https://www.facebook.com/events/443999865768477/
gyertek, gusztustalankodjunk együtt.
Browsing Tag:
Egyéb
- Gergő nagyon beteg volt, a feje tetejére állt minden, de most már minden rendben, még egy orvosi kontroll és akkor visszatérhetünk az unalmas hétköznapokhoz. Az előző hét sírós, elkeseredett és javarészt borzalmas volt.
- Ez a hét horror lesz, kedden-szerdán annyira sűrű a program, hogy azt sem tudom, hogy érünk a végére. Negyedéves kontroll, vérvételek, ilyesmi.
- Készül az oldal, eszement munka, de nagyon szép lesz:)
- Annyira finom fehérboros gombaragut főztem tegnap, hogy az csak csuda! Boroztunk, ettünk, beszélgettünk…
- Apukám 60, a férjem pedig 38 éves lett
- Tortahegyek, almás pite, ünnepi menüsor, ajándék
- Megérkezett a hús a kutyáknak – az első igazi tavaszi nap a kutyaiskolában ért:)
- Színházban voltunk, megnéztük a Szépség és a Szörnyet az Operettben
- Kocsit takarítottunk
- Tökéletesen sikerült a “scrap your stash” projekt: Apa 60. szülinapi albumába mindent beragasztottam!
- Meg kell lépnem a következő szintet: irány a 40-es méret:)
- Új autó. Csak használtat, nem is lenne pénz másra. Na jó, a kezdőrészletre lenne, de nem szeretnék autóhitelt felvállalni.
- Külföldi utak. Valószínűleg amiatt, hogy mi a Balcsit szeretjük, továbbá (és ez fontosabb) egyelőre minden pénzünket felemészti a ház. Azt, amiből négyen elmennénk egy hétre, inkább az erkélyajtó kicserélésére fordítjuk.
- Étterem, beülünk egy italra, kipróbáljuk az új helyet. Erre csak azért nem, mert nincs olyan étterem, ahol ezzel a szigorú diétával ehetnénk, szóval ez inkább kényszer, nem pedig a szándék hiánya.
- Számítógépes játékok, videojátékok, játékkonzol. Látod, még a szuper rövidítéseiket sem tudom, a hivatalos megnevezésük jut csak eszembe, szóval olyan vagyok, mint anyu, aki a mai napig CIKARETTÁZIK-nak mondja, ha valaki rágyújt. Nem azért, mert nem tudja, hanem azért, mert nem jön a szájára.
- Autóhifi, dolbiszörráund. Sokáig GPS-ünk se volt.
- Nyelvtanulás. Beszélek 3 nyelven, szóval ennek most nem érzem égető hiányát. Még majd szeretnék franciául megtanulni, de ahhoz, hogy legyen hozzá agyam, átaludt éjszakák és békés nappalok kellenek.
- Takarítónő. Az arra szánt pénzt elvitte a bölcsi.
- Jelenleg a töredékét költöm könyvre, mint amit korábban költöttem. Ezért szuper kiadónak dolgozni:)
- Szeretnék egyszer majd két hetet eltölteni Marokkóban.
- Jó lenne majd lecserélni a konyhához tartozó nappaliban az ülőgarnitúrát.
- Szuper lenne, ha a másik, kert felé eső nappalinak a falát kivehetnénk, és egy nagy üvegajtót betéve szemből lehetne kilépni a teraszra. Ha már nagyot álmodunk, akkor a hálószoba falát is kiütném, és egy télikerttel kötném össze. Majd rajzolom meg fotózom, mert így tök érthetetlen.
- Egyszer szeretnék majd a terasz alá egy nyári konyhát. Bontott téglából, kemencével, faszenes grillel, ahogy azt kell.
- Egy távirányítós kapu sem lenne rossz. Nyilván ki lehet bírni, hogy az ember ki-be kell, hogy szálljon, amikor beáll az udvarba, de hát… na! Na! Azé’ megnyomni a gombot – legurulni – megnyomni a gombot és nem pedig a kapuval vacakolni mégiscsak más lenne 🙂
- Szeretnék egy szép íróasztalt. A szekreteremet imádom, de sajnos annak lehajtható, lánccal rögzített az írólapja, így nem lehet rátehénkedni festés, papírozás, vágás, stencilezés közben.
Minden este mesél neki. Na jó, van, amikor én, de nagyjából 30-70 Medve javára. Dörmögő, mély hangon, türelemmel, szeretettel, sőt, ő még a szereplők hangját is utánozza. Verhetetlen.
Az utolsó böjti étel volt: lecsós rizs rukkolával. Aztán jött a szombat és megszeltük a sonkát.
Hülyeség, hogy azért, hogy sose felejtsem el, hogy mennyire hálás lehetek, hogy élek. Sosem felejtem el. Ölelhet, ölelhetem, remélem még sokáig.
Nem gond fel-, át-, össze-, keresztbe-, alá-, rá-, mögé-, le- és kimászni.
Kedves, nagyon kedves kép most vasárnapról, a Vasúttörténeti Parkból.
Meséltünk és bejött Felhőke. Csukott szemmel hallgatta, ahogy mondom.
Annyira nagyon büszke vagyok magunkra, hogy megcsináltunk!
… úgyhogy habzsidőzsi volt: báránybordát ettünk habkönnyű krumplipürével…
és aszalt paradicsomos vörösbor redukcióval. Nem szósszal, vazze, mi szószt meg szaftot nem eszünk. Re-duk-ci-ó. Ó, Medve….!
Egyébként az Ünnep csendesen telt. Nem jöttek locsolók és a fiúk se mentek locsolni, ez most így sikerült.
