Kategóriák
Egyéb

Egész jól állok a lomtalanítással

Ismét két zacskónyi cucc megy ki: nyári blézer, szoknya, pulcsi, felső, mind-mind olyan, ami ezer éve nem volt rajtam, mert vagy terhes voltam, vagy rákos, vagy kifogytam.
Ja. Ne is mondd. 🙂
Szuper érzés, ahogy szabadulnak fel a polcok,a  fiókok, a rekeszek, és minden hely azt kiáltja, hogy ide nekem Olivia Pope ruháit fogyj még, mielőtt bármit veszel.
És ez így is lesz.
Ahogy zsákolom be a cuccokat, eszembe jutnak emlékek, történetek. Illatok, helyzetek. Szerelmek, barátságok. Nincs dráma, pakolom tovább, és nagyon büszke vagyok magamra. Tudom, hogy ki vagyok. Tudom, hogy hol tartok, mire van szükségem, merre szeretnék menni. És ezt egyébként mind-mind a daganatnak köszönhetem – hát nem fura?? Jót tett az a csend. Rengeteget szelektáltam, újragomboltam a kabátom, az életem, sőt, az emberi kapcsolataim is jelentősen megváltoztak.
Könyörtelenebb és könyörületesebb lettem egyszerre.
Rögtön ítélek és nem ítélkezem egyáltalán.
Jó így most.
——————

Épp ezt a purgálást szeretnénk megerősíteni a következő időszakkal: Medvével ugyanis azt éreztük mostanában, hogy kicsit elszaladt a paci. Na jó, nem, nem volt habzsidőzsi, és nyilván egy komoly, nagy shopping őrülethez nevetségesen kevés a vagyonunk, de khömmm… sokszor nem gondoltuk át. Vagy pedig kellett és megvettük. Vagy jó lett volna az egyszerűbb, de természetesen a nagyobbat/díszesebbet/márkásabbat vettük.

Most hétvégén érdekes elhatározásra jutottunk.

30 napig semmire nem fogunk költeni.

Kész-passz, leírtam, kimondtam, hivatalos. Nem lesz „beszaladok a Lauderbe egy rúzsért”. Nincs üljünk be egy kávéra, majd vigyük el a gyereket játszóházba és hopp, vegyünk egy elektromos akármilyen-hasznos-gépet, mert akciós.
Nincs új arckrém, testpermet, bodyshop.
Nincs online jógabérlet, rendelek a kávé mellé a tchiboból ezt-azt.
Nincs mozi, harisnya, ruhaleárazás, Culinaris.
Nincs pattanjunk-be-a-kocsiba és irány a valami.
Nincs új szerszám, borkóstoló, vezeték nélküli telefon, új mobil.
Nincs mandzsettagomb, márkás ing, méretre gyártatott/soha nem hordott talpbetét.
Nem kell több pizsama/alsónadrág/póló/melegítő/bármilófasz egyik gyereknek sem.

Nincs semmi.

Befagyasztjuk.

Előre lefektettük a szabályokat, hogy mi az, amit mindenképp engedélyezünk: én ezer éve jelentkeztem be a szempilláshoz, és nyilván nem hagyom ki a tanfolyam következő részét. Neki osztálytalálkozója lesz.

Előre felmértük a tisztítószeres és a piperés szekrényt is: popsitörlő kell Gergőnek, minden más van.

Kávé van, így azt sem vehetek 30 napig.
Amit lehet, a fagyasztóból használunk el, csak azt vesszük meg, amiről megbizonyosodtunk, hogy már nincs itthon (ergó megszűnik a dobjunk be egy karton almát, ha már úgyis itt vagyunk a metróban).

Nincs manikűr, pedikűr, Medve természetesen elmegy fodrászhoz.

A gyerek is NYILVÁN kap szülinapi ajándékot, de azt már úgyis megvettem.

Bekecs kutyus megy kiállításra, oda is természetesen elmegyünk vele, kifizetjük a belépőt és tudjuk, hogy Barnabásnak is lesz több programja is az óvodában, azokat is rendezzük, magától értetődően.

