Víz – Vásárlás – Várakozás

VÍZ
Rák jegyű vagyok, nem élhetek víz nélkül.
… legtöbbször vizet iszunk, most állandóan lúgos vizet vesz Medve nekem. Jó a bőrnek, jó a hajnak, jó a fejfájásra és imádom az ízét – igen, a tiszta víz ízét.
… zuhogott az eső, mentem az autópálya felé, fényesen csillogott az aszfalt, erdő, mező, és ÓRIÁSI pocsolyákba hajtottam bele úgy hatvannal. Ilyen gyermeki örömöt nagyon rég nem éreztem – rosszalkodtam, komiszkodtam, DIREKT belementem és mire elértem a felhajtóig, már fülig ért a szám.
… mindenképp természetes úton szeretnék szülni. Remélem sikerül. Már csak azért is, mert minden évben, amikor ennyire ki vagyok éhezve a napsütésre és a melegre, eszembe jut, ahogy körbeölel a Balaton, ahogy sodródom azon a selymes, lágy, gyönyörű magyar tengeren, ahogy nézem, hogy festi narancsszínűre a tihanyi apátságot az alkonyat. Jaj, de költői vagyok:) … Jaj, de költői az emlék…
VÁSÁRLÁS
Sikerült, sikerült, remek bevásárló körúton voltam ma: vettem átlátszó hajgumit, muffinsütőt, pralinét és Micimackós esernyőt a Sárkány centerben. Regeneráló balzsamot, gyerekfürdetőt és ssebtapaszt a gyógyszertárban, és mindezek után annyira kipurcantam, hogy mióta hazajöttem, csak fekszem, és várom, hogy jöjjön az este és kinyúlhassak, mint a béka.
VÁRAKOZÁS
Parázs vitán vagyunk túl Medvével, igazából egyikünknek sem volt igaza. Én türelmetlen voltam, ő pedig nagyon bumfordi (értitek, na. Kőbunkó, annyira, amennyire csak egy pasi tud bunkó lenni), úgyhogy a mai nap nem feltétlen vonul be a „10 jelenet, amit szívesen előbányászol emlékeidből önmagad megnyugtatására, amikor válik a barátnőd” toplistába…
Szóval várok. Várom, hogy elérjük a 23. terhességi hetet (holnap), hogy elmúljon ez a retek nap (tudom, néha ilyen is van, de akkor is), hogy kiderüljön, milyen lesz Medve új munkája… Várok.
És közben néha kinézek a konyhába, hogy bepakolta-e már magát az a  nyomorult mosogatógép, és minden alkalommal, amikor bemegyek a fürdőszobába, savanyú pofával nyugtázom, hogy nem, a ruhák nem ugrottak be a mosógépbe.
Kategóriák
Egyéb

Szerdai randi, ha csütörtökre csúszik

El kell intéznem pár dolgot ma a városban (sosem hittem volna, hogy egyszer ezt fogom mondani. A városban), úgyhogy nyakamba veszem a nagyvilágot, és…
… elintézek néhány megbeszélést itt-ott
… bevetem magam az Ázsia centerbe – ezer éve nem voltam és holnap útba esik
… hazajövök és igazi örömfőzésbe kezdek: tekercseket, isteni, egészséges, gazdag ízű tekercseket fogok készíteni. Tortillát gyúrok, tölteléket kutyulok, és megkoronázandó az egész ténykedést barackos túrós habkönnyű pohárkrémet készítek a fiúknak.
Nagyon úgy fest, hogy idén low-budget húsvét lesz: csoki, csoki és csoki kerül mindenki kosarába, úgyhogy ahhoz is megveszem az alapanyagot: csokipasztillát, szóróanyagot, barna cukrot, tejszínt… remek móka lesz, nyakig csokiban úszunk majd:)
Apropó, úszás:

