- mellkas röntgen, vérvétel, vizelet – ezek mind napirenden voltak ma
- már képes vagyok elolvasni a beutalóimon a “rosszindulatú emlődaganat” kifejezést
- valószínűleg sokkal keményebb kemoterápiára lesz szükség, mint gondoltuk
- rengeteg barátom van, köztük egy-két totális idióta, akik megnevettetnek és széppé teszik ezeket a fostaliga pillanatokat.
- Zsuzsi egy angyal, és valahogy mindig ott van.
- hétfőn megyek pszichoterápiás-hipnoterápiás kezelésre (én. igen. én. wtf??)
- a nőgyógyászom sem engedi el a kezem, és úgy összességében: mindenki csak biztató dolgokat mond.
én pedig hol zokogok, hol megacélozom magam és szagolgatom a fiaim nyakát, vállát, hátát – erőt gyűjtök.
————————————–
- x-ray, blood test, urine test – these ar normal, daily activities
- I can read (again and again) on my papers “carcinoma ductale invasivum” without a blink of an eye (ok, without tears and screaming)
- we’ll need a very agressive chemotherapy
- I have plenty of friends, good ones, total idiots and they make these days of crap seem just fun & games
- my mindwife, Su seems to be everywhere, managing/arrangig everyhing
- I am sooooo eagerly waiting for my hypnotherapy session on Monday. (yes, me. don’t ask:))
- I am greatful for each and every pep talk: from friends, ob gyn, family…
Oh, me? Well, I’m a total mess right now. Screaming and crying, put myself together and sniffing my boys’ neck… yep, difficult times ahead.
It seems I collect the gunpowder and guts right now.
No Comments