Ezen kívül azonban semmit, de semmit nem költünk. Harminc napig.

Kategóriák
Egyéb

Nyilván nem lett belőle semmi.

Elaludtam.

Medvének fogalma sem volt a terveimről, így a „nem akartalak felkelteni”-nek az lett a vége, hogy már öltönyben-nyakkendőben jött be és hozta a kávémat, hogy ő akkor indulna is…

Mindegy, maradtam.

Újabb oldalt készítettem az art journalomba. Vágtam, ragasztottam, festettem, színeztem. (Tényleg, ezeket is fotóznom kell – csak ezen a héten 3 mailt kaptam, hogy mutassam meg).

Megnéztem egy filmet, folytattam a sorozatomat.

Azért kifestettem a körmömet, mert nehogymár ne.

Paradicsomos-tejszínes-spenótos-gombás rizst ettem.

Feltettem egy arcpakolást.

Megigazítottam a szemöldökömet.

Vastagon bekentem sarokpuhítóval a sarkamat.

Pinket hallgattam.

Táncoltam.

Kutyáztam.

Aludtam egyet délután.

Szerelmes sms-t írtam és kaptam (hát ez valami egészen fantasztikus érzés mg mindig).

Beszéltem a gyerekekkel.

Isteni mandarinos-vaníliás tusfürdővel zuhanyoztam, hajat mostam, szárítottam, közben mégegy részt néztem a sorozatomból.

Némi smink, parfüm (L’eau the one – D&G), majd TECHNIKAI ÖLTÖZET (sínadrág, síkabát) és indultunk a barátainkhoz.
Fehérbor, vörösbor, szarvaspecsenye, tonhalsteak, fokhagymás csirke, petrezselymes krumpli, saláta. Medvének pálinka.
Nagy nevetések, isteni beszélgetés, nagyon jó emberek. Nagyon jó velük lenni, na.
… és persze kutyák. Kutyák, kutyák és kutyák: 5 felnőtt és sok kis babakomondor.

——————————-

Ma pedig csendesség. Pakolászás, kutyanyírás (Drazséka, lelkem-szívem, úgy megöregedett. Ősz is, fáradt is, hullik a foga, de azrét még kötözködik:)), pincelomtalanítás. Kis munka, kis pihenés.

Egy pár óra és újra itthon lesznek a gyerekek.

Talán ennyi a boldogság. Talán nem is kell több. Sőt.

Biztos, hogy nem kell több.

Kategóriák
Egyéb

Az összes mai tervem a kútba esett

Anyunál lesznek a gyerekek, én pedig előadásra, majd moziba szerettem volna menni. Töltekezni, vacsorázni… most pedig olyan vagyok, mint egy rakás kula.

Így, szofisztikáltan.

Kula.

Egy nagy paplanra vágyom, a Botrány 2. évadjára, arra, hogy megérkezzen végre a tej(szín)habosító.

Holnap Medve délelőtt előad valahol, én pedig erősen gondolkodom, hogy egy esztergomi csajos délelőttöt ajándékozok magamnak: hobbybolt, várlátogatás, kiállítások.

Igen, ez határozottan jó ötlet.

Kávé.

Kávé, hobbybolt, kiállítások. És persze OPI I break for manicures.

Valakinek ötlet, hogy hol érdemes Esztergomban kávézni?