Kategóriák
Egyéb

Kincsek a házban

, mint meglepetés. Még mindig meg tud lepni a ház: újabb és újabb dobozok kerültek elő a pincéből. Az egyikben gyönyörű, hímzett damaszt terítők, ágyneműk(!) vannak, a másikban pedig cizellált szellőzőrács, tortalapát, merőkanál. Legalább 100 évesek:)
Az ágyneműket kimostam, most már csak vasalni kell és mehetnek a szekrénybe, a többi holmi pedig tisztításra vár, aztán majd eldől, mi lesz a sorsa.
….
, mint máktorta. Nem tudom elmondani, mennyire finom lett, pedig érzésből sütöttem. Kedveskedni szerettem volna Medvének (imádja a mákot), úgyhogy összedobtam és megsütöttem egy máktortát (3 tojás, olyan 150g vaj, 250g mák, cukor, tej, pici méz, liszt, sütőpor), és fantasztikusan magas, omlós, intenzív ízű torta lett belőle. Meggylekvárral ettük.

Kategóriák
Egyéb

Mosok, mosok, mosok

pakolok, rendezem a gardrobot – nem egyszerű. Mégis: valamit csinálni KELL, még akkor is, ha semmi értelme semminek, hiszen úgyis minden a feje tetejére áll hamarosan…
Ahova most felviszem a babaholmit, az Barnabás szobája lesz. Tökéletesen ki kell pakolni, festeni, áthurcolni a dolgait, majd kipakolni a babaholmit, aminek egy része ugyanúgy megy vissza a pincébe (nagyobb ruhák, később aktuális játékok), de ha MOST mindent odalenn hagyok, nem derül ki, mi van a dobozokban. Ráadásul mozdulni se lehet majd tőle.
Kipucolom és elpakolom ma a hótaposókat: ijesztgetnek ugyan még téli idővel, de talán hótaposós idő már nem jön. Mehetnek a dobozba és fel a legfelső polcra.
Ha kiteregetem a függönyöket, beteszek egy újabb adag mosnivalót (mindössze annyi a trükk, hogy MINDIG kell mosni, akkor nem gyűlik össze a ruha), és bepakolom a mosogatógépet is.
Délután vendégek jönnek, illő lenne még sütni valamit, de nagyon nem tudom, hogy eljutok-e odáig.

Ültetünk

Mindössze 7, azaz 7 kilométerre van tőlünk „A” kiszemelt faiskola. Mégis sikerült több, mint egy órát autóznunk…
Útháború van: én nem szeretem az autópályát, Medve viszont akkor is pályán megy, ha dupla hosszú úgy az út (ott lehet nyomni, nem jön a sok barom). Most is megvolt a szokásos merre menjünk balhé, de észérvekkel ugyan nem lehet meghatni az Uramat: irány a pálya. Dupla hosszúságú így az út, de sebaj: süt a nap, meleg van, mi baj lehet?

Nem sok. Csak annyi, hogy
  • nem tudjuk, hogy hol a retekbe van az autópálya felhajtó. Pest felé oké, de a másik irányba még nem mentünk fel. Nem baj. Megtaláljuk. Majd a csalhatatlan férfi megérzés.
  • úttalan utakra visz a tábla, temető mellé, horgásztó mellé, pincesor mellé – közben a férjem menti a helyzetet és tárlatvezet: hát nem csodálatos kis bokor ez itt jobbra? hát nem tündéri ez a… a… kapubeálló?
  • sebaj, van gps.
  • nagyjából 20 perc szomszéd-község élménytúra után (coop, lovasszobor, buszmegálló, templom, csodálatoskisbokor, tündérikapubeálló) kiderül, hogy oké, hogy van gps, csak nincs rátöltve a frissítés.
  • de mi nem kérünk útbaigazítást, nem lehet olyan bonyolult egy nyomorult autópályát megtalálni!
  • újabb 20 perc kavargás, majd felhajtunk az autópályára 
  • gps hang megszólal: 3 km (!) után hajtson le a pályáról
  • ugyan van egy lehajtó, de az még nincs 3km-re, így Medve ott nem megy le. 
  • ismételt probléma: nincs szoftverfrissítve az a szar, így ott, ahol a gps jelzi, hogy le kell hajtani, nincs lehajtó.
  • pisilni kell. NAGYON. 
  • „menjen tovább 14km-t, majd forduljon vissza” – innentől fagyott csend, néma kuss a kocsiban
  • visszafordulunk
  • vissza 14 km
  • én közben folyamatosan dühöngök magamban: mégis mit hitt?  Hogy Gödöllő akkora metropolisz, hogy 2 lehajtót építenek neki????
  • „mi-a-bajom?” „semmi”
  • odaérünk
és innen folytatódik a történet: Sieberz kertészetbe be, ott  pedig az alábbiakat vettük (szigorúan külön, ő választotta a gyümölcsfákat, én a többi lomot):
körte duó: egyik oldala piros, másik sárga. először azt hittem, hogy varázslat, de csak simán két fajta van egy tőre oltva.

