a diabéteszes lélekről esett szó: pszichológus, gyászterapeuta, coach, szociális munkás, meseterapeuta és neveléskutató is volt az előadók között. Nagy élmény volt, rengeteg technikával, okos gondolattal gazdagodtam, a konzultációk hasznosak voltak, a szakemberek kompetensek és nagyon segítőkészek…

Ebédelni a Vegan Love-ba mentem, attól viszont nem voltam elájulva. Ott kezdődik, hogy egy hamburgerért, egy dobozos limonádéért és egy adag sült édesburgonyáért 3500Ft-ot fizettem. A padló koszos volt, a szék nemkülönben, de az ételt már megrendeltem, leültem hát. Viszonylag hamar kész lett. Időközben épp árut hoztak, próbáltam eltekinteni az univeres műanyag vödröktől és az ARO-s szeletelt csemegeuborkától, és csak arra gondoltam, hogy tuti finom lesz, tuti finom lesz.

Nem lett.

Édesburgonyás hambit kértem, a GM buci plusz 500Ft volt, a szendvics viszont szottyadt, szétesős, tartás nélküli massza lett, nem is bírtam vele kézzel. A sült édesburgonyát nem lehet elrontani, a vegán sajtszósz viszont nem volt szósz, teljesen víz állagú volt, nem is lehetett bele mártogatni, mert lefolyt a krumpliról, szóval… Nem megyek többet, ez biztos.

Ami jó volt, hogy újra kedvet kaptam több vegán dologhoz: szeretem a növényi ízeket, egy kis tisztítókúra is bőven elfér rajtam, ráadásul Medve szintén kicsit besokallt most a hústól és egyre több olyan ételt “rendel”, ami tisztán növényi.

Megint rendelünk zöldségdobozt majd Zsámbokról, ma viszont az alkotásé lesz a főszerep: vizsgalapot készítünk Barnusnak az év végi furulya vizsgához, szeretnék egy kicsit festeni is, napozni, és vár az a kurva futópad.

kimondtam, és onnantól könnyebb lett: olyan kurva nehéz Gergővel. Néha annyira ostoba, mint egy növény. Néha megrémülök, mennyire nem érti, amit mondok. Néha egészen el vagyok keseredve, hogy mi lesz így belőle.

Megvan. Kijött. Földet rám.

És ez az a pont, amikor el tud indulni az autocorrection. Nem buta,mint egy növény, hanem lefagy, ha érzi az elvárást. Nem nem érti, hanem idő kell neki, és egyébként is: legyen bárki korababa helyette súlyosan elmaradott mozgásfejlődéssel. Mi lesz belőle, mi lesz belőle – traktoros. Vagy ami akar. Mindegy. Tökéletes a maga tökéletlenségében.

Mégis jó volt kimondani, jó volt hallani, jó volt végre szembenézni ezzel, ráadásul olyan előtt bukott ki, aki előtt nem ciki.

Majd valami lesz, valahogy lesz, én meg megoldom.

Konferencián leszek szombaton, Vegan Love és Pagony, majd akvarell és aperol lesz a menü.

Azért ez nem rossz kilátás és megérdemlem még akkor is, ha tegnap lebutanövényeztem a kölykömet.

Egy hatalmas, 7 cm-es ciszta a csecsemőmirigyben – egyelőre legalábbis úgy tűnik, márpedig a kontrasztanyagos MR vizsgálatnál semmi sem lehet pontosabb ebben az ügyben. Teljes biztonsággal sajnos a lymphangioma sem zárható ki, további vizsgálatok kellenek, és még idő, mire kiderül, lesz-e műtét.

A tanfolyamom maga volt a megváltás: amennyire nem volt kedvem menni (kinek lett volna?), annyira jót tett, hogy végülis nem futamodtam meg: minden percét élveztem, nagyon erősen azt éltem meg, hogy megérkeztem, én ezt szeretném és úgy fest, hogy megy is 🙂 Folytatom tehát, és kineziológus leszek, de ott még nem állok meg: természetgyógyász-kineziológus végzettség a célom.

Hát, ez van most velünk.

Azért a mázsás súly legördült, a tennivaló azonban bőséges, most egy sorozat akupunktúra jön Barnusnak, nekem pedig egy kis lazulás: akkora erőt adott ez az új szerelem, hogy szinte a föld felett lebegek, és a jó híreknek még nincs vége:

• este megyek a motyómért, Zenda Ivett direkt hozott nekem sátor méretű ruhákat
• Kolos egyedül áll, még nem lépett kapaszkodás nélkül, de napok kérdése csupán
• fogytam pár kilót
• kisírtam magam végre.