Ülhetek kitekert fa pózban, befoghatom a mindakárhány orrlyukamat és hallgathatok csakrazenét, lélegezhetek hasba és zengethetem torokhangon, hogy auhhhhhhhhmmmmm, én a legislegjobban akkoris az autópályán tudok meditálni vezetés közben.
Nem, ez nem jelenti azt, hogy nem figyelek, nagyon tudatosan és jól vezetek, ami azt illeti, csak… ilyenkor szabadon,megszakítás nélkül áradhatnak a gondolataim. Nem szól közbe senki, nem pittyeg a telefon, nem kell rohannom, ráadásul ahogy jövök le a dombról a pálya felé, ellátni Budáig, messze-messze,körbe erdők-mezők és felettem semmi más, csak a nyílt kék ég.
Tegnap már reggeltől sírós hangulatban voltam: nagy változások lesznek most az életünkben. Nem feltétlen rossz, de mindenképp alapvető változások, én pedig nem tehetek róla, de nagyon-nagyon szeretem az állandóságot és a biztonságot.Ha kalandort keresel, nem én vagyok az embered.
Sírós voltam, apró kis porszem nagy gombóckával a torkában, és egy nagyon zaklatott, hajtós nap után kellett még a GerincPasashoz mennem kontrollra. Tekergettem a rádiót, egyre hangosabban énekeltem, aztán már nemcsak hangosan, hanem HANGOSAN, aztán üvöltve, aztán HISZTÉRIKUSAN üvöltve, aztán megálltam és csak zokogtam ott a susnyásban a vadvirágok között.
Nehezek, nagyon nehezek a mindennapok már régóta, évek óta és őszintén nem tudom, mi a Jóisten terve velem. Harmincöt leszek egy hét múlva, és…
… és akkor már majdnem továbbnyomtam Pharrell Williamst.
Aztán mégsem.
… clap along if you feel like happiness is the truth.
Basszus, ki kéne törölni a könnyes csipát a szememből. Valamiért én maradtam életben ebben a körben. Valamiért nekem jutott a sorba beilleszthetetlen gyerek. Valamiért a hetem legszebb pillanata mégiscsak az volt, amikor összenevettünk az akupunktúra után.
… clap along if you know what happiness is to you.
Oltári mázlim van,mert még mindig az a három pasi jelenti számomra a világot, aki körbevesz. Medve. Gergő. Barnabás. Boldoggá tesz a munkám, ami anyagi nyugalmat és igen, boldogságot is ad. Klassz emberekkel dolgozom. Nem idióta baromságot népszerűsítek, hanem olyan termékcsoportokat, amikben hiszek.
Boldoggá tesz, hogy gondoskodhatok a szeretteimről, és hiába folyik a könnyem hajnali 3-kor az álmosságtól, boldog vagyok, ha nincs veszélyben, ha helyén a cukra és mindig elképzelem, hogy egy sima fejfájás mekkora bosszúságot okoz, ez a kicsi test pedig inzulin mellett küzd a néha 16-os cukrokkal, miközben terhelődik a veséje,az érrendszere,a szeme… és hirtelen minden kurva jelentéktelennek tűnik, csak az számít, hogy ott legyek neki, vele, érte.
Boldogság, amikor Medve énekel mellettem a kocsiban, amikor térdemet csapkodom a humorától, amikor beül mellém dolgozni, amikor ÓRIÁSI habbal hozza a kávét, amikor betakarom a derekát éjszaka. Mikor látom, hogy szereti a gyerekeinket. És engem.
… clap along if you feel like thet’s what you gonna do.
Igen, ez tesz boldoggá, és ó, igen, basszameg, ennél kerekebbet-szebbet most nem tudnék. Szabad vagyok. Anya vagyok. És igen, basszameg, tele vagyok hibákkal, naponta százezerszer érzem, hogy a falhoz tudnám csapni őket, és elvesztem a türelmem és lehetnék ezerszer jobb, de még így is elég jó vagyok. Elég jó vagyok. Elég vagyok.
Még a Nap is kisütött, megsimogatta az arcom, én meg letöröltem a taknyomat és felhajtottam a nullásra.
3 hozzászólás
Kedves Ági!
Egy ideje olvasgatom a bejegyzéseidet és csendben drukkolok Neked.Most muszáj írnom .Megríkatott a bejegyzésed.Ismeretlenül is nagy ölelést küldök Neked!
2016-06-17 at 08:16Badass csaj vagy, csak hogy tudjad. Én is ölellek.
2016-06-17 at 15:05Agikam,te tökeletes vagy! Mint anya ,mint feleseg mindent megteszel amit csak lehet,meg annal is többet.
2016-06-17 at 20:16Erröl a szamrol pedig az jut eszembe,amikor a füredi Tesco parkolojaban megalltam a kocsival,(eppen ez szolt teljes hangerövel) majd atneztem a mellettem allo autoba ahol is egy 40-es ficko leengedett ablakoknal ugyanezt hallgatta es tancolt(amennyire egy autoban lehet) Egymasra neztünk es röhögtünk:-)))))))