cseresznye duó
mandula
Vettünk még két növényt (fogalmam sincs mit) a sziklakertembe, nem tudom, milyen kényszerképzetem van, de szilárd meggyőződésem, hogy a sziklakert az olyasmi, mint a kaktusz: nagyon-nagyon nehéz kiirtani.
Hazafelé beültünk béke-ebédelni – velős (ne kérdezd!) borjúragu krumpli tócsni lett a kiszemelt (Ádám pacalt evett, naná), utána pedig a helyi kertészetben vettünk még egy kis birsfát és egy másik mandulafát is.

Becuccoltunk a garázsba, ránéztünk a kis erdőnkre (oké, egyelőre husángok), és olyan jó érzés volt: csak 3-4 év, és lesz bőven gyümölcsünk! El sem tudom képzelni, milyen lesz kiszaladni a kertbe és behozni egy tálnyi sárgabarackot (nem, nem vagyok szenilis, sárgabarackot, szilvát és egy cserkót már korábban ültettünk), majd sütit sütni belőle.

Amire nem valószínű, hogy lesz keret idén…

Nyilván a remény hal meg utoljára, de íme, a véget nem érő lista:

  • Nyilván imádnám, és szuperül ki is használnám, ha lenne egy hatalmas, olyan igazi anya-autóm. Pláne két gyerekkel, babakocsival, kutyával, kismotorral, fittyfenével – nos, ez egyelőre az álom kategória. Sőt…  a ne-is-álmodj-róla kategória.
  • Elmarad idén a tervezett betonkerítés is: egy-két évet még biztos várnunk kell, mire lesz erre fölösleges 700-800e Ft. Jelenleg a muhaha, muhahahahahaaaaaa mappában van az ötlet.
  • Szárítógép. Erre leginkább ősszel lesz majd szükség, egyelőre a „ki tudja?de nem valószínű” dolgok között van. Sokkal nagyobb szükségünk lenne egy fagyasztóládára, ami…

  • Giganagy, überszuper fagyasztóláda. Ez azért nem annyira költséges móka, de egyelőre meg kell várni, hogy eldőljön, hogy hova kerül a kazán és hogy lesz-e helye.
KAZÁN
És igen, elérkeztünk az erre-megy-rá-a-gatyánk-idén 2013-as nyerteséhez: gratulálunk, köszöntsük nagy tapssal a FŰTÉS KORSZERŰSÍTÉST. Kazán, melegvíz, kémény, idekötöm-odakötöm, szóval ez lesz a nagy móka ebben az évben.
Emellett szinte eltörpül, hogy ki kell alakítani Barnus új szobáját és hát… nos… hiába van meg minden babaholmi, maga a szülés-terhesgondozás sem 2 fillér. Jól tippelsz. Nem is 3.

