Ma délután:
- munka, munka és munka. Lesz testkezelés, sminktanácsadás és egy sajtótájékoztató. Teljesen vegyes a felhozatal:)
Holnap:
- le kell szedetni Drazséka fogáról a fogkövet. Már bejelentettem állatorvoshoz, altatásban csinálják, remélem minden oké lesz.
- manipedi
- bodza-bodza-bodza, de ezt már mondtam:)
- kórházi pakk összekészítése. soha nem lehet tudni.
- indul egy új kampány, annak az előkészítése
Péntek:
- családi nap a bölcsiben – ugrálóvár, arcfestés, hejehuja
- takarítás, főzés, második kör a bodzazselében
Szombat:
- smink, sminkoktatás
- Vöröskereszt
………………………………………………………………………….
Ne, ne mondj semmit – az előző terhességem-szülésem után fel vagyok készülve mindenre. Most az első fázisban vagyunk, aminek a sláger mondatai:
„szegény, hogy még mindig dolgozol” – ezt fejcsóválva
” túlhajtod magad, már rég pihenned kellene”- ezt is
” egy hős vagy, én biztos nem csinálnám” – mentegetőzve
Hamarosan jön a második fázis. Az ugye teljesen rendben van, hogy a család összefog, hogy anya a szülés után elmehessen egyet sétálni, egyszer-egyszer tornázni, beülni a barátnőkkel egy kávéra, merthogy az anyaság nem börtön, szükség van egy kis regenerálódásra, ésatöbbi. Ha anya ezen programok helyett ugyanennyi időre (heti 1-2-szer 2 óra) d-o-l-g-o-z-n-i megy, akkor jönnek a kimondott gondolatok:
” és kivel van addig az a SZEGÉNY gyerek?”
” … hát, ha nincs más megoldás…”
„ez rettenetes, otthon kellene babáznod”
„nem sajnálod a kicsit?”
„nem tudjátok másképp megoldani?”
és a kimondatlanok:
„minek szül az ilyen gyereket?”
” hogy MERI megtenni?”
„normális?”
„szarul néz ki, olyan kialvatlan”
És aztán hamar, nagyon hamar jön a harmadik fázis. Amikor nehéz, zűrzavaros, de teljes életet élek, és nem kell azon gondolkodnom, hogy megszűnik a munkahelyem, hogy nem lesz állásom,hogy meddig maradhatok otthon és hogy miből veszek pelenkát. Ilyenkor jön a 3. lemez:
„könnyű neked, mert….” – ja. két hónapja még a sátán fattya voltam
„de te ezt szoktad meg, te bírod” – akarni kell és kussolni. meg csinálni, ha van rá lehetőség.
” szerencsés vagy…” – a szerencsének ehhez semmi köze. én alakítottam így.
Nem, nem mondom, hogy ez tökéletes rendszer. Azt sem, hogy mindenkinek való. Viszont eszembe nem jutna egyik barátnőmnek sem a fejéhez vágni, hogy
„de könnyű neked, itthon lehetsz 3 évig és semmi mást nem kell csinálnod, csak anya lehetsz. Ha két gyereked van, akkor duplázhatod az időt.”
„de jó, már felteheted a lábad és a babaszoba színéről ábrándozhatsz naphosszat. persze csak amikor nem vagy terhesjógán” – mert ez sem igaz. eljárhatnék terhesjógára. De lusta vagyok, helyette csak döglök, amikor lehet:)
Mindegy, fel vagyok készülve mind a három felvonásra – bár szívem szerint kihagynám a megjegyzéseket. Úgy könnyebb lenne.
