Itt is megtalálsz:
Browsing Category:

mindennapok

    mindennapok

    Egy csomó dologban kérek most tanácsot

    1., Hova érdemes menni HPV szűrésre, ahol

    • nőgyógyászati vizsgálat is van
    • férfiakat is tesztelnek
    • tipizálják is, ha jelen van a HPV vírus
    • megoldást is adnak rá (gyógyszeres kezelés)

    Most ezt szeretném megnézetni mindkettőnknek, és úgy döntöttünk, hogy beadatjuk a védőoltást is.

    2., Barnusnak speciális lábbeli kell. Megjártuk a SOTE ortopédiát és egy másik ortopéd gurut is, úgyhogy nyárra magas kérgű, bokát fogó szandál kell neki, télre pedig kosaras cipő /egészcipő, bentre gyógyszandál. Lábtorna és mezítlábas ösvény kialakítsa javasolt, úgyhogy a feladat adott…

    3., Kolosnak szandál kell a nyárra, és majd a tengerpartra is, de mivel mi az egész nyarunkat vízközelben töltjük, egy Crocs, Birkenstock vagy Ipanema szandin gondolkodom neki.

    1., Decathlonos kosárcipő

    2., Ipanema

    3., Birkenstock

    4., Crocs

    5., Szamos


    4., Borzasztó sűrű lett most az év vége, én pedig csak kapkodom a fejem, hogy hová tűnt el 9 hónap, hogyhogy már benne vagyunk a júniusban és legfőképp Gergő 6 éves lesz,én pedig 38. A szülinapunkat már Horvátországban töltjük, utána pedig gyerekek nélkül megyünk Olaszországba. Dolgozni, de akkorisna.

     

     

    Megosztás:
    mindennapok

    Bye-bye és helló

    Amit meguntam – és ami jön most helyette

    Bye-bye puha, tavaszi pasztellek, jöhetnek helyette a kedvenc nyári kontrasztjaim: a csíkok, a minták, a geometrikus formák

    Viszlát vöröses hajszín: most mély, de hamvas barnára vágyom, lehet egy-két csíkkal, majd meglátjuk.

    Búcsúzom a könnyed, tavaszi virágillataimtól is, újra a Clinique Simply kerül elő – gyűjtői ritkaság, de nekem még van egy dédelgetett fél üvegem, kifogástalan állapotban.

    Helló minden okosóráról szövött álmom: nem használnám ki, így nem kell, viszont szeretnék valami egyszerű kis karórát helyette.

    Viszlát hús, most épp megint húsmentes napokat tartok: életemben ennyi turmixot, smoothiet, zöldséget és spenótlevelet nem ettem még, és végre lecsúszik az a napi 3 liter víz is. Az biztos, hogy a bőröm gyönyörű állapotban van, erre még rá is segítek néhány gondosan megválogatott szérummal.

    Intettem egyet búcsúzásképp jó néhány olyan ruhadarabnak, ami nem jó rám, kiszanáltam azokat a könyveket, amik nem kellenek, elajándékoztam a babaruhákat és kidobtuk azokat a bútorokat, amik marha rég marha feleslegesen foglalják a garázsunkat, ugyanis sosem kerülnek majd sorra.

    Tombol nálam a smaragd és az akvamarin mánia, ezekért a színekért élek-halok most, a vakító fehér fekete csíkokkal és a zöldek, kékek, sárgák, pinkek időszaka ez.

    Locsoljuk a Fény esszenciát a Panaromtól, tökmag kerül minden zsemlébe és még a citromhoz is citromot adok ezekben a napokban – ki tudja miért. Még vár rám a bodza holnap, jó sok papírmunka, készülődés az újabb útra és végeláthatatlan tennivaló lista, de kezdjük összeszedni magunkat ezután a nem túl klassz tavasz után.

     

     

     

    Megosztás:
    mindennapok

    Véget ér egy korszak

    ma reggelre fogalmazódott meg bennem, hogy szeretném, ha Kolos külön ágyban aludna. Nagyon nagy lett, nagyon mindenhova odaér a könyöke, a lába, a karja, és nyilván őt is zavara az, hogy mi fordulunk,helyezkedünk, felkelünk, párnát igazítunk, szóval itt az ideje kipróbálni, hogy hogy aludna a saját ágyában.

