Címke: Egyéb

és bizonytalan.

Feszült?

Nem tudom.

Ajándék még senkinek semmi (Ivett, mit szólnál, ha színházba mennénk? vagy valami ilyesmi?), de legalább elég jól haladok a házzal, a fa feldíszítve, úgyhogy jön az ünnepi menü.

Fehérboros almaleves fahéjas galuskával.

Zöldségekkel sült kacsapecsenye, krumplipüré.

Mazsolás-diós-almás-narancsos kuglóf

Aprósüti

…..

és ennyi. Idén ennyi.

És ez pont elég lesz.

——————————————–
 Volt zsákjában minden jó. Alma, gesztenye, mazsola. Mesekönyv, kis játék, dió, avokádó, ananász, mandarin.

És nem elég.

Idén megtapasztaltuk, hogy mennyire elrontottuk, mennyire leszerepeltünk, mennyire elbénáztuk.
Az elmúlt 5 év alatt tökéletesen megtanítottuk a gyereknek, hogy MÉG és hogy KEVÉS.

Az idei legnagyobb vállalkozásunk talán az, hogy elég.
Elég és teljes,
Elég és boldogság.
Elég és megelégedettség.

Ehelyett egy kétségbeesett, vadul csizmatalpat püfölő, csizmát fejjel lefelé rázó kisfiút láttunk, aki MEG SEM NÉZTE, hogy mit kapott, csupán érzékelte, hogy számszerűen kevés.

Kineveltük a fogyasztói társadalom tökéletes kis katonáját, aki a bábszínház folyosóján már azért rinyált, mert nem viszem még aznap este játszóházba.

A bábszínház egyébként csudaklassz volt, a szememből a könnyek pedig felszáradtak. Nem ő tehet róla. Mi pedig tehetünk ellene.

Elég.

Legyen elég, basszameg.

Rettegtem a csontkovácstól, de elmúlt.

Medve nagyon lázas volt, de elmúlt.

Nagyon elfáradtam, mert itt volt a dédimama, és utána 3 napig legszívesebben csak aludtam volna, de elmúlt.

Minden elmúlik.

Csak az a kurva kupleráj a gyerekszobában. Na az nem múlik el soha.

Csengetett a postás és hozta az amazonos rendelést.

Én pedig addig könyörögtem Medvének, még megengedte, hogy kibontsam és használjam, de majd vissza kell csomagolnom és betenni a fa alá.

Annyira szuper, hogy azt el sem tudom mondani, pedig még csak a lyukasztó-csőszegecselőt bontottam ki, a bordázó-vágó táblát még nem is.

—-

Nagyon kár.

Nos, több változás is van az életemben munka fronton, egész pontosan kettő, de teljesen másképp élem meg mindkettőt.

Az egyiket könnyen engedtem el: a helyzet már megérett a váltásra, nem szerettem már azokat az embereket, akikkel együtt kellett dolgoznom, és egyébként is, szép kerek volt az egész folyamat, befejeztem egy szezont és eljött a búcsú ideje, az 5. évet már nem akartam elkezdeni.

A másik egészen friss. Szemforgatós, kétségbeesett, dühös menekülés valaki elől, akinek valszeg most esett le, hogy mennyire jó lenne a munkám, hisz most lesz rá igazán szüksége, de nem, nem és nem. Hazug ember. Nem kicsiben, nagyban, és sosem fog kiderülni, mert elsikálja az élet.

És nekem ez a tény óriási csalódás.

want, need, wear, read.

Idén mindenki, ismétlem min-den-ki 4 ajándékot kap.

Medve:

want: fiskars GAZKISZEDŐ. Ne kérdezd, nem akarod tudni. Klaudia, szólj Ferkónak.
need: ezt nem tudom
wear: egy nagyon szép övszettet választott magának
read: nem olvas ez semmit, úgyhogy ez lesz a legnehezebb.

Én:

want: csőszegecselő
need: sztem a hozzá való sapka-sál kombó lesz a befutó. Ez a tchibos sál nagyon tetszik, csak nincs hozzá sapka, de ha lenne is, akkor is túl kék lenne minden a kék kabáttal, én pedig inkább nyersszínűt szeretnék. Ami tetszik, ez a puha, műszőrmés megoldás, de nem, még nem találtam meg az igazi szettet.
wear: megvettem a Decathlonos kabátot
read:  ezen még gondolkodom.

