó.

Nagyon-nagyon jó.

Egyéb

Szivárvány

2014-05-08

Ági

No Comments

Piros. A piros alma lett az új cukor. El kellett hagyni, de nem gáz, két hét után minden almát szájösszeragasztósan édesnek érzek… ma este vacsorára bundás alma lesz: almát karikázok, palacsintatésztába teszem, kisütöm. Oké, a palletrészta rizslisztből lesz, vizezett tejszínnel. Ennyi a különbség.

Narancssárga. Most, hogy mosom a nyári holmikat, feltűnt, mennyi narancssárga pólója van Barnabásnak, hogy mennyire szeretem, mikor élénk narancssárgában van, tök jól megy mindenhez, legyen szó farmernadrágról vagy kekiszínről. Cipőben is inkább a narancsszín betétet választottam neki, pedig a zöld is klassz, kisfiús volt.

Sárga. Kérdés nélkül az új kedvenc színem. Egyszerűen olyan, mint egy tál napfény. Nagyon vágyom rá, jót tesz.

Zöld. Az új ülőgarnitúránk. Khömmm – nálunk a 3 személyes kanapé a 2 személyes, a 2 személyes kanapé bekerült a dolgozómba és most onnan írok, a fotel… na abba meg a gyerek ül.

Világoskék. Gergő szeme. Mindig megdöbbenek, mennyire tiszta, mennyire égszínkék.

Sötétkék. Mosás. Egyszerűen nem tudok elég sötétkéket mosni. Apropó vissza a narancssárgához, valószínűleg a színista sminkes múltam: a kék és a narancssárga komplementer színek. Jók együtt.

Lila. Elvirágzott az orgona a kertben. Volt tegnap orgona ága – barackfa firága. Volt nagy sírás. Anno mindenki azzal nyugtatott, hogy anyák napjára már sűrű hajam lesz. És itt leszek.

És sűrű hajam van. És itt vagyok.