Címke: LAKBERENDEZÉS

Izé

Helló.
Sziasztok, Ti sokan. Zavarba ejtően sokan. 
Ránéztem a statisztikára (nem szoktam) és zavarba jöttem (azt sem gyakran). 
Hát, nem tudom, mi szél hozott Benneteket, de megnéztem a kereső kifejezéseket. Remélem, elmúlt a fejfájásod (három hónapja fáj a fejem), és hogy már nincs min dühöngened (basszameg), illetve hogy jobban vagy, vagy jobban leszel (mellrák).
—————————-
… és némi random:

kifogytak a parfümjeim.

Sokat, nagyon sokat gondolkodtam, hogy mi lehet az új illat, de már csak a neve és a színe miatt is erre hajlok:
… ma délután végre süt a nap. Sétálunk egyet a fiúkkal és nagy terveket szövögetünk: répatortát szeretnék sütni, meg rozskenyeret vacsorára. Vettem egy gyönyörű,érett avokádót múltkor –  pirított rozscipóval tökéletes vacsora lesz.
… megkérem, nagyon szépen megkérem Medvét, hogy fúrja fel a kis sarokpolcot a nagy nappaliba. Olyan szép lenne, ha végre a helyére kerülne. Mehetne rá a sok szar csetresz, így felszabadulna a komód teteje, ahova végre felhoznám a pincéből a kristályvázát. Olyan ez egy kicsit, mint  a székfoglalós játék.
Kategóriák
alma meg a fája

CTG és a nyúl, amelyik a saját szőrét tépkedi

Rettenetesen nézek ki. Úgy értem, tény, hogy 9 hónapos terhesen nyáron az ember nem egy üde látvány, de ezek a negyven fokok…

Szegény vendégeimet sajnálom, hogy egy dülledt szemű, felpüffedt fejű csajtól hallgatnak sminktanácsokat, hogy hogy legyenek szépek és összeszedettek… Az előjegyzési naptáram szerint ez őket egyáltalán nem zavarja, sőt. Ki érti ezt??

Tegnap, mikor CTG-n voltam (minden oké, Gergő épp aludt) a szülésznő megállapította, hogy tovább nyílt a méhszáj, úgyhogy készülődjünk, készülődjünk…mi meg készülődünk:

  • Medve szedi a másik meggyfáról a meggyet: lesz belőle befőtt, vörösboros meggyszósz, meggyszörp
  • ő is összepakolja a kórházi csomagot: neki is kell törölköző, váltóruha, papucs, tisztálkodó szerek…
  • Barnus holmiját is készenlétbe helyezem: gyógyszerek, ruhák, alvópárna, iratok – ha hirtelen kellene menni a Mamihoz
  • mosok-vasalok-mosok-vasalok (ennyi ruha az univerzumban nincs, mint amennyit ezek összekoszolnak)
Egyébként pedig isteni töltött lángost csináltam reggel, és nem, nem vagyok konyhatündér: tegnap este összekevertem a tölteléket (káposzta, gomba, reszelt bébirépa, tejszín, hagyma, sajt), a gép pedig bedagasztotta a tésztát. Megkelt. Hűtőbe tettem. Reggel pedig csak nyújtottam-töltöttem-sütöttem, és 20perc alatt olyan reggelink volt, hogy ihaj!
Ma kiveszem a fagyasztóból az egybesült fasírtot, van hozzá remek tejfölös káposztafőzelék, vagy ha arra nincs gusztusuk most, akkor saláta (gyönyörű lollo salit vettem) és parázsburgonya. Amilyen kombóban marad, azt esszük holnap.
Szerelik a gyerekkaput a lépcsőre: nem, nem vagyok hülye, nem Gergő a célszemély, hanem Barnus: éjjel, amikor kimegy pisilni, sokszor az ajtófélfának is nekimegy, én pedig rettegek, hogy egyszer elkószál és leesik. Hát így majd tuti nem. 
És igen, bő fél év múlva Gergő miatt is kell majd a rács:)
Tegnap még ruhavásárlást intéztem a CTG után: vettem Barnusnak tök szuper UV-védős ruhát és sapkát, úszónacit és trikót, még 3 sapkát. Magamnak két könnyű ruhát (jó lesz majd szülés után), Gergőnek meg egy iszonyú édes hálózsákot. 
Szilvike (a szeretett doktornénik asszisztense) szerint kezdek olyan lenni, mint a nyúl, amelyik vedlésnél tépkedi-rágja a saját szőrét. Nem feltétlen értem, hogy ez mit jelent, nem is vagyok benne biztos, hogy jó ez nekem:), de remélem azt jelenti, hogy hamarosan kezemben tarthatom a kicsi kincsemet épségben, egészségben.

