- Csütörtökön kontrollvizsgálatok, no meg lassan kinéz nekem egy tumormarker is. Jaj. Nem érzek bajt, de ilyenkor az ember mindig, mindig MINDIG ideges, nincs mit tenni, ez van.
- Energetikai tanfolyamra megyek ebben a hónapban (Inga meg aura meg ilyenek. Ja, ja, jól olvasod, beszarás, mi?:D), nagyon kíváncsi leszek, milyen lesz, hogy lesz. Még én sem hiszem el, hogy tényleg elmegyek, de elmegyek. Aztán hogy meglegyen a balansz, hazafelé benézek a Mangoba, leárazások vannak, ju nó.
- Be kell jelentkeznem a tüdőgyógyászhoz, rendes negyedéves kontrollra.
- Átpakoltuk, kicsit átvariáltuk a konyhát, azt is be kellene fejeznem. Egyszerűen még nem találtam ki olyan módszert, amivel hatékonyan tudnám kezelni/tárolni/rendszerezni a műanyag edényeket. Valszeg azért, mert ilyen módszer nincs, a séma ugyanaz, mint a zokniknál: csak a legerősebb maradhat fenn, a többi elhullik.
- Megjön végre a Bomb cosmetics és a Tchibo rendelésem is – juhé.
Ági
Bokeh.
Így hívják a fotósok azokat az elmosódott fényköröket, amik annyira divatosak, annyira trendik mostanában, hogy megjelennek pólókon, képeken, művészeti alkotásokon is.
Bokeh.
Lágy fény, nem is szikrázik és sok, nagyon sok van belőle.
Pont, mint az életben.
Vannak nagy fényességek, óriás robbanás, a szerelem, a megszületett, a két csík, a felvettek, a levizsgáztam, a beköltöztünk, a negatív a kontroll, de lássuk be, azért ezek ritkábban fordulnak elő. Jóval ritkábban, mint ahogy nekünk megerősítésre lenne szükségünk.
Bokeh.
A sikerült a süti. Együtt énekeltünk a kocsiban. A kedvenc számom megy a rádióban. Az odafutott a kutya és belehajtotta a fejét a tenyerembe.
Összeér a kezünk alvásnál. A legfinomabb Barnus-puszik ébresztenek.
Gergő elfintorodik, olyan savanyú a citrom.
Egy szép körömlakk.
Illatos habfürdő, egy jó film, egy érdekes formájú felhő.
Időben odaérünk valahová.
Pont van parkolóhely a bejárathoz közel.
Leárazták a kedvenc filctollamat.
Isteni a kávé a teraszon.
Egy jó mese, egy jó masszázs, egy megfizethető, aprócska fehérnemű bolt. Jé, van csinos, női trikó. Ő még félkombinénak mondja, és hát biztos tudja. Régóta, 1907(!) óta árul a családja fehérneműt.
Beérett a meggy. Finom narancslakvárt főztünk. Tihanyban újabb madárkát gyűjtünk be – csodálatos!
Bokeh.
Egy pörgős szoknya. Maga a pörgés. Avokádókrém. Egy megtalált levél. Egy szép szalag, régi fényképek.
Jó tévéműsor, egy narancsos kamillatea.
Mammmammmaa. Nyuszkó. Anyuci. Én.
Élek.
Bokeh.
Kincsek itthonról
Hónapok óta keresem a megfelelő tárolót Barnabás szobájába. Fontos szempont volt, hogy lekerekített legyen, masszív, fa, sok csetreszt elnyelő hálás bútordarab. Arra már gondolni se mertem, hogy passzoljon a karos antik csillárhoz, a százéves szekrényhez és a csomózott szőnyeghez – nálunk ugyanis ilyen a gyerekszoba.
Régi, masszív, patinás, de a kis lakója nagyon szereti, és örömmel vette birtokba a felújított ágyat is.
Én pedig kutattam a teszveszen, kerestem a jófogáson, beszéltem asztalossal és végignéztem az antik piacot is, de nem, nemsehogysem akart összejönni a dolog.
Aztán egyszercsak megakadt a szemem a garázsban egy régi, alacsony szekrényen. Tökéletes volt. Olyan magas, mint egy pad, masszív, fából készült, sötétre pácolt bútor, 5 fiókkal és egy mindent elnyelő, kétfelé nyíló polcos résszel.
Tökéletes.
És valóban: némi pronto és mikroszálas rongy, és szép is lett. Új lehetőséget kapott.
—————————————————–
A másik nagy találmányom amolyan homlokra csapós: egy ideje majd’ megőrülök, hogy legyen itthon tejhabosító. Habos tejszínnel szeretném inni a kávémat, olyan igazi bajuszcsinálós fehér vattát szeretnék a kávém és a fahéj/őrölt vanília közé.
Mikor pont háromszázadszor nyafogtam Medvének, hogy habos kávét szeretnék, akkor mellékesen odaszúrta, hogy -köszönhetően a munkájának- az univerzum egyik legjobb ipari szifonja van a konyhánkban, szóval nem hinné, hogy tovább kellene dalolnom ezt a “szegény vagyok, elesett vagyok, nincs hab a kávémon” magánszámomat.
S lőn.
Habszifon. Durva képzettársítás a habszifonnal habot csinálni, valószínűleg ezért nem jutott eszembe…
——————————————————
Az idei volt életem legnyugisabb karácsonya.
Amit átéltem az maga volt a béke. Medve saját bevallása szerint semmi mást nem csinált két napig, mint nézte, hogy milyen gyönyörű gyerekeink vannak. Ennyi.
