Csak gyulladás.
Nem simogattam falat. Kiültem napozni.
————————–
Hazafele nadrágvásárlásba és egyre rosszabb közérzetbe burkolóztam. Másnapra már beindult a pokol, hidegrázás, láz, köhögés.
Most teázom és tévét nézek, délután megyek a tüdőgyógyászhoz negyedéves röntgenre és aztán megint teázok, tévézek…
Meg eszem.
Most épp brokkolis-tejszínes krumplipürét.
————————–
Csajok,fáradt vagyok. Elfáradtam ebben a huzavonában, orvoshoz járásban, félésben, aggódásban. Nagyon elfáradtam.
2 hozzászólás a(z) “Nincs a bordámon lófasz se.” című bejegyzéshez
Örülök Neked 🙂
Én is 😀