Kategóriák
Egyéb

Természetesen Medve elfelejtette a névnapomat

– Figyelj, én most nagyon bánatos vagyok.
– Me’ mé’?
– Mert nekem ma névnapom van.
– Igen? Tényleg? De az nem egy szomorú dolog, azért nem kell sírni.
– Mondjuk azért az nem segít a vidámkodásban, hogy idén is elfelejtetted…
– Háttööööö… Mit szeretnél a névnapodra?
– Figyelmet. Törődést.
– Na jó, de mit rendeljek? Úgy értem, vacsorázni nem tudunk elmenni, úgyhogy… tényleg: van még krumplifőzelék.
– Bazdmeg.
– Ne izélj már, mondd, mit szeretnél.
– Semmit. SEMMIT!! Mert már átjárta a szívem a METSZŐ HIDEGSÉG!!
Itt ő felhorkantott, röhögött, de azért nem adta fel.
– Nyuszkó, nem felejtettem el, csak késleltetve alkalmazom a névnapod. Khömm. Na mondd, mit szeretnél.
– Lepj meg! Leeeeeeeeeeepj meeeeeeeeeeeeeeeg! Varázsolj el, legyek névnapkirálylány, névnaphercegnő, a világmindenség közepe! Ragyogtass!! A Pinteresten is olvastam, hogy a jó férfi ragyogtatja a nőt!!!
– Miafasz??
– Ragyogtatja!! És nem FOSZTJA MEG a névnapi örömtől, hogy az a szerencsétlen csendben kucorogjon az ágyon, és átjárja a szívét a…
– Metsző hidegség. Tudom. És megjegyezném, hogy nem kucorogsz csendben, óbégatsz, mint egy hülye.
– Te ne, te neeeeeeeeeeeee….!
– Na figyelj. Névnapodon virtuálisan hattyúk vesznek körül. Egy illatos dézsában ülsz ilyen fürdőgolyó szarral. Viszek neked bort, halk zene szól és téged átjár a Szent Névnap Szelleme. Az. Pont. A Szent Névnap Szelleme. És körbe vagy véve ajándékdobozokkal, amiken nagy masni van, és amikben mindenféle ilyen női szar van, aminek a csajok örülnek.
– Ilyen milyen mindenfélék?
– Olyanok, mint a tejhabosítód, amit megrendeltem ugyan, de kurvára nem ért ide. Még mindig átjárja a szíved a metsző hidegség?
– Nem.
– Aludhatunk végre?
– Jóéjt.
– Jóéjt.
—-
– Metsző Hidegség, Nyuszkó, bazdmeg, alulmúltad önmagad.
– Mondom JÓÉJT.
Kategóriák
Egyéb

Holnap

így vagy úgy, de megoldódik egy munkahelyi probléma.
Bárhogy is alakul, annak úgy kell lennie.
Eddig a kultúrmantra.
Gyakorlatban meg: ó, hogy a telibetekert kócos plajbász üssön tarkón mindenkit, aki ugyanazért a fizetésért 4x annyi munkát vár el egyik napról a másikra.
———————————–
De komolyan.
Prüszkölök a dühtől.
Kategóriák
Egyéb

Citrom az új duda

Ma a negyedéves onkológiai ellenőrzésemen (minden faszergányos) néztünk egymás szemébe. Már tudta, pedig még nem mondták neki. Idegesen gyűrögette a táska fülét, megszólítani nem mertem, mert mennyire ciki lenne, ugye, hogy „helló, mellrákod van? Képzeld, nekem is volt. Reméljük időben jöttél, s akkor minden oké lesz”.
Mivel nem mertem megszólítani, csak néztem, néha összemosolyogtunk. Én bólogatva suttogtam, hogy tudom-tudom, ő meg könnyeken át, hogy félek-félek.

Aztán…

„Legyen kedves fáradjon utánam, a prof. már várja és perceken belül ideér x. drnő is”. Majd bementek a szobába és gondosan bezárta az asszisztens az ajtót.

És akkor, ott megmondták neki.

Hogy ez bizony rák.

————

És beindul a gépezet.

————

És rendben lesz minden, ha Isten is úgy akarja, meg ő is, meg időben érkezett.

Január vége van, igaz, nem október, és mégcsak nem is rózsaszín a kép, de vizsgáld át a melleidet ma este.
És ha tudod, oszd meg ezt a bejegyzést.

Életet menthet.

Ja, a csaj olyan 40 éves lehetett. Három kisgyerek anyukája – ennyit láttam a tárcájában, amikor vette elő a tajkártyát.

Kategóriák
Egyéb

5 perc a semmiből – Pambababamm

Pambababamm, gondtalan, az élet elfogy nyugtalan, pambababamm tartalom, akkor van, ha akarom.