Kategóriák
alma meg a fája

A tegnapi nagy munka

mellett még pont volt időm kitakarítani a padlásfeljárót. Függöny van előtte, így nem látszódott eddig, hogy mi is van ott. Miután kitakarítottam, csak azon lepődtem meg, hogy volt, ami nem volt a repertoárban.
A forrasztópisztolytól a kínai porcelánig, a kültéri lámpától a festékes vödörig, kötött mellény és csavarhúzó, tortaforma és 50 kiló gipsz…
De most szabad a pálya!
Kitaláltam, hogy felhozom a pincéből az egymásba tehető virágtornyot és a naaagy cserép aloémból sok kicsi aloét csinálok: bokrosodjanak csak, legyen belőle sok, hiszen imádom. Hidratálásra, égésre, csípésre, egyszóval mindenre jó.
Biztos, hogy nem leszek népszerű Medvénél (utálni fog érte), de ma ráveszem, hogy fúrja fel a hálószobába a függönykarnist. Nem csak vele szúrok ki: ha már van karnis, akkor legyen függöny is, függönyt pedig nem teszünk pucolatlan ablakra, úgyhogy a mai extra az ez lesz: megsikálom a hálószoba ablakát.
Van remény az új gyerekszoba számára! Az unokatesómról kiderült, hogy remekül és gyorsan fest, és kajával (no meg némi nyafogással) kellőképp hajlítható az az óriási szíve ahhoz, hogy eljöjjön, és beszálljon a festős buliba. Tényleg ki kell választanom a falszínt.
… mindez persze csak akkor, ha nem kerülök megint „halálos veszedelembe/fogságba/karasztófába(!), mert ha igen, akkor meg kell várnom a hős mentőcsapatot (B+Drazsé), akik kimenekítenek. Kimenekítenek. MIUTÁN összeszerelték az „elhárítót” vagy a „menekítőt”, amit van, hogy nem győzök megvárni – múltkor egy teljes 20 percet dekkoltam a lépcsőfeljáróban, tele hólyaggal, és a kérdésemre, miszerint „mikor menekülök már meg, mert dolgom lenne” azt a választ kaptam, hogy tartsak ki, ne féljek, legyek türelemmel, és ha túl közel jönnének a farkasok, akkor az odakészített Micimackós ernyővel bökjem meg őket.
Kategóriák
alma meg a fája

Bejött a vezércsel

Egyszerűen csak átvittem az (eddigi) vendégszobába Barnust, és megmutattam, hogy hú, de mekkora ez a szoba és hogy hova tesszük majd Gergő ágyát. 
Milyen jó lesz itt Gergőnek, mert elférnek majd a játékai meg a ruhái, és még tanácsot is kértem, hogy milyen színű legyen a fal.
– De anya, Gergő kicsi lesz. Ha kicsi lesz, lehet, hogy elég neki a kicsi szoba is, nem?
– Hát… lehet
– Odaadnám neki az ágyamat is, csak a játékaimat meg a polcot hoznám át… és akkor lehet, hogy esetleg enyém legyen ez a szoba?
– És akkor mi lesz a mostani szobáddal?
– Azt megkapja Gergő. Jó kis szoba, jól lehet benne szundikálni.
Úgy legyen, úgy legyen… most tehát „nagyfiús” szobához keresünk inspirációt…

Ajtódísz

Csuda kis koszorút készítettem ma az ajtó belső felére: kockás anyag, kék masnival, narancs textilvirággal és világos taupe swarovski gyönggyel.

Rossz hír, hogy betegek vagyunk már megint. Nem, nem szülői ukmukfukk a többes, én is és Barnabás is vírusban nyakig.

No akkor kezdjük szép sorjában,

  • Csodás padlizsánlekvárt készítettem.. Vettem 12 kiló padlizsánt – óriási szerencsém volt, 100 forintért kaptam a helyi zöldségesnél – megsütöttem, megpucoltam, a padlizsánhúst összepirítottam hagymával. Leturmixoltam, ment bele só, bors, quittin és üvegekbe töltöttem. Volt, amelyikbe még paradicsom és kakukkfű is került – isteni lesz télen egy kis vajas pirítósra vagy bagelre.

