-de nagyon jót tett a lelkemnek.
Volt ott minden: földig érő piros ruha, gyertyák, rózsa, virágcsokor, leplek, hintaszék… egyszerűen semmi másra nem vágytam, minthogy szemtelenül, giccsesen, a lehető legvégső pontig elmenjek. Igen, túltoltuk.
És nagyon boldog vagyok, hogy én, aki mindenben az egyszerűt, a „farmer és fehér inget”, a chambrayt és a szürkét kedvelem, most átugrottam az árnyékomat és…
Rengeteg kép készült, vannak szettek, amiket nagyon várok, és valószínűleg ez egyike a legutolsó performanszaimnak ezzel a hordóval – most már nagyon a készülődésben vagyunk, kezdek befelé figyelni, fordulni, várakozni és vágyakozni…
Már csak pár hét.