    Hatalmas lomtalanításban vagyunk, némi kényszerű böjttel kiegészítve: ez a gyomorvírus már mindenkin átment a családban, úgyhogy krumplipürét eszünk ma egy kis tökmagolajjal, és próbálunk túlélni.


    És persze mennek a mindennapok:

    • Barnusnak talpbetétet és gyógycipőt csináltatunk (a talpbetét már készen is van), most ebben a témában nyüzsgünk folyamatosan
    • ezen a hétvégén kiszanálom a sminkes bőröndöm. Erre minden 6 hónapban egyszer sort kerítek, és most, hogy a fiúk a kertben sertepertélnek, nekem van időm ilyen csajos hívságokra
    • van egy új fűkaszánk, a férjem úgy érzi magát, mint Rambo
    • világos, ragyogó színekre vágyom, és egy ciklámen rúzsra
    • szelektáltam már a régi ruháim között is, sok dolog új gazdát talált és Kolos  kinőtt / átnőtt cuccai is új kis gézengúzokhoz kerültek.
    • új könyvet kezdtem, de eluntam: a Hotel Sacher nekem túl sok szálon fut, túl sok a szereplő, és bizony annyira lassan bontakozik ki a cselekmény, hogy abba is hagytam, mert unom.
    • 38 éves leszek és ezúttal külföldön ünnepeljük a szülinapunkat: a 3 gyerekkel Horvátországba megyünk és Opatija – Rijeka – Brac vonalon utazunk és szállunk meg egy hétig. (Helga, kipróbáljuk a Cacaot!!!, ha van jó étterem ajánlatod, írd!!)
    • mélyebb, sötétebb hajszínre vágyom, úgyhogy jövő héten át is festjük a fodrászommal – és majd akkor lesz teljes az új frizura 🙂

    Egyébként pedig elfáradtunk. Véget érhetne ez az iskolaév, befejeződhetne a suli, és azt hiszem, soha semmit nem vártam még ennyire, mint ezt a nyaralást.

    Megosztás:
    mindennapok

    Vettem egy nagy levegőt

    … és levágattam a hajam

    … bejelentkeztem vízi jógára

    … vettem egy méregdrága pirosítót

    … kidobtam a konténerbe olyan holmikat, amik csak feleslegesen foglalták a helyet.

    … elengedtünk két régi-régi kedvenc helyet: az egyik egy étterem, ahol az adagok egyre kisebbek, a szervíz egyre modortalanabb és a fogások egyre puritánabbak lettek, míg végül egy szelet (igaz, garantáltan gluténmentes) tántott hús és 6 karika ecetes krumpli volt a bécsi, egy nyolcad szelet citrommal, 3500-ért kb. A másik az eddigi kedvenc cukrászdánk, ahol eleinte isteniek voltak a sütemények, mennyei a fagylalt és minden GM, tejmentes és szigorúan számolt ch-val. Szép lassan kurvult el, és nagyjából a 3. olyan tortánál, ahol cifrafosás lett a másnap mondtam azt, hogy hiába nincs más, ez nem jó.

    Szóval nem.

    Nem húzunk évekig még valamit azért, mert valamikor, valahol, valameddig jó volt.


    Nagy felismerés volt, nem értettem magamon ezt a fészekürítést, hogy miért engedek el az utóbbi fél évben embereket, tárgyakat, fontosnak hitt dolgokat viharos sebességgel és teljes magabiztosságban, mikor olyan dolgokon is napokig tudok lamentálni, hogy milyen legyen a következő samponom 😀

    A lényeg: most rövid a hajam, fájnak az izmaim, kevesebb a név a telefonomban, de a mosolyom visszatért 😉

    Még szokom, még nézegetem, még néha a fülem mögé tűrném, de jó döntés volt és nagyon szeretem így. Az új hajhosszhoz új ápolók dukálnak, már bújom a netet és… és megszabadultam a feleslegtől, csak a lényeg és az egészséges rész maradt.


    Egyébként szolfézs vizsga, furulya záróvizsga, anyák napja, sok munka, chai latte, új fűkasza, nagytakarítás, születésnapi tervek, új hajtások a fenyőfáinkon, gardróbrendezés, ablakpucolás a műsor.