  • Hosszú hosszú idő után újra mezítlábas diák voltam, romkocsma túráztunk egy nagyon kedves barátommal, színes lampionok alatt táncoltam mezítláb, és annyi cidert ittam, hogy nem is emlékszem már, mennyit. Annyira csodás volt, hogy elhatároztam, hogy lesz egy ilyen kis olvasókuckóm a terasz alatt:

  • Vettem egy pár puha lepedőt, most száradnak a tűző napon, estére napsugár, mandulatej és narancs illatuk lesz. Napsugaras mandulatejben alszunk ma egy narancsliget közepén. 
  • Felkerültek a hálóba az antik, márványtetős éjjeliszekrények. Nagyon hiányzott, hogy legyen hova letenni a könyveimet: most épp Garves-től olvasom az Én, Claudius-t. 
  • Érik a paradicsom, a fekete szeder, és már van egy szép sárga dísztökünk is: mutatja, hogy hamarosan jön az ősz.

Burkolják az alsó tárolót,

hivatalosan spájz lesz a neve, nem hivatalosan lesz benne egy takarítósarok is: egy ikeás gardróbszekrény ugyanis nem fér be a gardróbba.

Jó sok tároló kosárra lesz szükségem, az én választásom most ilyenre esett. Fehérben.
Jysk
Ilyet pedig varrni fogok a kézimunka/hobbyszekrény belsejére, a tisztítószeres szekrénybe és úgy nagyjából minden szekrény belsejébe: a körúton van egy remek méterárubolt, ott veszek majd erős anyagot hozzá. Talán holnap, ha nyitva van.

Hatalmas mennyiségű

Kreatív kacatom van. Rengeteg papír, szalag, lyukasztó, ollók, bélyegzők, fonalak, anyagok, keretek, ragasztók, szabásminta, filcek, festékek, akvarell, vászon, kapcsok, nemsorolomtovábbok várják, hogy végre egy helyre költözhessenek és rendszerezve tudjam őket használni.
Az új házban van egy szekrény -még az előző tulajtól maradt ott- ami tökéletes lesz erre a szerepre. Igaz, ruhásszekrény volt, akasztós résszel, így nincsenek benne polcok. Ruhásnak nem kell – óriási gardrobunk lesz- így használhatom ilyen kincses szekrénynek.
Vágatok bele polcokat, arra teszek valami vidám papírt, és máris kezdődhet a szortírozás. Azon is gondolkodtam, hogy egy jó erős sínt tetetek bele, és így a varrógépet is beleteszem majd. Ha kihúzom a sínt a varrógépes polccal, még a lábam is elfér majd, így varrni is lesz helyem.

Mudroom-nak,

vagyis sárszobának hívják ámerikában, de tulajdonképpen egy nagyobb (jóval nagyobb) előszoba. Mikor először láttam ilyet, már akkor tudtam, hogy nekem is ilyen kell, ugyanis most semmiféle előszobánk nincs (egyből a hallba jutunk), ahol pedig van előszoba, ott általában olyan kicsi, hogy két ember mér nem tudja kényelmesen felvenni a kabátját, a cipőjét, így marad az „aki kész, az várjon a gangon” koreográfia.

Ami elég aggályos, na.

Ugyanis már egy gyerekkel is macera: ráadni a cipőt, összejárkálja  a lakást, te futsz utána kabátban, hogy ne rá melegedjen rá a hacuka, már szakad rólad a víz, nem tudod, hol a kulcsod, a táskád, az ernyőd, közben a férj vár az ajtó előtt, didereg, miért nem indulunk már.

Kabát a gyerekre, sapka, hol a gyerek mesekönyve, nem, anélkül nem megy egy lépést sem, megvan a mesekönyv, de a gyereknek becsúszott a barna mackó a nadrágba.

Férj be, micsináltokmár, rólam kabát le, gyerek átpelenkáz, öltöztet, férjről is kabát le. Rám fel, majd én várok a kocsinál, csak gyertek. Megfagyok. Visszamegyek: keresik a kiscsizmát.

Egy gyerekkel extrém sport, két gyerekkel fakír VB.

De ha van egy ilyen mudroom-od?

Ugye, hogy egész más reményekkel indul a nap?