készítettem forró teát és leégettem vele a nyelvemet. Most fáj. A gyerek ordít, én alig tudok kikászálódni az ágyból, ettől még a gyerek visít, én meg… tévézek.
Olvasok. Írok. Teázni nem fogok, mert nincs nyelvem (de ezt már mondtam). Hallgatom a hóhelyzetet. Almás crumble-t eszem és azon gondolkodom, hogy mikorra fog helyrerázódni a körmöm, ami nagyon megsínylette a gél-lakkozást.
Medve nagyon dolgozik, nekem ehhez nagyon sok inget kellene vasalnom, és egész egyszerűen öklendezni kezdek, ha csak ránézek a vasalódeszkára. Nem tehetek róla, UTÁLOK vasalni.
No Comments