A Nagy Mesenézés Napja december 25. volt nálunk, annyira beteg volt mindenki, hogy egész nap ágyban voltunk és én egy komplett karácsonyi belga 90 perces rajzfilmet aludtam végig, majd este a Jégvarázst már nem, ott már elememben voltam.
Legyen hó! Legen hoó. …bár-tud-ám sállálálállállá
és lett.
Igaz nagyon kicsi-vékony-zsenge-nyüzüge, de hó, rohannak benne a kutyák és a falu igazi csipkeváros lett.
Nekem pedig egyre jobban fáj a torkom. Megint.
———————————————
Mindegy.
Van itthon gluténmentes virsli, készítek egy nagy adag pórés-citromos krumplisalátát, majonézes céklát, zöldségfasírtot, és csak hagyom, hogy minden menjen a maga útján.
Szépen, lassan, hatalmas hálával érkezzünk meg 2015-be.
53., Megvenni a Chanel Vendetta lakkot.
54., Elmenni egy jobb agyféltekés rajztanfolyamra
55., Mindennap elmondani Barnabásnak a MI mondatunkat: amikor megszülettél, a világ egy sokkal jobb hely lett.
56., Felszerelni egy madáretetőt az első fenyőfára.
57., Nyárra pedig madárfürdőt készíteni, ugyancsak a kismadaraknak.
58., Elmenni egyszer egy arborétumba
59., Elmenni egyszer csajbulit tartani (mint a régi szép időkben:tűsarkú, sok bor, piros rúzs)
60., Kötni egy sálat.
61., Képeslapot küldeni valakinek.
62., Elaludni egy függőágyban.
63., Végigvinni a terápiát (nagyjából egyébként sanszos, hogy valamikor akkortájt lesz vége)
64., Csurig teletenni a fehér fényképfalat a házunkban.
65., Beiskolázni Barnabást. (Iskolázni! Az! Én! Most! Született! Kisfiamat!)
66., Sokkal jobb feleséggé válni. Ez nem tudom, hogyan lesz mérhető.
67., Egy hónapon át minden héten egy este társasjátékozni.
68., Elmenni táncházba.
69., Hétszámjegyű megtakarítás letétbe, a fiúk nevére.
70., Végig, végig, végestelen végig egészségesnek maradni, és megtapasztalni, hogy ez mennyire jó, mekkora erő, és hogy ez még csak az eleje, mert sok-sok évtized jön még.
71., Még egy tetoválás. Egy egészen aprócska.
72., Minden hónapban egy hétvégére teljesen kikapcsolni a számítógépet.
73., Kijönni/abbahagyni/kikapcsolni azokat a filmeket, előadásokat, könyveket és … embereket, akik csak az időmet rabolják.
74., Elérni, hogy ne legyen annyi minden az éjjeliszekrényemen, mintha csak és kizárólag az ott található tárgyak segítségével kellene leélnem a maradék 50-60 évet
75., Elhinni, hogy van még 50-60 év. Tudni.
76., Karácsonyi vásárba menni. A fények! A díszek! Az illat!
77., Varratni nyári függönyt az előszobába. Most csak téli van, ami fogja a hideget, de nyárra túl komor.
78., Csobogó a lakásba.
79., Egy igazi, minőségi kézimunka asztalka.
80., Tartani a diétát.
81., Dodgemezni a vursliban.
82., Egy hintaágy a teraszra. Juj, de jó lesz!
83., Megcsináltatni a fogaimat. Nincs velük gond, de szeretném, ha olyan szépek lennének, mint kemó előtt.
84., Valami ultragiga sztár koncertjére elmenni.
85., Bevezetni a hálaadás napi vacsorát.
86., Venni egy Silhouette cameot (basszus, azt hittem, csak a sizzix kell. Móni, megfertőztél)
87., Megcsinálni a házunk címerét.
88., Málnalekvárt készíteni! Még sosem csináltam, és olyan nagyon ritkán eszünk málnát, pedig imádom!
89., Újra elmenni az Operába, újra a Diótörőre és újra igent mondani Neki. Előtte persze jól halálosanörökremegfenyegetni, hogy meg is kérje újra a kezem.
90., Akkor, amikor a legidegesítőbbek a fiaim, nem szemet forgatni, hanem beszállni a buliba. Tovább firkálni velük a falat. Ki is színezni.
91., Lefesteni a házunkat. Bekeretezni.
92., Éjszaka sétálni a csípős hidegben és forralt bort vinni termoszban.
93., Bikiniben napozni és barnítani a hasamat. Nyilván emberektől elzárt területen adnám elő ezt a performanszot.
94., Egyforma pizsit venni a gyerekeknek Karira.
95., Sziklakert projekt. Valahogy nézzen már ki.
96., Elmenni egyedül egy meditációs hétre.
97., 5 éves naplót készíteni- 5 éven át, 365 napon keresztül minden nap egy kérdés. Érdekes visszanézni, hogy hogy változnak a válaszok…
98., Megtanulni szépen, idegbaj, horror nélkül ünnepelni.
99., Minden évben megírni a kérlek-et. Idén -figyelj – 45 ember kért elérhetőséget a doktornőhöz. Tavaly volt, akinek dagija volt csajok. Mára ő is túl van a kemón, előtte még a sugár. Basszameg. Ugyanakkor hurrá.
100., Élni. Élni, a jó életbe, élni. Élni és élni és élni. Minden nap. A gyerekeimmel. A férjemmel. A kutyáimmal. Élni az életemet.
+1 és egy (számomra) iszonytatóan drága táska is jöhetne, na. – ez úgy fest, sikerült. Egy álom Aigner táska lesz az enyém, valami hihetetlen szerencsének köszönhetően.