már szárad a teraszon. Tudom, szentségtörés, de én biza vanish szőnyegtisztítós szivaccsal végignyomkodtam – nem érdekel, hogy minél kopottabb/koszosabb, annál értékesebb. Jó lesz nekem tisztán is.

Tegnap kipróbáltam a sütőben rántani dolgot: nagyon bejött. Panírozás után egy nagy tepsibe fél deci olajat tettem, abban sütöttem ki egy egész patisszont, két cukkinit és egy nagy tököt.

Nekem van a legtündéribb férjem a földön. Nagyon, nagyon, NAGYON szerettem volna egy napozóágyat, de úgy festett, idén nem lesz rá keret. Nem szerettem volna műanyagot, olyat szerettem volna, ami keményfából van, az meg hát… khmmm… iszonyú drága. Le is tettem róla.

Tegnap telefonált az autópályáról, hogy jönnek haza ketten, ő és az ágy, és hogy naaagyon megérte, és hogy szuper. És tényleg.

Két napja csak mosok-teregetek, nem is értem, honnan ennyi ruha. Lassan mennem kell ikeába, most, hogy végre megvan a csodaszép gardróbszoba, a nyári holmiknak kell vennem dobozokat.

Szuper lenne, ha végre összerakná a férjem a kamrában a polcokat – itt a konyhában lassan belefulladunk a szörpökbe, lekvárokba, ilyesmibe.