Mindössze 7, azaz 7 kilométerre van tőlünk “A” kiszemelt faiskola. Mégis sikerült több, mint egy órát autóznunk…
Útháború van: én nem szeretem az autópályát, Medve viszont akkor is pályán megy, ha dupla hosszú úgy az út (ott lehet nyomni, nem jön a sok barom). Most is megvolt a szokásos merre menjünk balhé, de észérvekkel ugyan nem lehet meghatni az Uramat: irány a pálya. Dupla hosszúságú így az út, de sebaj: süt a nap, meleg van, mi baj lehet?
Nem sok. Csak annyi, hogy
- nem tudjuk, hogy hol a retekbe van az autópálya felhajtó. Pest felé oké, de a másik irányba még nem mentünk fel. Nem baj. Megtaláljuk. Majd a csalhatatlan férfi megérzés.
- úttalan utakra visz a tábla, temető mellé, horgásztó mellé, pincesor mellé – közben a férjem menti a helyzetet és tárlatvezet: hát nem csodálatos kis bokor ez itt jobbra? hát nem tündéri ez a… a… kapubeálló?
- sebaj, van gps.
- nagyjából 20 perc szomszéd-község élménytúra után (coop, lovasszobor, buszmegálló, templom, csodálatoskisbokor, tündérikapubeálló) kiderül, hogy oké, hogy van gps, csak nincs rátöltve a frissítés.
- de mi nem kérünk útbaigazítást, nem lehet olyan bonyolult egy nyomorult autópályát megtalálni!
- újabb 20 perc kavargás, majd felhajtunk az autópályára
- gps hang megszólal: 3 km (!) után hajtson le a pályáról
- ugyan van egy lehajtó, de az még nincs 3km-re, így Medve ott nem megy le.
- ismételt probléma: nincs szoftverfrissítve az a szar, így ott, ahol a gps jelzi, hogy le kell hajtani, nincs lehajtó.
- pisilni kell. NAGYON.
- “menjen tovább 14km-t, majd forduljon vissza” – innentől fagyott csend, néma kuss a kocsiban
- visszafordulunk
- vissza 14 km
- én közben folyamatosan dühöngök magamban: mégis mit hitt? Hogy Gödöllő akkora metropolisz, hogy 2 lehajtót építenek neki????
- “mi-a-bajom?” “semmi”
- odaérünk
és innen folytatódik a történet: Sieberz kertészetbe be, ott pedig az alábbiakat vettük (szigorúan külön, ő választotta a gyümölcsfákat, én a többi lomot):
 |
| körte duó: egyik oldala piros, másik sárga. először azt hittem, hogy varázslat, de csak simán két fajta van egy tőre oltva. |
 |
| cseresznye duó |
 |
| mandula |
Vettünk még két növényt (fogalmam sincs mit) a sziklakertembe, nem tudom, milyen kényszerképzetem van, de szilárd meggyőződésem, hogy a sziklakert az olyasmi, mint a kaktusz: nagyon-nagyon nehéz kiirtani.
Hazafelé beültünk béke-ebédelni – velős (ne kérdezd!) borjúragu krumpli tócsni lett a kiszemelt (Ádám pacalt evett, naná), utána pedig a helyi kertészetben vettünk még egy kis birsfát és egy másik mandulafát is.
Hazafelé beültünk béke-ebédelni – velős (ne kérdezd!) borjúragu krumpli tócsni lett a kiszemelt (Ádám pacalt evett, naná), utána pedig a helyi kertészetben vettünk még egy kis birsfát és egy másik mandulafát is.
Becuccoltunk a garázsba, ránéztünk a kis erdőnkre (oké, egyelőre husángok), és olyan jó érzés volt: csak 3-4 év, és lesz bőven gyümölcsünk! El sem tudom képzelni, milyen lesz kiszaladni a kertbe és behozni egy tálnyi sárgabarackot (nem, nem vagyok szenilis, sárgabarackot, szilvát és egy cserkót már korábban ültettünk), majd sütit sütni belőle.
No Comments