Kategóriák
Egyéb

Nőnapra

Mielőtt anyává lettem volna, nem tudtam, hogy lehet így szeretni. Nem tudtam, hogy fájhat ennyire, hogy ennyire túlcsordulhat, hogy védtelen leszek vele szemben, hogy teljesen letaglóz.
Utálom és imádom, hogy ekkora szívem van, hogy ekkora szívem lett. Bármikor rám törhetnek a könnyek, bármikor beborulhat az ég, a nap minden percében aggódom, sóvárgok és vágyakozom egy pinduri törékeny kis emberke után, aki a mindenem lett. Egy csokis puszi, a meleg kis teste, mikor reggel álmosan bebújik mellém a paplan alá, egy irkafirka rajz, mindent, mindent jelentenek a számomra.
Szeretném, ha rendes, tisztességes ember válna belőle. Szeretném, ha olyan férfi lenne, mint az apukája: gondoskodó, melegszívű, családközpontú. 
Szeretném, ha senki nem fogná meg a pillangókat a lelkében. Ha mindig színesben nézné a mindennapok moziját, ha megtanulna keményen dolgozni, ha értéket teremtene és lenne nyoma a világban.
Nagyon-nagyon szeretem a fiam.
Miatta, miattuk is köszönöm, hogy nő vagyok. Hogy nekik lehetek anya és feleség. Néha ügyetlenül, néha sután, néha teljes káoszban, türelmetlenül. Anya és feleség, nekik és értük.. Remélem egyre jobb leszek mindkettőben.
Kategóriák
alma meg a fája

Egyik kis tortája

… ezt éppen Nagyapóék hozták, isteni finom volt, kívül marcipános, belül csokikrémes:

……………………………………….
Hoztam mégegy képet, ezen épp hímez. Nem, nem hiszek a lányos és a fiús dolgokban. Úgy értem, nyilván nem öltöztetem rózsaszínbe és nem festek hercegnőket meg pillangókat a szobája falára. Nem lakkozom ki a körmét és nem engedem, hogy kipróbálja a rúzsomat – az csak a lányoknak való. 
Barnus azonban megállíthatatlanul süt, főz, kever-kavar. Fest, alkot, ragasztgat – és hímez. Pont hímeztem, amikor kíváncsian felnézett rám, figyelte egy darabig, hogy mit csinálok, majd megkérdezte, hogy szabad-e neki is. Kerestem egy lyukacsos lapot, leültünk egymás mellé, és megmutattam neki, hogy hogyan kell (piros minta), amit ő természetesen szabadon átértelmezett (összes többi szín).
Nem bánom. Nem bánom, ha neki örömet okoz, nem bánom, ha boldog tőle, és azt sem, hogy nem szabályosan csinálja. Ugyanis amikor Barnus hímez, akkor a tűnek markológép/fúró/kukásautó hangja van…
Kategóriák
Egyéb

Átpakoltuk

Anyuval a törölközős-ágyneműs szekrényt, úgyhogy az is pipa. Haladhatok tovább a tavaszi nagytakarítás-rendrakással: most épp arra szeretném rávenni Medvét, hogy fúrja fel az előszobába az álló tükröt.

Hétvégén Apósom szülinapját ünnepeljük, francia csokoládétortát viszek majd és a reményt, hogy nem alszom el kora délután az ebéd alatt… 
Holnap lesz az első úszós napja a nagyfiúnak, úgyhogy beszereztük a szükséges felszerelést: van kis fürdőnadrágja, úszósapkája és úszószemüvege is, sőt, tegnap letesztelte a kádban mindegyiket. Remekül szupeLálnak.
A kedvence a szemüveg:

hegnap elmaradt a szerdai randi, úgyhogy Holnap remélem lesz egy kis időm bemenni az Árkádba. Csak úgy bóklászni, körülnézni, semmittenni. Na jó, egy ilyet azért tuti hozok:
……………………………………………………
update: fúrja a tükröt:)))

Még mindig nem tettem le arról az ötletről,

hogy átnézem az itthoni könyveinket, és eldöntöm, mi legyen a sorsuk.
Egy csomót nem is olvastam még, és ahogy nézegetem a címüket, valószínűleg nem is fogok. Semmi bajom az indián spiritualitással foglalkozó könyvekkel, de az orosz realizmus számomra teljesen ismeretlen alakjainak politikai levelezései – ó, hát, kösz, de nem.
A mostani kiszemelt Móricz Zsigmondtól az Úri muri.
Gyönyörű kötetet találtam itthon,igazi régi, aranyozott gerincű könyv, szinte kiabált utánam a polcról.
Mutatok azonban két olyat, amit elolvastam és nagyon szerettem – tulajdonképpen párban járnak, egyika másikat kiegészíti:
 
ennek a 2. része (párja?) a feng shui a kertben, de ahhoz nem találok borítót.