A TÖKÉLETES kemós táska:) (Ó, igen. Tudom. Ne is mondd.)

Olyat kerestem, aminek teljesen merev az alja, nyeklés-nyuklás nélkül megtartja a termoszt/vizes palackot, stabil az oldala, nem borulnak benne egymásra a dolgok, akár fél kézzel is odébb tudom tenni, nem kell semminek sem nekitámasztani, mosható az alja, nem túl nagy, nem túl kicsi.

Na?

Lehetetlennek tűnt. Frankón lehetetlennek.

És aztán megláttam őt:

Konkrétan műanyag, de a fülénél összefogható, masszív, és minden kritériumnak megfelel. 

Belefér a kép a fiúkról. A víz, a paleo kekszes dobozka, a kézfertőtlenítő, a popsitörlő (az ugye min-den-re jó). Egy könyv, a telefonom, a töltője. Egy kendő vagy sál, ha fázna  a karom (vicces, de többen mondták). Kézkrém, ajakbalzsam. 

(És egy hidratáló arcmaszk. Komolyan, én leszek az arcmaszkban kemózós lány. Oké, nem zöld és uborkás, hanem hialuronsavas átlátszó zselé.)

—————————

A “napi vidám” végére értünk. Most elhúzok bőgni. Kemóra vettem táskát, a jó kurva életbe, KEMÓRA…:(