Ideje összepakolni a melltartóimat. Valószínűleg ráérnék vele a műtét után is, de nincs értelme várni: egyrészt ezek úgysem lesznek jók utána (még akkor sem, ha csak a csomót veszik ki), és utána már a kemóra készülök majd. Nincs értelme sajnálni őket, remélhetőleg kellenek majd újak… oké, nyilván spéci melltartók kellenek majd, de hála az égnek van választék. Bár igen borsos az ára.
Az Oncomar nevű táplálékkiegészítőnek olyan íze van, hogy azt NEM-LEHET-ELKÉPZELNI SEM.
Híg fos + ázott kutya szaga van, de lehet érezni a törődést, mindezt egy cseppnyi narancsos beütéssel (a narancs és a vanília íz a rákos táplálékkiegészítők Olümposza).
Levágatom a hajam. Oké, nem vagyok hülye, nyilván megvárom, hogy kell-e kemoterápia (a remény hal meg utoljára), de ha kell, akkor irány a fodrász.
Most, hogy felkelni sem volt erőm, egy pár napig bolti “teljes kiőrlésű” kenyeret hozott Medve. Aham. Elolvastam a címkéjét: 15-20% tk. lisztet tartalmaz, a többi sima búzaliszt. Úgyhogy most bedagasztottam egy tk. rozslisztből készült kenyeret, abban azért jobban meg lehet bízni:)
No Comments