Díszítettünk aranyeső ágat. Feltettem a horgolt terítőket, előszedtem az ünnepi gyertyatartókat. Ettünk. Beszélgettünk. Célokat tűztünk ki, összebújtunk a kanapén. Mindenki elmondta, mire vágyik, kivéve Gergőt, aki a verbális képességeit még nem csillogtatja egy nagy családi megbeszéléshez szükséges fokon, de legalább minden mondat után el tud kezdeni üvölteni, hogy Hurrrááááááááááááááááá!, úgyhogy nagyon vicces volt.
Aludtunk, olvastunk, betegeskedtünk. Gergő rottyon van, vele most megy Medve az orvoshoz, én pedig dolgozom, takarítok és Barnabást készítem a holnapi óvodára. Azt mondta, hogy “ki van éhezve egy jó kis harsogó harsonás zöldségre”.úgyhogy spenótos gnocchi lesz holnapra sült fokhagymával. Sok-sok fokhagymával.
———-
Most, hogy vége a hivatalos böjtnek, egy újabb 3 napos léböjtöt tartok majd (sajna kell, nincs mese), jövő héttől pedig elkezdem a jóga kihívást.
Pont itt az ideje annak, hogy valamit jó érzéssel, jó ütemben és rendszeresen mozogjak, erre pedig a jóga az adu ász, úgyhogy bele is vágok, remélem nem úgy fogom érezni magam, mint egy teleszart elefánt, hanem könnyed leszek, kecses, erős, ugyanakkor légies. Hm.
Nagyon mást nem is terveztünk a következő időszakra: írok, írok, írok és írok, mert az álmaim mostmár tényleg csak karnyújtásnyira vannak.
Ez is egy random lista, semmi következetesség nincs benne. Nem költök rá, mert nekem nem fontos, nem azért, mert “szerintem mindenki hülye, akinek ez szívügye” és “dögöljön meg, akinek ez fontos”, hanem azért, mert nekem nem az.
———————–
Amire nagyon-nagyon vágyom, és érdemes érte sokat dolgozni:
Hirtelen nem jut eszembe más 🙂
Egyébként az egész gondolatindító kérdést szeretném megköszönni a névtelen kommentelőnek. Bár ez nem egy kereskedelmi blog, mégis elmondhatom, hogy megduplázódott a napi nézettség, ráadásul jó most így végiggondolni ezeket a pénzügyi szokásaimat.
Így.
Marcsi kérte, hogy írjak listát arról, amiért hajlandó vagyok “sokat” áldozni.
Álljon itt egy tökéletesen szubjektív és totál random lista, ami nyilván csak csip-csup, de mégis…
1., Autógumik. Nagyon nem mindegy, mert rengeteget autózunk, fontos, hogy milyen minőségű gumi van a kocsin. Most nekünk épp Pirelli.
2., Autósülés a gyerekeknek. Én a Römerre esküszöm, de a Gergő ülése BeSafe, azt még a Römernél is jobbnak mondják, de nem szeretem, mert… nem tudom. Nem szeretem. Hamarosan le kell cserélni, mert Gergő szerintem nyár végére kinövi ezt a “köztes” ülést, és utána neki is Römert veszünk, amivel már az autósüléses korszak végéig kibírja.
3., Gyerek benti szandál. Abban van a legtöbbet a kölyök, majdhogynem egész nap abban van a lába. Próbáltam Asso, Supi+, Bokor cipő, Pediped, Geox, Primigi és Szamos szandálokat is, de Barnabás lábfejéhez a legjobban a Szamos vált be (már óvodás korról beszélünk), így most Szamos szandikat hord a gyerek. Elnyűhetetlen, hálás kis darabok, olyan 10-11000 Ft-ba kerülnek.
4., A Bioderma fürdetőjét használom, nagyon szeretem, ez szinte az egyetlen, amitől nem viszket a gyerek. Parabénmentes, szappanmentes, illatmentes, mindenmentes, 5000Ft-ba kerül és egy fél évig biztos elég. Olyan ez, mint a Babé koszmó elleni samponja, egyszer kell megvenni 4000Ft-ért, de egy gyereknek simán elég az első 2 évre.
5., Hús. Simán kiadom érte a dupláját, de csak azért, mert harmadannyit eszünk. Amit eszünk, az viszont friss, gyönyörű és a lehető legtisztább forrásból származik.
6., A fényképezőgépem és a hozzá való objektívek. Nagyon szeretem, nagyon sok örömet okoz, nagyon boldog vagyok, hogy megvettem és nagyon sokáig gyűjtöttem rá. Egy Nikon D90-es gépem van, készletben vettem, volt hozzá objektív is.
7., Orvosok. Viccesen (vagy épp szomorúan) hangzik, de a jó orvosra sosem sajnáltam a pénzt. Még akkor is “megköszöntem” az idejét és odaadását, ha épp TB alapon mentem/megyek hozzá.
8., Kókuszolaj, természetes szűrt levek, organikus paradicsompüré. A paradicsom az egyik legjobban szennyezett élelmiszer, érdemes jó minőségűt venni belőle.
9., Külföldi szakácskönyvek. Tuti beszerzési forrásom van, úgyhogy egyáltalán nem mondható rend-kí-vül költségesnek ez a hobbi, de egyszerűen képtelen vagyok ellenállni, főleg, ha a marokkói vagy az orosz szakácsművészetről van szó.
10., Sárfogó szőnyeg. Komolyan:) Ipari sárfogó szőnyeg van az előszobában, és… hát maradjunk annyiban, hogy a 2000Ft-os lábtörlőhöz képest egy vagyonba került. Kellett, nagyon kellett, tényleg nem őrülök így megy, hogy széthordják a mindent az egész házban.
És most ne csak én meséljek, Nektek mi az, amire szívesen áldoztok?