Gulácsy Irén – Nagy Lajos király

Hm. Imádom a történelmi regényeket (ez az itthoni könyvtárból egyértelműen látható lesz majd), de ez nem, nem és nem ment le a torkomon. Vagy én voltam túl fáradt a mesterségesen régiesített nyelvezethez, vagy csak simán elkényelmesedtem {elbutultam?} az évek során és azt várom egy könyvtől, hogy ÉLVEZET legyen olvasni, hogy SZÓRAKOZÁST, KIKAPCSOLÓDÁST nyújtson, vagy épp GONDOLATOKAT ébresszen bennem, de…
…de és itt jön a nagy DE: ennek a könyvnek a lapjain csak átküzdeni, átpasszírozni tudtam magam, olyan 10 menetes ökölvívó meccs stílusban, úgyhogy a 120. oldal táján abbahagytam.
Majd egy nagyon távoli jövőben megpróbálom újra.

Antony Worral Thompson – Healthy Eating for Diabetes

A szakácskönyvek a gyengéim. Rengeteg van belőlük, sok az angol, olasz könyv, és IGEN, mindegyiket használom (ha a Férjem is olvasná)

         Mindegyikre szükség van Drágám, ennek köszönhetően roppant változatosan étkezünk, még akkor is, ha Te minden áldott nap csípős csirkeszárnyat ennél szíved szerint. 

Na jó, most sarkítottam. De tényleg, a férfiaknak a steak a kaja. Semmi más.
Ezt a könyvet még a terhességem alatt vettem, biztos az biztos, és nagyon megszerettem: gondolom az volt a szerkesztők/szerzők célja, hogy változatossá tegyék a cukorbetegek étrendjét, de biztosan mondhatom, az miénkbe is hoztak új színeket.
Ezt a receptet még nem próbáltam, talán nem is most nyár közepén van szezonja, de egyrészt csodaszép a fotó, másrészt meg igazán kevésszer eszünk bárányt, úgyhogy csak valami ünnepi alkalomra tudom elképzelni, de már egy jó ideje csak feleslegesen dumálok, íme a recept meg a kép:
Toszkán bárány

2 szelet báránycomb
9 kicsi rozmaring ág
4 gerezd fokhagyma
frissen őrölt bors
oliva olaj
1 fej apróra vágott hagyma
2 felkockázott sárgarépa
2 felkockázott fehérrépa
1 tk kakukkfű
bő egy deci vörösbor
3 dl csirke alaplé
40 dkg felkockázott paradicsom
1 ek paradicsompüré
40 dkg konzerv fehér bab
2 ekpetrezselyem
és most jön, amit én biztos nem teszek bele:
4 db konzerves ajóka
Minek tesznek a húsba halat???? Jó, nyilván, értem én, persze, de akkor is: minek????
Elkészítés: a bárányt a fokhagymával, a rozmaringgal és a borssal jól bedörzsöljük és egy tálba betesszük, alufóliával lefedjük.
A répákat a hagymával és a fűszerekkel kis olajon megpirítjuk, hozzáadjuk az alaplevet, majd beleöntjük a bort, a paradicsomot és a paradicsompürét. Ha ez megvan, takarékon rotyogtassuk tovább.
Ezek után semmi más dolgunk nincs, mint gyorsan megsütni egy teflon serpenyőben a bárányt (5-5 perc kell mindkét oldalának), és a már majdnem kész zöldséges raguba beleönteni a babot (a leve nélkül, ofkorsz).

Nigel Groom – Parfümök

Oké, oké, nem a legmodernebb parfümkatalógus. Akkor szoktam belelapozni, amikor vagy nagyon náthás/lázas/köhögős vagyok, vagy annyira legyalult az agyam, hogy a képeken kívül semmi másra nem fogékony.
Ilyenkor mindig megfogadom, hogy a következő parfümöm olyan lesz, ami nagyon régi, nagyon tradicionális, nagyon exkluzív az üvege. Aminek története van. Aminek súlya, jelentése van.
Valami nagyon régi Guerlain.
Vagy nem tudom. Leginkább nem tudom:)

Tüskevár

Fekete István már csak azért is kedves a szívemnek, mert az én imádott nagyapám kedvenc írója. Sosem felejtem el, ahogy mindig mondta: Kislányom, olvass Fekete Istvánt, olyan gyönyörűen még senki nem beszélt a természetről és a tájról, mint ő. 
A nagyapám most már nem olvas, beteg, jobbára csak fekszik, és hát… nem jól van, na.
A Tüskevár kötelező olvasmány volt még általánosban, és én ennek megfelelően nagyon szerettem. Igen, ilyen furcsa kislány voltam mindig: majdnem minden kötelező olvasmányt imádtam, szívesen írtam olvasónaplót, szívesen rajzoltam bele, gyakorlatilag a fél életem könyvvel a kezemben telt.
A Tüskevár gyönyörű, kedves, szívet melengető könyv, és aki valaha olvasta, az tudni fogja, miért jut minden egyes alkalommal eszembe, amikor tejfölös-paprikás túrót eszem kanállal és friss, puha házi kenyérrel. Lavór mérető tálból, persze.