Itt is megtalálsz:
alma meg a fája

Hétvége

Igen, jól bevásároltunk a Müllerben. Végülis nagyon jól jártunk, 46 ezer helyett 35 az tetemes spórolás, nem? De.
Kabátot kerestem volna, de nem találtam elérhető áron meleg (hegesztett varrású, minimum combközépig érő, kapucnis, vízálló, szélálló, bélelt)  télikabátot: oké, 80 ezerért lett volna hibátlan, de annyi most nincs kabira. Minden pénzt visz a gyógykezelés. Olyan 15-20 ezerért pedig csak közepesen meleget kaptam volna, olyan szépkét is akár, de nekem most nem olyan kell.
Kemóra járok, nincs vérem, fázom. Ez nem olyan picit cidri, meg kézlehelgetős fázás, ez olyan csontig fázós, fejfájósan fázós fázás.
Szóval ennyiért ilyen nincs. Mindegy, ennek most így kellett lennie, pláne, hogy felszedtem (ó, basszameg, le sem merem írni)  jó pár kilót. Ja. Nem csalás, nem ámítás, 91 kilót mutat a mérleg, hála a szteroidoknak. Bennetek is az a kép él, hogy aki kemóra jár, az szinte elfogy, mint a gyertyaszál? Hát, ez így is van. Kivéve azt, aki szteroidokat kap, ott 15-20 kiló plusz simán felugrik. Van, hogy több. Mindegy (dehogy mindegy, hisztérikusan bőgök). Legyen ez a legnagyobb baj (na ez igaz). Kívánom magamnak, hogy 10 év múlva még mindig számolgathassam a kilókat. Húsz és harminc év múlva is. Negyven. Hóhóóóóó:)
Alig van már szemöldököm, és szempillám, de szuper lett a tetoválás: saját magamat is be tudom csapni vele, én is csak akkor veszem észre, ha nagyon nézem – úgyhogy úgy döntöttem, nem is nézegetem:)
Volt/van ugyanis más, ami leköt mostanában.
Betegek a gyerekek.
Mind a kettő. 
Szörcsögnek, köhögnek, szenvednek, nyöszörgős-hőemelkedős-horkolós éjszakáik/nappalaink vannak, és nem olyan egyszerű ez most. Nagyon nem. 
Mindegy, kedden már jön anyu, onnantól a levegő is más, a Nap is máshogy süt, a víznek is más íze van.
Apropó, más íz: Barnabás nevezi el nálunk az előtte-még-sosem-volt ételeket, ezt is. Még keresi a nevét, a tökchips, ami leginkább leírná, hogy mi is ez, az elég kimondhatatlan, és lássuk be, nem sok fantázia van benne.
Aranytallér, most leginkább így hívja. 
Nekünk mindegy, hogy hogy hívja, csak az számít, hogy iszonyú jó! Géppel egyenletes, 2 milliméteres sütőtök korongokat vágok, majd betolom a forró sütőbe és a végén megszórom egy icipici tengeri sóval.
Abbahagyhatatlan.

Megosztás:
Previous Post Next Post

4 hozzászólás

  • Reply Ildó

    Klassz ez a tök.
    Olajban sütötted? Vagy simán sütőpapírra tetted?

    2013-10-27 at 17:44
  • Reply GoldenApple

    Sima sütőpapírra tettem. Azóta is nagy favorit.

    2013-10-27 at 17:54
  • Reply Ildó

    És ropogós lett? A miénk olyan mintha megpároltam volna… :-S

    2013-10-27 at 17:56
  • Reply GoldenApple

    Azért nem lett olyan chips-szerű. Inkább olyan keményebb gumicukor állaga lett.

    2013-10-27 at 18:10
  • Leave a Reply