    Fészekrakás 2.0

    Megosztás:
    mindennapok

    Úgy hiányzott ez a blog,

    de nem volt kedvem írni.

    Tényleg nehezen enged ez az április, a május eleje is elég rossz, de már néha látszik a napsütés.

    Az elmúlt egy évben több olyan barátság ért véget, amit sosem gondoltam volna, amiről azt gondoltam, hogy örökké tart – de aztán mégsem így lett.

    A hülye ragaszkodásom, az. Nem rosszabb nálam egyik sem, nem vagyok jobb egyiküknél sem, egyszerűen másfele ment az életünk, én pedig nem szálltam ki akkor, amikor kellett volna, amikor elfáradt a kapcsolat, amikor éreztem, hogy nem egy irányba megyünk.

    Most pedig igen.

    Van, amit napok óta kóstolgatok, hogy milyen, van, amiről pár hónap elteltével nem is értem, hogy hogy tartott annyi ideig, de jó így, jobb így, jól van ez így.

    Szóval nagy lezárások éve ez, nem vitás, de rengeteg erőmet veszi el, ugyanakkor új hely lett a szívemben és a lelkemben, és holnap mély levegőt veszek és nekiindulunk egy olyan helyre, olyan vidékre, ami mindig sokat jelentett nekem és most is feltankol majd <3


    Egyébként tele vagyunk bosszúsággal: Barnus nagyon rosszul volt, tegnap be kellett menni vele a Klinikára, Gergő újra kruppos rohamokat kap, nekem vacakol a lábkörmöm, lehet műteni kell… szóval nem is tudom, hogy van már május közepe, mert az elmúlt napok szemellenzővel mentek és csak egyenesen előre.

    De május közepe van.

    Elborítja a gaz a kertet, folyamatosan zuhogott az eső, egy jó fagyit is csak tegnap ettünk először, viszont ha a másik oldalt nézem, akkor hamarosan nyílik a bodza, jön az eperszezon, és hamarosan minden elrendeződik.

    Régóta nem tapasztalt béke van, ezek már csak az utózöngék, úgyhogy megyek, beveszem a vitaminjaimat és kitartok.

    Kitartunk.

    Megosztás:
    mindennapok

    Kacérkodom

    • egy hajvágással, mert teljesen tönkretette a hajam a rengeteg sütögetés
    • egy kemencével, mert kemencében sült kenyérre vágyom
    • egy liliomfával, de annak az ültetéséről lekéstem
    • egy cloche szalmakalappal, mert az arcomnak nem kellene a napsütés
    • ugyanezért az új, 50 faktoros Shiseido kompaktot is nagyon szeretném
    • egy láda eperrel. Annyi epret teszek el idén, amennyit nem tudunk megenni. És nagyon sok epret meg tudok enni…
    • egy új napszemüveggel – már befizettük a nyaralást, megyünk Horvátországba a gyerekekkel
    • egy pilates programmal

    Ha megnézed, nagyjából minden a lassulás, az önkényeztetés és a lelki egészség köré rendeződik.

    Vasárnap már Olaszországban leszek <3

     

    Megosztás:
    mindennapok

    Torna maggio

    azaz visszatér a tavasz – és vele én is.

    Hiányzott a blogolás, de őszintén mondom, konkrétan levegőt venni alig volt időn az elmúlt 3 hétben.

    Medve grincsérvet kapott, Kolos filctollat állított a szemébe, Barnus cukra nagyon sokat rendetlenkedett, úgyhogy nem volt egyszerű mostanában.

    Nem, ez így nem fedi a valóságot.

     

    Nagyon kevés hónapot utáltam ennyire életemben, mint ezt az áprilist.

    Túl vagyunk rajta, naptárilag mindenképp, az ég kék, én pedig két napja csak alszom, alszom, és próbálom kiheverni az elmúlt időszakot – gyanítom az agyam kapcsol ki, nehogy idegösszeomlást kapjak. Az utolsó 3 napból szerintem napi 16 órám alvással telt, most már alakul a helyzet, kicsit jobb.

     

    Megosztás: