Kicsi Muci egyik bodyja. Kaptuk, imádom, és ahogy emelkedik és süllyed a kis mellkasán…. békésen… Nincsenek szavak rá, mennyire szeretem ezt a kis szarost.
Őt. Csöcsös Bonifácot. Dagadt Dezsőt. Jóképű Jónást. Szarmadzag Szarkagyurkát. Nem tudom megszámolni, hány puszit, simogatást, höcögtetést, döcögtetést, nyüsztőlést, gömbölyítést kapott.
… és ő is. Íme, gyerekek, ez az egyes típusú (!!!!) diabétesz mindennapi arca, épp 2,7-től indulunk felfele. A világát nem tudja. Ez sajnos teljesen kiszámíthatatlan nála még, mert MÉG MINDIG van saját inzulintermelése. Még mindig! Napról napra, sőt, délelőttről délutánra változik, úgyhogy egy ilyen reggeli rosszullét után simán elmegy úszni. Ez nem betegség, ez nem gyógyul meg, ez a libikóka az életünk.
És ez már pont egy ilyen vizes várakozás alatt készült. Ügyes, de sajnos ez is olyan, mint a kutya vacsorája: az intenzív kéthetesből egy teljes hetet és egy napot tudott menni, utána úgy elszállt, mint a győzelmi zászló,majdnem kórház lett a vége.
Hogy ez a Mami miket ki nem talál? Itt épp a gyerekek nevét hozta hieroglifákkal, mert MÚMIA ESTET terveztünk:D Alig várjuk,hogy újra megnyíljon a Szépművészeti Múzeum, mert most nagyon benne vagyunk a múmiák, titkosírás (hieroglifák!) témakörben, illetve nagyon elkezdte érdekelni a történelem.
Szeretik egymást. Barnus hosszú fél órákat el tud lenni Kolossal, semmilyen féltékenység nincs benne, és ezt leginkább azzal tudom magyarázni, hogy már elég nagy a korkülönbség kettejük között. Gergő -akármennyire is igyekszem- kimarad. Próbál kapcsolódni, de elég esetlenül csinálja, durván és sírósan. Már leültem Barnabással beszélni erről, úgyhogy kifejezetten figyelünk rá, hogy ő is be tudjon szállni a buliba és a nagy egymásra találásba.
Elég sok programon voltunk eddig már a nyáron- ez éppen a Skanzen egyik rendezvénye, Kaláka koncerten voltunk. Hát, ez kb. a Rolling Stones-nak felel meg a fiaim számára, groupie-ként megyünk utánuk a nyár folyamán,ők pedig első sorból nézik… az apjukkal. Én Kolossal róttam a köröket, hogy végre aludjon: a koncert utolós, de tényleg legislegutolsó hangjainál aludt el.
Azért sokszor teljesen vegán, amit eszünk. Az esetek túlnyomó többségében vegán, igen. Ez épp pirított, fűszeres csicseriborsó rizibizivel.
Ilyen egytálételekkel szoktunk kitelepedni a teraszram ahl ugyan leszakadt az a nyomorult hintaágy, de a napozóágyamba telepedve még mindig kényelmes, a hintaágy állványára pedig felszereltem az Adamo hintát. Beszélgetünk, mesélünk, én kiviszem a gépem és dolgozom, a gyerekek meg elvannak.A háttérben pedig látszik, hogy a napon száradó ágynemű illatánál szerintem jobb terápia a világon nincs
Nagyon sajnálom ezt a szegény hintaágyat. Tavaly már megadta magát, apa varrt is rá új huzatot, de idén az is szétszakadt, pedig Gerusz egyik kedvenc fekvőhelye, illetve a kutyák is nagy előszeretettel hűsöltek alatta a melegben.
Apropó, kutyák: itt épp Felhőt vágtam ketté, azaz kurtítottam a felére a kabátot így nyárra. Több kilónyi raszta lejön ilyenkor, megkönnyebbül, nagyon jót tesz neki a melegben. Teljesen az ilyen kutyusok szőrét levágni szigorúan tilos, a bunda ugyanis hőszigetel – nyáron hűt, télen fűt. Fokokkal hidegebb van a bundus alatt neki, mint ami a levegő hőmérséklete.
Sokan kérdeztétek, úgyhogy fel is teszem: na ez az a nyírfanedv, amit a DM-ben lehet kapni. Mindig, amikor valamelyiknek pocakgondja van (na basszus, ez így nálunk még nem hangzott el soha, az “anya, baromi nagyot fosssssssstam, hihihihi” viszont annál többször, mert varacskos disznók a fiaim), szóval mindig ezt adom először: 2x1dl általában rendezi a helyzetet.
1 Comment
Nem tudom, használható-e az ötlet, de nekünk is leszakadt a hintaágy huzata, ezért megfúrtuk a keretet és keményfa léceket csavaroztunk rá.
2017-07-15 at 12:04