Sárga bögre görbe út, rózsakvarc szívvel merre fut.

Álmatag, fájós, szikrázó fény

Billeg a sorsom peremén.

Én pedig játszom. Csendben.

Néha meg nem.

Na lefekszem aludni, ha ez a faszság kijött az ujjaimból.

Kategóriák
Egyéb

Megkísérlem a lehetetlent:

ezen a hétvégén megkísérlem a lehetetlent: vöröshagyma, majonéz, ecet, bors nélkül coleslaw-t készítek majd. Fogalmam sincs, milyen lesz, egy kicsit vannak fenntartásaim, de annyira nagyon kívánom a kfc-s káposztasalátát (valahol volt róla szó), hogy az nem igaz.
… inspirációnak nem kellenek különleges honlapok, elég ha az embernek olyan ágas-bogas ismeretségi köre van, mint nekem. Kata barátnőm benevezett egy planking kihívásra, így gyorsan rányomtam én is: másodpecekben mérhető, amit naponta az ügyre kell fordítani, mégis tökéletesen trenírozza az én szétszórt agyamat egy majdani jóga kihívásra.
Készülődöm, megyek dolgozni, utána bevásárolni a hétvégére, meg benézek a Decathlonba, aztán jövök haza takarítani és főzni, no meg leadni végre valahára a Dr Hauschka rendelésem. Kíváncsi vagyok, hogy sikerült a fejlesztés.

Ezeket szeretném megnézni a Decathlonban – állítólag a kisfiú túranadrág elnyűhetetlen, hát, majd meglátjuk.
Ezek meg a kencés cuccok. Alig várom.

Kategóriák
Egyéb

Múlt hét, jövő hét

Nincs elég nagy káosz itthon, még bevállaltuk a teknősöket hétvégére. Igaz, tulajdonképpen semmi baj nem volt velük, semmi zajjal/kosszal/bajjal nem járnak, szóval igazán jólnevelt vendégnek bizonyultak.

Megérkezett a hálószobába a könyvespolc, aminek szent feladata elnyelni a 123787482 db könyvet, ami az éjjeliszekrényemen van.
Becsülettel be is végzi a dolgát.

A képes folyosóra felkerült egy spéci kis képtartó polc, amire a tihanyi kerámia madárkáim kerültek, pont nekik lett kitalálva, csúcs!

Kimostam az összes új szerzeményt, ráadásul egy újabb zsákot pakoltam össze, ami kikerül a házból, úgyhogy haladok a lomtalanítással is, bár nagyon nagyon lassan.

Csirkefalatkák (igazi, hamisítatlan csiken meknágetsz érzés!), saláta, zöldborsópüré, rizs. Egy hatalmas délutáni alvás, s a 101-1001-ből a Gyűrűk ura 1. része – ez egy nap alatt nem fog menni, de az első rész pipa.

Hát, így vágok neki a hétnek.

Kategóriák
Egyéb

Tüdő rtg negatív, hasu uh negatív.

Még a tumormarker eredményét várjuk, aztán majd csak február elején megyek mell ultrahangra.

Ma pedig megpróbálom összeszedni magam és behozni a lemaradásaimat erre a hétre: ágyat húzok, tovább pakolom a karácsonyi cuccokat (egy nagy dobozzal már beküldtem az óvodába), és egy zsáknyi ruhát kiselejtezek a gardróbból.

Ha ez megvan, már boldog ember vagyok:D

… és jöhet a megérdemelt jutalom:

  • egy nagy csésze tejszínhabos kávé Tchibos szívószálas kanállal
  • egy finom sós süti
  • és egy klassz arcpakolás.
Este cirkuszba megyünk Barnabással, úgyhogy még délután elő szeretném készíteni a holnapi reggelit, hogy olyan reggelünk lehessen holnap, mint ami december 23-án volt.
Halk zene, hangos gyerekek, finom fények, finom falatok.
Áldott pillanatok ezek, na.