Hát helló, Ági!

Ezer éve nem beszéltünk, mi újság veled? Ülsz a kanapén, kezedben a laptoppal és blogbejegyzést írsz? Tényleg ennyire lehetetlen figura vagy?

Frankón nem tudsz mit kezdeni magaddal így, hogy a ház rendezett, étel van a hűtőben és nincsenek itthon a gyerekek?

Juj.

Nos, barátkozz meg a gondolattal: erre a napra most nem vagy Anya. Nem kell ebédet melegíteni, megoldani, elpakolni. Nincsen. Semmi. Tennivaló.

Látom ám, hogy azon gondolkodsz, hogy elmész a Telenorba, meg nézel Barnabásnak szandált… figyelj, ez nem jó ötlet. Napoznod kellene. Olvasgatnod, felhőt nézegetni. Jógázni (bár Barnabás annyira rákapott, hogy megsértődne, ha nélküle kezdenéd el).

.

Hosszú csend.

Nagy, súlyos csend.

Te figyelj, nem baj. Nem baj, ha nem emlékszel rá, hogy miket szerettél csinálni. Nem baj, ha nem tudod, hogy most mit szeretnél csinálni. Egyáltalán nem baj, ha ad abszurdum semmit nem szeretnél csinálni.

Kelj fel.

Indulj el.

Majdcsak lesz valami, na.

Ölellek,

Ági

Csatakosra futotta/mászta/küzdötte/rohangálta magát. Tetszettek neki az óvónénik, tetszettek a gyerekek. Tetszett a szabad játék, tetszett a közös asztal -Gergő kábé két kiló szőlőt evett meg – és persze tetszett neki, hogy felmászhat, lecsúszhat, rohanhat…

A szülők, akikkel eddig beszédbe elegyedtünk állati jó fejek. Kedvesek, segítőkészek, mosolygósak, normálisak. Már van meghívásunk házi pizzázásra (majd én viszem a pizzánkat) és bográcsozásra is (beszarás, ott majd úgy főzünk, hogy nekünk is lehessen!!).

Barnusból éjszaka tört elő a sírás, hogy nagyon nehéz beilleszkedni az új óvodába.

De tetszenek neki a szokások, a gyerekek, a felnőttek, az udvar, a minden, csak… honnan tudja, hogy melyik lesz az ő matraca? Meg hogy hol lesz a váltóruhája? Meg hogy hova teheti a csizmáját????

Mondtam, hogy csak semmi pánik, mindennek megtaláljuk a helyét, sőt, lesz egy klassz,új, strapabíró, sokrekeszes óvodás zsákja, amibe majd mindennek meg lesz a helye, és akkor úgy könnyebb lesz. Meg hogy ott leszek a legelején a közelben, csak semmi pánik.
És akkor megnyugodott.
És hogy mindenki tudja-e, hogy ő mit ehet, mert nem akar olyat enni, amitől fáj a hasa.

És hogy mi lesz a jele.

Mondtam, hogy semmi.

Semmi nem lesz a jele.

Majd kitalálunk valami jó kis családi jelt, amit mindenbe bele fogok hímezni, varrni, rajzolni, így azt megörökli majd Gergő is.

Barnus – dacára a kullancsnak, amit itt most teljesen fumigálva kullancsnak titulálok, pedig a jelentősége kb. K!U!L!L!A!N!C!S!, mert az egész esténk erről szólt, hogy kiszedtem-e/él-e/fertőzött-e – mosolyogva aludt el.

Egy Zente nevű kisfiút emlegetett, hogy milyen jó lesz, ha legközelebb találkoznak.

(Évi, ha hazajöttök, segítesz beüzemelni az ezeréves varrógépemet? Azt sem tudom, hogy mit hova kell fűzni :D)

Tegnap estébe nyúló megbeszélésen voltunk, mosolyogva jöttünk el. Jó döntést hoztunk, elégedettek vagyunk.
Először is elképesztő kedves, barátságos a szülői közösség. Mindent megoldani, áthidalni, megbeszélni, közösen dönteni – leginkább ez jellemzi a csapatot. Mi csak ültünk és lestünk, nem sokat szóltunk, ez az este inkább a csendes rácsodálkozásoké volt.

Minden nagyon új, mégis olyan, mintha hazaértünk volna. Nincs semmi extrém furcsaság, nincs olyan, amire ingatnám a fejem vagy ciccegnék, nem látok semmi túlzást, érthetetlent, túlzót.

Mindenben a gyerek az első, a mindennapi létben következetes, szigorú szabályok vannak, a játékban megengedő, légkörben pedig… puha. Nagyon puha. Békés. Csendes. Elnéző. Kérő. Tapintatos.

… kérünk Benneteket, hogy

… odabújnak a kemencéhez

… faraghatnak, ha szeretnének

… oda nem szabad, oda nyugodtan

… javasoljuk, hogy

… a gyapjúkép készítés, a fonás

… békésen, de feszes ritmusban, mert nem uralkodhat el a káosz

… a gyerekek ilyenek

… ezt nekünk szülőknek kell elfogadni

… ha ránéztek és szép, a szemnek kellemes, nem durva vagy pusztító, akkor jöhet

… szép kis közösség

… na várj, mindjárt átgondolom, hogy hogy lenne a legjobb a gyereknek

Hát, így.
Ma kirándulni megyünk 🙂

Remélem, Kisfiam, valóra válik az álmod!

Nagyjából így néz ki most a listánk.

Waldorf

évnyitó, beiratkozás, papírtöltögetés, évkezdő kirándulás, és még ki tudja, mennyi minden…

Kontrollok

megcsúsztunk a mammográfiával, úgyhogy az pár héten belül várható, egyébként minden oké, majd november végén megyek újra…

James Bond

Kitaláltam, hogy megnézem az összes filmet. Időrendben.

Ezen kívül biodinamikus gazdálkodás tanfolyam, Barnabás erdész lesz (ez a legújabb), Everness Indián nyár, vadaspark, káposztás lángos, léböjt kihívás, Barnabás jógázik…

Mivel kezdjük?