Barnabás:
want: Villám McQueen távirányítós autó
need: kabát
wear: egyenpizsama Gergővel, olyan, ami itthoni szabadidőnek is jó, puha, meleg, természetes anyagból
read: annyi könyv van itthon, de az Emil könyveket imádja, annak a két új részét kapja meg.

Gergő:
want: na ezt értelemszerűen kurvára nem tudjuk. Majd megkérdezzük Barnabást
need: nem kell neki semmi, mindene van
wear: egyenpizsama, ami ugyanúgy jó szabadidiőnek is.
read: muhaha

Soha nem hittem volna, hogy Gergő lesz a leggyengébb láncszem ajándékozási szempontból, pedig de.

plusz narancs, mandarin, kivi, mazsola.

Slussz.

Egyrészt valószínűleg most láttam utoljára a nagymamámat.

———-

Vonatkoztassunk el minden mástól, mert ez önmagában is elég egy bejegyzéshez.

———-

És akkor jöjjön a többi: már koromsötét volt, mire elindultam a gyerekkel, az út pedig közel 3 óra. Nagy részben 1×1 sávos úton. Kivilágítatlan úton. Kacskaringós úton. Ami egy erdőn vezet át. A hegy tetején, merthogy jelentős része szerpentin.

Na jó, az ilyen út csak mondjuk a harmada az össztávnak, a másik harmad autópálya. A harmadik pedig szintén 1×1 sáv, kicsi falvak, állandóan dőlő bicajos (nyilván láthatósági mellénnyel, villogóval, persze).

És akkor elindultunk.

– Anya, nagyon ránk esteledett.

…

– Anya, indSZKELJ már. Anyaa, most volt egy jobbra fordulni tilos tábla.
…

– Anya ÁLLJ! Stop!!!! Láttam egy behajtani tilos táblát.

– ŐZIKE AZ ÚÚÚÚTOOOOOOOOOOOOOOOOON!!!!! Na jó, csak vadveszély tábla.

….

– Miért kattintgatod a hosszúlátó és a rövidlátó lámpát, TE ANYA??
– Anya éhes vagyok. Anya felkeltettél az almával.
– Anya, vamminálunkhajcihó kitűnőhangulat, olyanmintavadnyugat

– Anya megrúgom hátulról a széked, és számold meg hányat rúgtam.

– Anyaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaa, nem látok semmi.
– Anya, találtam lámpát, és most a hátunk mögött lévő autónak cikázok.

– Anya megállhatunk, és LENÉZHETEK, hogy hova esünk le, ha így folytatom a folyamatos óbégatást??
– Anya, FÉK. ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ!!!!!!!!!! FÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉK!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! Ja, semmi, megvan a MACIKÁM.

– Anya, neked szőrös a lábad?

– Anya, beengedtem még a nagymamádéknál egy pókot a kocsiba.

———– és a végén, az otthonunktól kb. 1200 méterre. Ajaj, bepisilek. Most. Állj. Meg.

Megálltam. Kantáros nadrág. A kezével fogja a kabátját, hogy ne lógjon le. Én fogom a pöcsét.

És ekkor a fiam belepisilt a tenyerembe.

Alig-alig találtál bele a zöldborsóval a szádba. Remegett a kezed, hófehér papírbőröd fehérebb a bütykeidnél.

Hamarosan vége lesz.

Viszed magaddal a múltadat.  A békétlenséget, ami állandóan körülvett, a rúzs műanyag illatát, amit felkentél bevásárlásba menet.
A hangos kacagásodat, a talppuhító krém zsírosságát, az arany órádat.
Picurka vagy, hófehér és bizonytalan, Te, aki mindig szőke voltál, vérbő és harsány.

Kérdeztem, nem félsz.

Szinte várod.

Kezeslábas pizsama. A létező legjobb találmány, jó ideje már szinte csak ilyet veszek Barnabásnak (és így Gergő örökli. Csórikám. Azért figyelek, hogy mindig legyen saját új cucca is.)

A legnagyobb parám, ha kinn van a gyerek dereka. Na jó, nem ez a legnagyobb parám. Ez egyike a legnagyobb paráimnak. Mint például

• üvegből iszik és le-csú-szik az üveg a torkára.
• beakad a bokorba és nem tud kiszabadulni és elfelejt beszélni a traumától
• becsípi a kukiját a cipzár
• elüti, leveri, levágja, beleesik, kiüti
• ugyanez szúrjával
• horzsol, vérzik, pöttyös, lázas, stb.
• minden. min-den.